A Kutatópont legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság körében egyre többen rendelkeznek felhasználói profillal közösségi médiafelületen. A cég közleményében azt is kiemelték: az online hírfogyasztás is növekvő tendenciát mutat.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 65 százaléka használja az internetet, a közösségi médiaprofilok aránya a magyarok körében 67 százalék. A közösségi oldalon regisztrációval rendelkezők 74 százaléka olvas híreket, 60 százalékuk legalább havonta meg is osztja az olvasottakat.

A Kutatópont Kft. közvélemény-kutatását kétezer ember személyes megkérdezésével - a felnőtt lakosságra kor, nem, településtípus, régió és végzettség szerint reprezentatív mintával - szeptember 1. és 15. között készítette.

Közleményük szerint az 1-től 5-ig terjedő skálán a televíziót a válaszadók 4,2-es fontosságúnak jelölték, ezt a baráti társaság, illetve a család (4,1) követi, az internet pedig 3,3-as értéket kapott a preferenciaskálán.

Passzív hírfogyasztók vagyunk

A felmérés alapján a magyarokra inkább a passzív hírfogyasztás jellemző: a megkérdezettek nagyobb része csak olvassa a híreket, kevesebben vannak, akik saját kommentárral az üzenőfalukon is megosztják az olvasottakat.

A közösségi oldalakon regisztráltak 71 százaléka elolvassa, 40 százaléka pedig megosztja a privát témájú híreket. 66 százalékuk foglalkozik bulvárhírekkel, 32 százalékuk megosztja az ilyen tartalmakat. A közéleti híreket a megkérdezettek 62 százaléka olvassa és 27 százalékuk osztja meg - írták.

A Kutatópont kitért arra is, hogy a közösségi oldalak használói közül 37 százalék minden nap figyeli a hírportálok bejegyzéseit. A kutatócég szerint a közösségi média hírfogyasztásban betöltött növekvő szerepét mutatja az is, hogy a közösségi oldalakon regisztráltak 67 százalékával fordult már elő, hogy egy hírrel először a közösségi oldalon találkozott.

Felmérésükből egyebek mellett kiderült az is, hogy a közösségi oldalt használók 30 százaléka követi nyomon a sportolók tevékenységét, míg közéleti embereket, politikusokat 29 százalékuk követ.

Hatalmas probléma az anonimitás

Miközben az internet térnyerésével folyamatosan átalakul a sajtó- és a szólásszabadság tartalma, továbbra is érvényesek a sajtószabadságra vonatkozó demokratikus jogrend szabályai - mondta Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.

A közösségi média, például a Facebook, amely próbálja az egész internetet magába olvasztani, hatalmat ad a szolgáltató kezébe. Jogi eljárás nélkül eldöntheti, hogy mi az amit kitilt és mi az amit benntart a rendszerben - fogalmazott Koltay.

Vagyis például a Facebook és a Google kvázi jogrendszert működtet, amelynek nincs olyan garanciája, mint a valódinak. Kérdés, hogy az Európai Unió képes-e arra, hogy egyes tagállamainak nyilvánosságát befolyásolhassa - fűzte hozzá.

Klein Tamás, a KRE oktatója azt hangsúlyozta, hogy az internetes kommunikációval a jog sokszor nehezen tud mit kezdeni, vagyis kullog a társadalmi valóság után. Ugyanis az internetes technológia vonása az anonimitás határok nélküli terjedése. Vagyis az anonimitás társadalmi szokássá változott - mondta az oktató.

Olcsóbb lesz a szörfölés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletmódosítása alapján november 1-jétől a szolgáltatók külön tájékoztatást kötelesek közzétenni honlapjukon arról, hogy a januártól életbe lépő internetáfa-csökkentés díjcsomagonként mekkora tételt jelent.

A kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta az internethasználat áfájának csökkentésére vonatkozó törvénymódosítást, melynek értelmében 2017. január 1-jétől 27 százalékról 18 százalékra csökken az internet-előfizetés áfája.

A módosítás értelmében a szolgáltatóknak létre kell hozniuk honlapjukon egy, az internetáfáról szóló tájékoztató oldalt. Itt minden díjcsomagra kereshető módon fel kell tüntetniük, hogy mennyi a csomagban lévő internetelőfizetés nettó és bruttó - áfa nélküli és áfás - díja a januártól életbe lépő áfacsökkentés előtt, és mennyi utána.

Munkatársunktól/MTI