Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Egész napos sztrájk az önkormányzatoknál

Újabb, ezúttal egész napos sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szeptember 14-ére - jelentette be az érdekvédelmi szervezet elnöke.


Boros Péterné elmondta: a szakszervezet bruttó 30 százalékos illetménynövelést követel az önkormányzati köztisztviselők számára 2016 októberétől. Június 22-én figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak amiatt, hogy mintegy 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből több mint 24 ezer nyolc éve egyáltalán nem kapott béremelést. Akkor több mint ötven polgármesteri hivatalban tartottak kétórás munkabeszüntetést, a mostani tiltakozás azonban már egész napos lesz és az egész országra kiterjed.

Az MKKSZ elnöke eredményesnek nevezte a júniusi sztrájkot, azt mondta: a dolgozók 15 százaléka vett benne részt, és mintegy ezer olyan ember támogatta őket, aki a sztrájktörvény előírásai miatt nem sztrájkolhatott.

A kormány a szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül a költségvetési törvényben rögzítette, hogy 2017 januárjától megadja az önkormányzatoknak azt a jogot, amellyel régen is rendelkeztek, hogy az illetményalap megállapításáról dönthessenek - idézte fel. Ezt Boros Péterné álságosnak nevezte, mert csak azoknak a helyhatóságoknak adna jogi lehetőséget az emelésre, amelyek ezt finanszírozni tudják.

Eredménynek nevezte azt, hogy a kormány jogosnak találta a követelést. Hozzátette: bár a kormány az önkormányzati érdekszövetségekkel a szakszervezet tudtával folytatott háttéregyeztetéseket, velük nem jelöltek ki tárgyalási időpontot a követeléseikről, ezért is döntöttek az újabb nyomásgyakorlásról.

A szakszervezeti vezető ismertette: most mérik fel a részvételi hajlandóságot az egész napos sztrájkban, de "a hangulatból azt érzékelem, hogy többen leszünk, mint voltunk" júniusban.

Az önkormányzati érdekszövetségekről szólva elmondta: az előző sztrájkkal kapcsolatban egyedül a Megyei Jogú Városok Szövetségével nem tudtak egyeztetni, most azonban ők is megkeresték a szakszervezetet, és szeptember 6-án tárgyal majd Szita Károly elnökkel.

Beszámolt arról is, hogy készítettek egy jogszabálytervezetet, amelynek a melléklete 30 százalékos keresetnövekedést tesz lehetővé, és ezt az állami tisztviselők napján átadták a kormánynak. Hangsúlyozta: a tervezet nemcsak életpályamodellről szól, hanem finanszírozásról is.

Az önkormányzati köztisztviselők 2008 óta nem részesültek illetményemelésben, nem változott az illetményalap, ami továbbra is 38.650 forint, ezt szeretné a szakszervezet 50 ezer forintra növelni. Úgy látják, hogy a kistelepüléseken dolgozó köztisztviselők általában a közmunkás bérnek megfelelő összeget visznek csak haza – mondta.

Boros Péterné még augusztus végén nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy „a kormány 2015. december 23-án egyoldalú döntéssel rendeleti úton felmondta az egységes közigazgatási jogállásra épülő életpálya lehetőségét. Helyette a megosztás, az eltérő feltételek és a különböző javadalmazás eszközével élve kizárólag a járási hivatalok népének ígért változást július hó elsejétől, még a megyei és központi kormányzat állami tisztviselőinek is meg kell várniuk 2017-et. A polgármesteri hivatalokban dolgozó 27 ezer kollégát továbbra is annak az illetménytáblának a keretei közé zárnák, amelyben a rovatok kétharmada a mai minimálbér alatt tartja a béreket. Azok csak a külön kiegészítéssel vagy a módosabb települések által bevállalható, maximum 20 százalékos béreltérítéssel emelkedhetnek a mai szakmai bérminimum fölé. Legfeljebb háromszáz település képes az állami normatívánál többet fizetni, a kistelepülések döntő többsége nem.

Ha az önkormányzati tisztviselők azt látják, hogy a járásokban lényegében azonos vagy kevesebb munkáért 100-150 ezer forinttal nagyobb fizetést lehet elérni, hamar működésképtelenné válhatnak az egyébként szintén súlyosan alulfizetett polgármesterek hivatalai. Ez pedig már alapvető társadalmi kérdés. E hivatalok összeomlása esetén miféle kapcsolat marad a helyi társadalom és az iskola, a művelődési ház, a rendelő, a bölcsőde, az óvoda, a közeli kórház, a rendőrség és a mentők, tűzoltók között?”

Munkatársunktól/MTI