Levélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési helyettes államtitkára a köznevelési kerekasztal eddigi eredményeiről, jelezve, hogy legközelebb ősszel tartanak ülést, de a munkacsoportok nyáron is dolgoznak.

Sipos Imre levelében kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptantervet 2017 végéig dolgozzák ki és leghamarabb 2018 szeptemberétől lehet hatályos. Az új tartalmi szabályozást meghatározó dokumentumok kidolgozásával párhuzamosan születik döntés arról, hogy bevezetik-e a kilenc évfolyamos általános iskolát.

Kiemelte, az intézmények maguk dönthetik el, hogy a 2017. szeptember 1-i béremelésre szánt összeget teljesítmény-arányosan differenciálják, vagy egyenlő mértékben osztják szét a pedagógusok között. Ez a változtatás bekerült a köznevelési törvény júniusi módosításába is. A szakszervezetek követelése volt, hogy a pedagógus előmeneteli rendszeren változtatni kell.

A tárca jövőre 35 ezer pedagógusnak biztosít lehetőséget minősítésre való jelentkezésre. Előnyt élveznek majd a komoly szakmai gyakorlattal, pedagógus szakvizsgával rendelkezők. Kezdeményezték a vonatkozó kormányhatározat módosítását, hogy a nyugdíjas pedagógusok legfeljebb két évig az intézményvezető egyetértésével továbbfoglalkoztathatók legyenek.

A pedagógusok előmeneteli rendszere a következő tanévtől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre is - jelezte Sipos Imre. A diákönkormányzatok támogatása és az Országos Diákparlament újbóli felépítése az őszi kerekasztal ülés témája lesz - tette hozzá.

A levélben megemlítette, hogy a tanárképzést költséghatékonyabbá kell tenni, a felsőoktatásban tanított diszciplináris tartalmakat közelíteni kell a köznevelés igényeihez, és növelni kell a pedagógiai, pszichológiai és módszertani tárgyak súlyát. Sipos rögzítette a kerekasztal hat munkacsoportja összesen 45 ülést tartott, munkájában pedig 250 szakember vett részt.

Megújulhat a továbbképzés

A fentiek mellett a pedagógus-továbbképzés megújításáról és a vezető szaktanácsadói rendszer kialakításáról is szó volt a köznevelési kerekasztal tizedik ülésén. Puszter Bernadett, a köznevelés-irányítási munkacsoport vezetője az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a pedagógusok körében erőteljes az igény a továbbképzésekre, amelyek száma várhatóan nőni fog.

Helyi szinten szeretnék közelebb vinni ezeket a képzéseket a pedagógusokhoz és együtt kívánnak működni a felsőoktatási intézményekkel is. Emellett egységes informatikai rendszert és ösztönző rendszert is kialakítanának. A szaktanácsadóknak a rendszer megerősítésében szánnak szerepet, s a fő tantárgyak és műveltségterületek esetében kineveznének megyei szinten ilyen vezető szaktanácsadókat.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy értékelte, eredményeket az oktatás hatékonyságának érdekében tárgyalásos úton lehet elérni, és ehhez tartják magukat a jövőben is. Úgy látja, sikerült eredményeket elérni, és a tankerületek létrejötte nemcsak formai változás lesz, hanem a költséghatékonyságot illetően is jobb helyzet alakul ki.

Vissza a tárgyalóasztalhoz

A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint a pedagógusokhoz intézett helyettes államtitkári levélben foglaltak túlnyomó többsége nem több ígéretnél. Értékelésük szerint a kormány az általuk javasolt, megoldásra váró kérdéseket megtárgyaltatta a köznevelési kerekasztallal, és számos esetben olyan döntések születtek, amelyeket lényegében elfogadtak a sztrájkbizottsági tárgyalásokon.

Az elfogadott törvénymódosításban nem jelennek meg az állami intézményfenntartó központ és a tanfelügyeleti rendszer átalakítására, a pedagógusok foglalkoztatására, a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatására vonatkozó rendelkezések - írták, hozzátéve: a kormányzat újabb és újabb, nem egyeztetett ötletekkel áll elő a köznevelés rendszerének átalakítására.

