Orbán Viktor az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében úgy fogalmazott: "a kvótanépszavazással meg akarjuk változtatni a brüsszeli bizottság által már meghozott döntéseket", amelyek közül kiemelte: felső határ nélküli, automatikus bevándorlószétosztási mechanizmust akarnak megvalósítani, és könnyítenék a családegyesítés folyamatát.

Brüsszelnek azonban ez sem elég – folytatta a miniszterelnök –, "cselre készülnek", mert ha nem boldogulnának a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy majd azok befogadják a migránsokat.

"Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel, (...) most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek" – mondta Orbán, aki ezért a baloldali vezetésű településeken élőknek is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án.

Hazug riogatás az egész

A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke hazug riogatásnak nevezte az Orbán felszólalásában elhangzottakat. Varju László úgy fogalmazott: egyetlen polgármesternek sincs nagyobb hatalma a miniszterelnöknél, ezért fel kell tenni a kérdést, miért hárítja a felelősséget a települések vezetőire, miközben idén február 20-án Brüsszelben személyesen írta alá a kvótákról szóló EU-s nyilatkozatot.

Egyetlen, az MSZP által vezetett település sem kíván migránsokat betelepíteni a saját területére - reagált Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására a szocialisták frakcióvezetője. Tóth Bertalan budapesti sajtótájékoztatóján visszautasította a kormányfő szavait, amelyeket "aljas hazugságnak" és a "gyűlöletkeltés egyik újabb formájának" nevezett.

Tóth Bertalan elképesztőnek nevezte, hogy miközben a kormányfő Brüsszellel hadakozik, addig a letelepedési kötvényekkel több mint 3500 "gazdasági bevándorló" és azoknak több mint tízezer családtagja kapott letelepedési lehetőséget Magyarországon. A haszon viszont nem az államkasszába, hanem Fidesz-közeli offshore hátterű cégekhez érkezett - mondta.

Nincs semmiféle jogi, vagy bármilyen más lehetősége annak, hogy baloldali városok Magyarországra menekülteket telepítsenek, nincs ilyen szándék, aki tehát ezt egyoldalúan felveti, nem tesz mást, mint hangulatot kelt, félelmet próbál ébreszteni egy olyan ügy kapcsán, ami valójában nem is létezik – mondta Molnár Gyula.

Az MSZP álláspontja a népszavazással kapcsolatban, hogy az októberi referendumnak nincs semmiféle jogi következménye. Felszólítják a kormánypártokat, nyilatkozzanak arról, hogy a népszavazást követően milyen törvényjavaslatot készülnek benyújtani. Kitért arra is: "azt a szavazatot nem lehet meghamisítani, ami nincs leadva", ezért arra kérik az embereket, hogy maradjanak otthon.

Jogszerűen kampányolnak az önkormányzatok

Közben a Kúria határozata kimondta: jogszerű volt az önkormányzatok által folytatott kampánytevékenység, sőt, annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges is – mutatott rá az Alapjogokért Központ. Mint írták, a bíróság határozatában nem pusztán amellett foglalt állást, hogy egy helyi képviselőtestület az állampolgárokat részvételre biztathatja.

Azt is rögzítették, hogy az önkormányzatoknak ilyen esetben nem kell semlegesnek maradniuk, kampányolhatnak akár a kormány és a "nem" szavazat leadása mellett is. A Kúria ezen döntése jogerős, az ellen felülvizsgálatnak helye nincs, így a jövőben iránymutatásul szolgálhat hasonló vitás ügyekben - rögzítette a központ.

Felidézték, hogy az elmúlt hetekben a Nemzeti Választási Bizottsághoz, majd a Kúriához fordultak egyes önkormányzatoknak a népszavazási eljárás során kifejtett tevékenysége miatt. Ugyanis számos önkormányzat, illetve képviselő-testület buzdított a népszavazáson történő részvétel mellett, fogadott el olyan határozatot, mely kifejezetten a kormány támogatására szólított fel.

Olyan önkormányzatok is voltak, melyek kampánytevékenységükre külön összeget csoportosítottak át költségvetésükből. Tekintettel arra, hogy az utóbbi években elfogadott választási jogszabályokhoz még kevésbé alakult ki stabil joggyakorlat, és a kormány által kezdeményezett népszavazás egyébként is egy speciális eset, a jogi megítélés kapcsán kétségek merültek fel.

Érvénytelen lett a népszavazás

Lapzártakor, vagyis a szavazatok 94,8 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a nem szavazatok száma 3 031 355, azaz 98,24 százalék volt. A referendumon való részvételi arány ugyanakkor 50 százalék alatt maradt – jelentette be Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a testület ülésén.

A kormánynak kötelessége reagálni a vasárnapi kvótanépszavazás eredményére - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a kormánypártok eredményvárójában. A már közzétett adatokra hivatkozva azt mondta, a választók üzenete teljesen egyértelmű, hiszen elsöprő többségben vannak a nemek, "a brüsszeli politika elutasítottságának az aránya kiemelkedő".

"Tekintettel arra, hogy ezt a népszavazást a kormány kezdeményezte, nem is tehet másként, mint hogy kötelezőnek érzi magára nézve ezt a döntést" - fogalmazott a szóvivő. Kovács Zoltán hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Brüsszelre nézve is ró kötelezettséget a magyar kvótareferendum, hiszen egy népszavazással nem lehet szembemenni.

Munkatársunktól/MTI