Az Igazságügyi Minisztérium szeptember végén nyújtotta be az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. A tárca közleménye szerint az új törvények az ügyfelek ügyeinek gyorsabb és hatékonyabb elintézését, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítését, valamint az eljárások átláthatóbbá és egyszerűbbé tételét szolgálják.

A bíróságok közigazgatási ügyekben való eljárásának szabályai eddig a polgári perrendtartásról szóló törvényben kaptak helyet. Tekintettel azonban arra, hogy a két jogterület számos eltérő sajátossággal rendelkezik, a közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új polgári perrendtartásból, és a javaslat szerint azokat külön törvény szabályozza - írták.

Az önálló közigazgatási bíráskodás mellett érvelt Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) az alaptörvényről rendezett konferencián. Hangsúlyozta: nem egy, az elmúlt időszakban lezárult kodifikációnak vannak 19. századi előzményei, "elődeink megkezdett munkáját a történelem szeszélye folytán csak most fejezhetjük be".

A miniszter ennek alátámasztására idézett Egyed István: A mi alkotmányunk című, 1943-as kötetéből, amelyben a szerző kifejti, vagy a rendes bíróság ítélkezzék közigazgatási ügyekben is, vagy – ami talán szakszerűségi szempontból még helyesebb –, a bírói függetlenség teljével ellátott olyan külön szakbíróság, mint a mi közigazgatási bíróságunk.

A bírói kar is támogatja

A bírói kar támogatja a közigazgatási bíráskodás szakmai megerősítését, közigazgatási perrendtartás és önálló felső bíróság létrehozását – közölte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Kiemelte: közigazgatási bíráskodás Magyarországon évtizedek óta létezik, 2013-ban pedig szervezetileg is megújult, önálló lett.

Az összesen mintegy 130 közigazgatási bíró hat nagyobb közigazgatási-munkaügyi regionális kollégiumban ítélkezik. Ez a szervezeti forma biztosítja a megfelelő szakmai fejlődést és egyúttal az ügyfelekhez számára még viszonylag nem túl távoli jogszolgáltatást. A 2013-as reform eredményes volt - szögezte le az OBH elnöke.

Indokoltnak tartja a Magyar Jogászegylet elnöke az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatot. Sárközy Tamás a közigazgatási perrendtartással kapcsolatban külön szólt a bíróság felépítéséről, utalva arra, hogy jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróság együttesen szerepel a bírósági szervezetrendszerben.

Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy mennyire célszerű ezt kettéválasztani, mennyiben lehet a munkaügyi bíráskodást a polgári bíráskodástól külön tartani, hisz a munkaszerződés is szerződés. Ugyancsak szakmai vita bontakozott ki arról, hogy mennyiben szükséges fenntartani a közigazgatási hivatali rendszeren belüli merev felülvizsgálati struktúrát.

Fideszes pártbíróságot emlegetnek

Az MSZP nem támogatja a közigazgatási bíróságok felállításának tervezetét, mert az a szocialisták szerint csak a közigazgatási bíráskodás fideszes pártkatonákkal való feltöltését, a bírói függetlenség felszámolását szolgálja.

Az MSZP közleményében úgy értékelt: a koncepció újabb támadás a bírói függetlenség ellen, mivel a kormánypárt elképzelése szerint a jövőben bírák helyett "fideszes pártkatonák" döntenének az állampolgárok közigazgatási ügyeiben, a közigazgatási bírák a jövőben már nem lennének bírák, mert a többségüket a közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők közül választanák ki.

Az LMP csak a módosító javaslatainak támogatása esetén járul hozzá a közigazgatási bíróságokról szóló sarkalatos törvényjavaslat elfogadásához. Hadházy Ákos, az ellenzéki párt társelnöke elismerte, hogy a végrehajtó hatalom ellenőrzésének nélkülözhetetlen eleme a közigazgatási bíróság, amely ennek ellenére a rendszerváltás óta méltatlan helyzetben van.

Hadházy kijelentette ugyanakkor, hogy a változás igénye nem legitimálhatja a kormányzati befolyásának növelésére. Pártja ezért 12 pontos módosító csomagot készített a javaslathoz, amelyben a többi között megakadályoznák, hogy felső bírósági székhely Székesfehérváron legyen, mert az szerintük megszűrné a bírói kart.

Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője kijelentette: a Fidesz, mióta kormányon van, minden közhatalmat gyakorló szervezetet igyekszik pártirányítás alá vonni, ez azonban a bírósági szervezettel kapcsolatban eddig nem sikerült, azok függetlensége megmaradt. Bírálta azt is, hogy a bírósági eljárásokat sokaktól az eddigieknél távolabb, akár több száz kilométerre folytatnák le.

Munkatársunktól/MTI