Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Újabb sztrájkot ígérnek az önkormányzati alkalmazottak

Noha azt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is elismerte, hogy az önkormányzati tisztviselők joggal érzik úgy, kimaradtak a béremelésből, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét (MKKSZ) ez nem hatotta meg: újabb sztrájkra készülnek a tisztességes bérekért.


Július elsején lépett életbe az állami tisztviselőkre vonatkozó új illetményrendszer. Az állami tisztviselőkről szóló jogszabályt május 24-én szavazta meg az Országgyűlés a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselői és ügyintézői szolgálati jogviszonyának szabályozására.

A változtatás értelmében az állami tisztviselők fizetése nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, amelytől "eltéríthették" a munkavállalót, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között állapítják meg azt – árulta el a Miniszterelnökséget vezető Lázár János.

A jogszabály mellékletében szereplő táblázat szerint az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160 és 200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak. Az ugyanott legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250-400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350-500 ezer forintot kapnak.

A kiemelt ügyintézők illetményének meghatározásánál nem számít az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértők 300-400 ezer forintra, a legmagasabb előmenetelt elérő szakértő főtanácsosok 360-500 ezer forintra számíthatnak. Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420-700 ezer forintot, a főosztályvezetők 530-800 ezer forintot kapnak. Az állami ügykezelők bérezése 145-300 ezer forint között változik, négy előmeneteli fokozatban.

Tisztességes bérért harcolnak

Az önkormányzati alkalmazottaknak is életpályamodellt és tisztességes bért követel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Boros Péterné, a szervezet elnöke az általuk meghirdetett sztrájk után úgy nyilatkozott: azt szeretnék, ha a kormány tudomásul venné a szakma egységes követelését.

Az MKKSZ jelezte, a munkabeszüntetéshez az alapszervezetek közül mintegy száz csatlakozott. Boros az akció után elmondta: a sztrájktörvény 50 százalékos támogatottságot ír elő, ehhez képest az akcióban a csatlakozó önkormányzatoknál csaknem száz százalékos volt a támogatottság. Hozzátette: az elmúlt két hétben 18 új alapszervezetük alakult.

Felidézte: tavaly még arra számítottak, hogy az önkormányzati alkalmazottaknak is kidolgoznak egy egységes életpályamodellt, ezt viszont a kormány tavaly december 23-án visszavonta. Ezzel együtt a járási hivatali dolgozók 30 százalékos béremelésének következtében egyre többen mentek át dolgozni az önkormányzatoktól a járási hivatalokba.

Az önkormányzatok egyre nehezebben találnak pénzügyest, pályázati, építéshatósági szakembert - sorolt Boros Péterné, megjegyezve: bruttó 160 ezer forintos fizetésért nem lehet építésmérnököt találni Magyarországon. Emiatt az önkormányzatoknál ellehetetlenülhet az ügyfelek kiszolgálása - emelte ki az MKKSZ elnöke.

Boros Péterné hozzátette: ha ez nem sikerül, a kormány ismét "kijelöli utunkat". Ez esetben egész napos sztrájkot hirdetnek - mondta az MKKSZ elnöke, megjegyezve: azt szeretnék, ha a kormány látná, ez nem csak egy "szakszervezeti vezető hőbörgése", hanem a szakma egységes követelése.

A cafeteria-javaslat visszavonását követelik

Az MKKSZ követelései mellett a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a kormány által benyújtott cafeteria-javaslat visszavonását is követelte, mert álláspontjuk szerint a kormány ezzel ismét háttérbe szorítaná a közszolgálati munkavállalókat.

A SZEF álláspontja szerint a készpénzben kifizetett évi 100 ezer forint nem változtat majd a munkavállalók rendkívül alacsony bérén, csak ürügyet szolgáltat a valódi béremelés elodázására. Ugyanakkor a SZÉP-kártyára utalandó évi 100 ezer forint sem teszi majd lehetővé az egész évre kiterjedő rekreációt, a családi üdülést vagy az öngondoskodást.

A szakszervezet követeli a munkavállalók két csoportja közötti megkülönböztetés megszüntetését, valamint, hogy a kormány minden közszolgálati dolgozónak teremtse meg a 450 ezer forintos béren kívüli juttatás lehetőségét.

A SZEF emellett kérte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülésének azonnali összehívását, hogy a felek még a parlamenti döntés előtt az OKÉT keretében egyeztessenek a cafeteria kérdéséről. A tárgyaláson számítanak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyes részvételére is - jegyezték meg.

Köszöntés keserű szájízzel

Közben, mintha mi sem történt volna, a kormány- és köztisztviselők munkáját méltatta, köszönte meg, és a nekik megítélt jelentős mértékű béremelésről szólt a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja alkalmából tartott díszünnepségen a Miskolci Nemzeti Színházban.

Zöld-Nagy Viktória elmondta, a 2014-ben létrehozott államreform-bizottság és az Államreform II. program a bürokráciacsökkenés mellett az egész közigazgatás korszerűsítését tűzte ki célként, miként a szolgáltató központú szervezet kialakítását, az ügyintézés emberközpontosítását, közérthetőségét, az ügyintézés határidejének csökkentését.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a területen dolgozók jelentős béremelésre számíthatnak. Első körben július elsejétől a járási hivatalokban dolgozók bére emelkedik átlagosan 30 százalékkal, de januártól a megyei hivatalokban alkalmazottak illetménye is nő. Ennek fedezete adott a költségvetésben - tette hozzá.

A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja minden év július elsején megtartott ünnepnap Magyarországon. 1992-ben ezen a napon lépett életbe a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, ennek emlékére négy évvel később, 1996-ban a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeményezte a július elsejei ünnepnapot.

Munkatársunktól/MTI