Százhatvannyolc önkormányzat 5900 dolgozója vesz részt a polgármesteri hivatali dolgozók bérének emeléséért tartott, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által szervezett szeptember 14-én megtartott országos sztrájkban - mondta az érdekképviselet elnöke a kispesti polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztatóján.
Boros Péterné azt mondta, ez azt jelenti, hogy a 37 ezer önkormányzati köztisztviselő 16 százaléka nem dolgozott ezen a napon. Megjegyezte: sztrájkot csak azokban az önkormányzatokban tudtak tartani, ahol van a szakszervezetnek alapszervezete és a munkavállalók több mint fele támogatta a munkabeszüntetést.
Hozzátette: a szakszervezet bruttó 30 százalékos illetménynövelést követel az önkormányzati köztisztviselők számára októbertől, mert a mintegy 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből több mint 24 ezer nyolc éve egyáltalán nem kapott béremelést.
Az érdekképviseleti vezető felidézte: júniusban kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak az elmaradt béremelés miatt, ám azóta sem sikerült a tárgyalásra kijelölt Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetni a szakszervezeti követelésekről.
Megjegyezte: kezdeményezték, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum szeptember 29-i ülésén tárgyaljanak az MKKSZ által készített önkormányzati köztisztviselői életpályamodell törvénytervezetéről.
Boros Péterné jelezte, az önkormányzati közszolgák 75-90 ezer forintos keresetei a dolgozói szegénység kategóriájába tartoznak, és nyugtalanítónak nevezte, hogy a becsülettel végzett munkából nem tudnak megélni.
Kifogásolta, hogy a járási köztisztviselők illetményét emelték, de ezt elmulasztották megtenni az önkormányzatoknál dolgozók esetében, ami azt eredményezheti, hogy az önkormányzatoktól a járási hivatalokba mennek a munkavállalók, így a szakemberek hiánya miatt ellehetetlenül az önkormányzatok működése. Közölte, mivel a járási hivatalok dolgozóinak illetménye 30 százalékkal emelkedett, ők is ehhez ragaszkodnak azért, hogy egységes legyen a bérezés a közigazgatásban.
Hozzátette: a kormánynak - bár az ellenkezőjét állítja - igenis van felelőssége a helyi önkormányzatok finanszírozásában, hiszen állami feladatokat látnak el helyi szinten.
Jelezte, bíznak abban, hogy az egész napos sztrájk a tárgyalóasztalhoz ülteti a kormányt, de ha nem, akkor folytatják a tiltakozást, ennek módjáról később döntenek.
A szakszervezet elnöke kitért arra: a dolgozói szegénység felszámolása és a munkaerőhiány csökkentése érdekében kezdeményezik, hogy a minimálbért 28-30 százalékkal emeljék.
Tüntetés a Belügyminisztériumnál
Érdemi tárgyalásokat és fizetésemelést követel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A szervezet elnöke erről az önkormányzatok napja alkalmából a Belügyminisztérium budapesti épülete előtt megtartott sajtótájékoztatón és demonstráción beszélt szeptember 30-án.
Boros Péterné hangsúlyozta: a Belügyminisztériumban a hivatalos ünnepen számos település polgármestere kap kitüntetést. Mint mondta, ehhez őszintén gratulálnak, de a kormány nekik még nem adott okot arra, hogy megelégedéssel ünnepelhessenek.
Hozzátette: örülnek ugyan annak, hogy - részben az ő fellépésüknek köszönhetően - a járási hivatali dolgozók keresetét rendezte a kormány, ugyanakkor ez "elfogadhatatlan és indokolatlan bérfeszültséget okoz", aminek következménye az elvándorlás az önkormányzati hivatalokból.
A demonstráción, amelyen az MKKSZ elnöksége vett részt, a szervezet elnöke felidézte: két héttel ezelőtt azért sztrájkoltak az önkormányzati dolgozók, mert nyolc éve nem emelkedett a bérük, döntő többségük fizetése régen a hivatalos létminimum alatt van. Emellett a kistelepülések polgármestereinek "méltatlanul alacsony díjazása" miatt is felemelték szavukat.
"Sztrájkjaink sikeresek, de eredménytelenek voltak" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért az önkormányzatok ünnepén ismételten követelik kollégáik fizetésének emelését és a korrekt életpálya-szabályozást, amelyhez elkészítették a saját törvényjavaslatukat is.
Boros Péterné szólt a hátrányos helyzetű települések önkormányzatairól is. Emlékeztetett arra, a helyi önkormányzatok európai chartája kötelezi az államot, hogy a pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatokat védje és az egyenlőtlen pénzügyi erőforrásokat kiegyenlítse.
Kitért arra, hogy az önkormányzatok napján az 1990-es első szabad önkormányzati választásokra emlékezik az ország. Ekkor születtek meg a "magyar nép valódi önkormányzatai" vagyonnal, saját iskolával, egészségügyi szolgálattal, művelődési intézményekkel, adóbevétellel. Ezek olyan értékek, amelyek megérdemlik az ünneplést - közölte.
Mára azonban - tette hozzá - sok minden megváltozott: a vagyon, a jogkör, a saját intézmények és a bevételek is erősen megfogyatkoztak.
"A helyi társadalom, a lakosság legközvetlenebb ügyei és érdekei kerülhetnek veszélybe, ha maradék feladataikkal működésképtelenné válnak az önkormányzatok hivatalai" - mondta az MKKSZ elnöke.
Munkatársunktól/MTI
Tárgyalásokat és fizetésemelést követelnek az önkormányzati dolgozók
|
|
|