Már ezer faluban működik falugondnoki és ötszáz tanyasi területen tanyagondnoki szolgálat - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Pest megyei Péteriben augusztus végén.

Czibere Károly közölte: a falu- és a tanyagondnoki szolgálat annak a közösségvállalásnak a szimbóluma, hogy a kormányzat nem hagyja magára az aprófalvak, a tanyák népét, ami több mint félmillió embert jelent.

A politikus egyebek mellett hozzátette, hogy ezek a szolgálatok a hozzáférés esélyét biztosítják a nagyobb települések lakói számára természetes közösségi, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, ezért évről évre fejlesztik a hálózatot.

Megjegyezte, a szolgáltatás fontos eleme a személyes segítségnyújtás. Vagyis a falu-, illetve a tanyagondnok által a társadalom "rányitja az ajtót" a magányos emberekre, ezáltal újjáépíti a közösséget – fogalmazott.

Az önkormányzat kinyújtott keze

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió vidékfejlesztési támogatása nyomán ma már valamennyi szolgálat rendelkezik mikrobusszal, amely összeköttetést teremt a nagyobb településekkel és az ott elérhető szolgáltatásokkal.

Czibere arról is szólt, hogy az elmúlt időszakban történt forrásemelés nyomán immár valamennyi szolgálat évente 2,5 millió forintból gazdálkodhat, így a költségvetés 3,5 milliárd forintot biztosít évente a hálózat működtetésére. A szolgálatok 1500-1600 embernek adnak munkát és a kormány elkötelezett a további fejlesztés iránt - mondta.

A falu-, illetve tanyagondnok az önkormányzat kinyújtott keze, aki a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyét adja meg a kistelepüléseken élőknek - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Szavai szerint az adott településen nincs olyan szociális probléma, amelyet a gondnok ne ismerne és ne próbálna rá megoldást találni.

A gondnok kiválasztásáról alapvetően, fenntartóként az önkormányzat dönt - jelezte. Fontos szempont, hogy legyen "valamilyen elképzelése a falu egész társadalmáról és arról, hogy merre kellene indulni", továbbá a településen általánosan elfogadott embernek kell lennie, hogy a közösségépítésből is ki tudja venni a részét - fűzte hozzá.

Nem hisznek a számoknak

A Magyar Nemzet korábban azt írta, változatlan marad a házi segítségnyújtás keretében ellátottak száma idén, a szaktárca által nyilvánosságra hozott keretszámok alapján nem bővíthetik a települések az időseknek otthonukban segítséget nyújtó falugondnoki, tanyagondnoki hálózatot.

A lap internetes oldalán megjelent cikk szerint nem növelhető ezeken kívül és a napi egyszeri meleg ételt biztosító szociális étkeztetés, a férőhely a fogyatékossággal élők lakóotthonaiban és a többnyire idős, beteg embereket ellátó, ápolást, gondozást nyújtó intézményekben sem.

A pontos statisztikai adatok még nem ismeretesek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok idős ember elveszítette a házi segítségnyújtásra való jogosultságát a felülvizsgálatok során – mondta az MNO-nak Takács Imre, a Szociális Szakmai Szövetség elnökségi tagja.

Felmentést kaphatnak

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár korábban elmondta, hogy 2012. január 1-je óta a szociális főhatóságnak minden év januárjában közzé kell tennie, hogy az adott évben várhatóan mennyi kapacitást és férőhelyet fog finanszírozni.

Hangsúlyozta: három esetben is felmentést lehet adni a meghirdetett keretszámok alól. Az egyik, ha a szociális probléma ellátására kötelezett szerv, az önkormányzat úgy látja, hogy férőhelyet kell bővítenie, és ezt bejelenti a főhatóságnál. A másik, ha európai uniós forrásból bővítik a kapacitásokat.

A harmadik pedig ha egyéb érdek merül fel, akkor az úgynevezett méltányossági befogadás révén bővülhetnek a kapacitások - magyarázta. Hozzátette, mindhárom esetben mérlegelés nélkül be kell fogadni a kapacitást, és bővíteni kell a szociális szolgáltatási férőhelyek számát.

Jön a szociális tűzifa

Az államtitkár bejelentésével párhuzamosan megjelent a pályázati kiírás a szociális célú tüzelőanyag-vásárlás támogatására, a települési önkormányzatok szeptemberből nyújthatják be pályázatukat - közölte a Belügyminisztérium augusztus utolsó hetében.

A közlemény szerint az ötezernél kevesebb lakosú településeknek szóló pályázat kerete idén is hárommilliárd forint. A támogatásból az önkormányzatok tüzelőanyagot - keménylombos tűzifát, lágylombos tűzifát, illetve barnakőszenet - vásárolnak, és a helyi rendelet alapján kiválasztott, szociálisan rászoruló lakosok között osztják majd szét ingyen.

Az önkormányzatok a jövő héttől szeptember 30-áig nyújthatják be pályázatukat, amelyet október 30-ig elbírálnak. A nyertes önkormányzatok a támogatásból vásárolt tűzifát, illetve szenet 2017. február 15-éig osztják ki a rászorulók részére, a támogatás teljes összegét legkésőbb 2017. március 31-éig használhatják fel.

Az elmúlt öt évben mintegy tízmilliárd forintot biztosított a kormány a rászorulók téli tüzelőjére, ezáltal rezsicsökkentésére. A múlt télen mintegy 180 ezer rászoruló jutott így ingyenes tüzelőanyaghoz - jegyezték meg.

Munkatársunktól/MNO/MTI