Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Állóháború a Zsolnay gyár körül

Lassan fél éve tart a Zsolnay Porcelánmanufaktúra és a pécsi önkormányzat között kialakult perlekedés. Az viszont továbbra sem világos, melyikük kerül majd ki győztesen a csetepatéból. Cséplő Petra, az igazgatóság elnöke mindenesetre reméli, hogy „Magyarországon van jogállam, és ez határt szab a helyi érdekkörök” uralmának.


Elutasította a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. azonnali felszámolására irányuló vagyonfelügyelői kérelmet a Zalaegerszegi Törvényszék - erősítette meg Bodnár Imre, a cég jogi képviselője a Nol.hu-nak adott tájékoztatását. Bodnár hozzátette, hogy az erről szóló határozatot faxon juttatta el hozzájuk a törvényszék július utolsó napjaiban.

A felszámolási kérelmet a törvényszék megalapozatlanságra hivatkozva utasította el - tette hozzá. Cséplő Petra a cég igazgatósági elnöke korábban Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta Bachar Najari, a cég fő tulajdonosa saját vagyonából a június 27-i határidőre átutalta a Zsolnayt terhelő 91 millió forintos helyi építmény- és iparűzési adót.

Bodnár közölte: a bíróság indoklása szerint a vagyonfelügyelőnek engedélyeznie kellett volna a kifizetést, hisz ez épp a cég hitelezőinek érdekeit szolgálta. A jogi képviselő a vagyonfelügyelő magatartását "rendkívül aggályosnak", és "a magyar felszámolás-történet sarkalatos pontjának" nevezve úgy fogalmazott: "ez magában hordozza annak lehetőségét, hogy a vagyonfelügyelő nem elsősorban a hitelezők érdekében jár el".

A Zsolnayt idén februárban Páva Zsolt pécsi polgármester kérésére stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a kormány. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy a társaság évek óta jelentős tartozásokat halmozott fel pénzügyi szervezetekkel és közszolgáltatókkal szemben, és kétségessé vált, hogy fizetési kötelezettségeit rendezi tudja.

Le akarták tudni a tartozást

Pár nappal korábban Bachar Najari, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. főtulajdonosa letétbe helyezett 400 millió forintot, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zsolnayval szembeni követelésének fedezetéül, hogy a felszámolást megakadályozzák, bár jogosságát és összegét vitatják - erről Najari és Cséplő Petra, az igazgatóság elnöke, a svájci-magyar üzletember felesége számolt be.

Cséplő Petra kifejtette, arra várnak, hogy a bíróság kimondja, kinek kell a tartozást utalni, vitatják ugyanis a követelés West Hungária Baunak (WHB) való eladásának jogosságát, álláspontjuk szerint a Zsolnay az MFB-nek tartozik. Megjegyezte, ők 260 millió forintos vételi ajánlatot tettek az MFB-nek, ám tudomásuk szerint ennél jóval alacsonyabb áron értékesítették a követelést.

Cséplő hangsúlyozta, a Zsolnaynál az elmúlt húsz évben felhalmozódott terheket mind Bachar Najari fizette ki. A tartozások kifizetése módjában áll, és akarja is, ahogy az MFB-hitelt is folyamatosan rendezni akarta, ebben Pécs városa akadályozta meg - jelentette ki. Reméljük, hogy Magyarországon van jogállam, és ez határt szab a helyi érdekkörök és kiskirályok uralmának - hangsúlyozta.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra többségi tulajdonosa egyébként több mint 80 százalékos részesedéssel Bachar Najari Magyarországon élő, szír származású, svájci állampolgárságú üzletember, aki 2013-ban, pályázat útján vásárolt részesedést a társaságban. A kisebbségi tulajdonos 19 százalékkal a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt., a maradékon kisrészvényesek osztoznak.

Az MFB szerint minden jogszerű volt

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) ugyanakkor kitart amellett, hogy minden tekintetben saját szigorú belső szabályainak megfelelően járt el a hitelszerződések felmondása során - közölte a hitelintézet a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel kapcsolatban a sajtóban megjelent hírekre reagálva.

Az MFB közleményében felidézi: a bank 2016 májusában döntött a hitelszerződések felmondásáról és a fennálló követelés szakmai befektető részére történő engedményezéséről. A hitelintézet szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2009 óta egyetlen forintot sem törlesztett az MFB felé fennálló tartozásából.

A Zsolnay és az MFB közötti hitelszerződések 1999-ben és 2002-ben születtek, ezeket több alkalommal módosították, ugyanakkor ezeknek sem az esedékes részleteit, sem a kamatait nem fizette meg 2009 óta a társaság. A kamatokkal növelt hitelösszeg májusban 411 millió forintot tett ki, ebből a lejárt tőketartozás 226 millió forint volt.

Elutasította a cégbíróság

A céghez június 17-én vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék. A pécsi közgyűlés ugyanis májusban egy céget hozott létre azzal a céllal, hogy a Zsolnay felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését, a Kaposvári Törvényszék cégbírósága azonban első fokon elutasította a Ledina Kerámia Kft. (LK) bejegyzés iránti kérelmét, amely a Zsolnay több mint 170 alkalmazottjából június elején mintegy 130-at átszerződtetett.

Matusik Gertrúd tájékoztatása szerint a törvényszék soron kívüli eljárásban bírálta el a Ledina Kerámia Kft. bejegyzését, valamint a Zsolnay által beterjesztett cégtörvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet. Elmondta, hogy a bíróság első fokon a Zsolnay kérelmének helyt adott, egyben az LK bejegyzését elutasította. A döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni - összegzett a sajtószóvivő.

Szabó Iván ügyvéd, a Zsolnayban 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője a fejleményre úgy reagált: fellebbeznek a döntés ellen, amelynek okát "tartalmi hibának" nevezte. Kifejtette: a Zsolnay összeférhetetlenségre hivatkozott Szabó leszögezte, a Zsolnayból az új céghez június elején átszerződött mintegy 130 alkalmazott munkaviszonya nincs veszélyben, "ők továbbra is megkapják fizetésüket".

Így kezdődött minden

Bachar Najari 2013-ban szerezte meg a Zsolnay 74,5 százalékos tulajdonrészét 180 millió forintért. A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken július elején.

A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány az idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap. A cégnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával.

A Zsolnayhoz végül júniusban ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék. A korábban bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra a múlt heti információk szerint visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.

Munkatársunktól/MTI