A sztrájkbizottság ezért azt követeli, hogy a kormány azonnal térjen vissza a tárgyalóasztalhoz: tegyen eleget törvényi kötelezettségének, a velük való egyeztetés ugyanis nem mérlegelés kérdése, és nem helyettesíthető semmilyen más, a kormány által egyoldalúan létrehozott fórummal - olvasható a közleményben.

Meglepték az önkormányzatokat

A köznevelési törvény most benyújtott módosításából ráadásul több olyan pont is kimaradt, amelyekről a tárgyalásokon egyeztettek, és akkor úgy tűnt, az álláspontok közeledtek - nyilatkozta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki a pedagógusnap alkalmából köszönetét tolmácsolta a pedagógusoknak.

A szakszervezeti vezető elmondta: a megbeszéléseken a kabinet rábólintott, hogy a korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló testületet hozzanak létre, de végül ez sem került be a törvénymódosításba, mint ahogy a pedagógusok kötelező óraszámának szabályozása sem - sorolta. Úgy vélte: az általuk megfogalmazott 25 pontból legalább 20-at szerepeltetni kellett volna.

A PSZ szerint az önkormányzatokat meglepetésszerűen érte az iskolák működtetésének elvonása, és kérdéses, hogy ezt a feladatot a tankerületek hogyan fogják megoldani. Galló "elképesztőnek" nevezte Lázár János nyilatkozatát, miszerint azért kell az iskolák üzemeltetését is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) rendelni, mert romlottak a tanulói teljesítmények.

Megalázzák a tanárokat

Ikotity István, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője a pedagógusnap alkalmából azt mondta: a tanári pálya kiszámíthatatlanná vált, a tanári szobákban pedig félelem és bizonytalanság uralkodik, mivel az ötvenes-hatvanas évek szocializmusára jellemző módon számon kérik a pedagógusokon, hogy "ki mit lájkol és miért" - mondta az LMP-s politikus.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt (MLP) ügyvivője arra szólította fel a kormányt: fejezze be a pedagógusok átverését és haladéktalanul teljesítse a pedagógusok követeléseit. Szerinte olyan oktatási rendszer szolgálná a társadalom fejlődését, amely képes felkészíteni a gyerekeket arra, hogy tudjanak csapatban együttműködni, kételkedni és kérdezni, valamint merjenek kreatívak lenni.

Az MSZP meglátása szerint a pedagógusok jogait korlátozzák ma Magyarországon, a 2010 óta tartó kormányzás szűkítette a gyermekek tanulási esélyeit, lefokozta a tanárok társadalmi státuszát és kirekesztette a szülőket az iskolából. A magyar kormány megalázza a tanárokat, ahelyett, hogy örülne kreativitásuknak, alkotóképességüknek - hangsúlyozták.

Az Együtt példaértékűnek tartja a pedagógusok munkáját és kitartását, akik próbálják a lehető legszínvonalasabb oktatást nyújtani a gyermekeknek, fiataloknak a kormány szerintük "dilettáns, fenyegető, a szakma, a szülők és a diákok véleményét semmibe vevő, az Orbán-rezsim lenyomatát minden elemében magán viselő" rendszerében.

Átvágták a pedagógusokat

Korábban a főváros mellett demonstrációt tartottak Békéscsabán, Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett és Szegeden is. Budapesten a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform hirdetett "bizonyítványosztó" demonstrációt. A tüntetéshez csatlakozott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is.

A demonstráció felszólalói és részvevői bukásra osztályozták a kormány teljesítményét. Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója azt mondta, hogy a kormány átvágta a pedagógusokat. Törley Katalin, a mozgalom képviseletében úgy vélte, a kormány nem tárgyalni és együttműködni akar, hanem uralkodni és harcolni.

Az oktatási államtitkárság a tiltakozásra reagáló közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusok többsége a párbeszédben hisz, nem az utcai akciókban és politikai hergelésben. Kiemelték, a pedagógusok többsége mára arra is ráébredt, hogy bizonyos kormányellenes erők csak ki akarják használni őket.

Munkatársunktól/MTI