A Transzparencia és felelősség címet viselő felmérés során négy európai ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Magyarország) 92 városi önkormányzatának honlapját nézték meg tartalomelemzés segítségével.

Két kérdésre keresték a választ: mennyire érvényesül az átláthatóság és mennyire jelenik meg a felelősségvállalás elve az önkormányzatok honlapjain. Az adatfelvételre 2015 szeptembere és novembere között került sor.

A jó kormányzás szempontjából fontos, hogy az önkormányzatok munkája átlátható és nyomon követhető legyen az állampolgárok számára. Minden állampolgár könnyen hozzáférhessen az önkormányzatok munkájának, döntéseinek adataihoz, az ezeket megalapozó háttértanulmányokhoz, a döntéseket előkészítő anyagokhoz, koncepciókhoz.

Ezen túlmenően a felelősségvállalás érvényesülése is fontos az önkormányzatok szakmai és politikai döntéseinél. Nem csak az fontos, hogy megtalálható-e például a honlapon a következő évre vonatkozó költségvetés, hanem az is, hogy feltüntetik e a készítő (készítők) nevét a dokumentumon.

Nemcsak az fontos, hogy költségvetési, vagy közbeszerzési adatok megjelennek-e az önkormányzatok honlapjain, hanem az is, hogy az ezekről döntést hozók mennyre „adják arcukat” ezekhez a döntésekhez, a döntéshozók megismerhetők-e, és elérhetők-e az önkormányzatok honlapjain keresztül.

A kutatás eredményei szerint a brit városok önkormányzatainak honlapjai számottevően gazdagabbak, több információt nyújtanak az állampolgárok számára, mint az európai kontinens városainak honlapjai. A brit városok honlapjain sokkal több információ jelenik meg az önkormányzatok polgármestereiről, a képviselő-testületek tagjairól, és az önkormányzati hivatalok munkatársairól, mint a többi városnál.

Ezzel együtt a felelősséggel összefüggő információk is sokkal gyakoribbak a brit önkormányzatoknál, mint a kontinensen. A brit városok vezetői sokkal inkább vállalják döntéseik személyes konzekvenciáit, sikereit és esetleges kudarcait – kevésbé bújnak el, kevésbé mutatkoznak arctalannak, mint a francia, német, vagy magyar városok vezetői.

A kutatók a következő szempontokat vették figyelembe: az önkormányzatok dolgozóira vonatkozó információk (fénykép, önéletrajz, elérhetőség, fogadóóra, üléseken való jelenlét stb.), pénzügyi és gazdálkodási adatok, közbeszerzési adatok, képviselő-testületi munkára vonatkozó adatok és felelősség, információk elérése és a honlapok véleményezhetősége.

A 92 városi önkormányzatból 74 esetben szerepelt a honlapon a polgármester irodai email-címe, itt a német városok szerepeltek a legrosszabbul, ahol a települések felében nem volt megtalálható ez az adat. A brit városok 92 százalékában a telefonszám is fent volt a honlapon, a francia és magyar városoknál ez az arány 65-65 százalék, Németországban 48 százalék. A brit és német városoknál nem volt jellemző a polgármesteri fogadóóra feltüntetése, a magyar városok felénél ott volt, a 16 francia városnak pedig a 70 százalékánál.

A pénzügyi, gazdasági és költségvetési adatok a települések 88 százalékában voltak elérhetők, a pénzügyi bizottság jegyzőkönyveinek feltöltése azonban inkább a magyar és francia önkormányzatokra jellemző. Ugyanakkor az előterjesztések nyilvánosságra hozatalában a németek járnak az élen, ahogy a költségvetésre vonatkozó adatok esetében is.

A személyes felelősséget tekintve a brit városok tekinthetők követendő példának. Nagy-Britanniában sokkal kevésbé rejtőzködnek az önkormányzatok vezetői és sokkal inkább vállalják arccal a pozíciójukat, a szakmai és politikai döntéseiket. A brit települések honlapjain – kisebb arányban ugyan, de – feltüntetik azt is, hogy a polgármester jelen van-e az önkormányzati üléseken, a többi országban egyáltalán nincs ilyen adat. Ugyanez a helyzet a polgármesteri fizetéssel is: a brit honlapok 50 százalékán szerepel, a francia, német és magyar honlapokon egyáltalán nem. A következő képviselő-testületi ülés időpontja a brit és német települések honlapjainak túlnyomó többségén (90 illetve 80 százalék) megtalálható, a francia és magyar városoknál csak fele-fele arányban.

A kutatók szerint elengedhetetlen, hogy mindenki hozzáférhessen az információhoz, ebből a szempontból a magyar és brit települések emelkednek ki, ahol 87 illetve 74 százalékban vannak a vakok és gyengén látók számára készült aloldalak, a német városokban ez mindössze 17 százalék.

Munkatársunktól/Átlátszo.hu