November 30-tól létrejöhetnek a tankerületi központok az oktatási tárgyú törvények módosítása révén, amelyet 129 igen, 34 nem szavazattal, 29 - jobbikos és LMP-s - tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A módosítást indokolták a települési önkormányzati működtetési feladatok megszűnésével együtt járó feladatok is.

A változtatás értelmében - a korábbi, január 1-jei időpont helyett - már november 30-tól megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakulása, azaz szétválása 58 tankerületi központra, hogy az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézményeknél végre lehessen hajtani.

Az egyenlő bánásmód érvényre juttatása, az iskolai szegregáció megelőzése és felszámolása érdekében az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek azok az esetek, amikor az iskolai körzethatárok megállapítása a kormányhivatal és a tankerületi központ szintjén nem volt sikeres – tették hozzá a képviselők.

Az intézményi tanácsban megvalósulhat a nemzetiségi önkormányzati delegált részvétele is, ha az intézmény nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot lát el. A törvényhozás bővítette a pedagógus munkakörben történő alkalmazás képesítési feltételeit.

Megteremtik az összhangot a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménnyel, oly módon, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó kiskorúak nemcsak a Magyarországon hatályos tankötelezettségi korhatárig - 16 éves korig - hanem 18 éves korig vehetnek részt a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett ingyenesen a köznevelésben.

Megszűntek az iskolák pénzügyi gondjai

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban az iskolák finanszírozásával kapcsolatos "ügyek" megszűntek - mondta Palkovics László, hozzátéve: a Kliknek, szemben a februári 17 milliárdos lejárt tartozásállománnyal, ma nincs kifizetetlen számlája.

Az oktatási államtitkár - a közoktatás helyzetéről ellenzéki kezdeményezésre megtartott vitanapon - közölte, január 1-jétől ugyanezt a működést várják el az új rendszertől. Megjegyezte, a költségvetés tervezése iskolai szinten történik, ebből számítják ki a teljes állami intézményfenntartó éves költségvetését.

A Klik-et az a kritika érte, hogy túl centralizált, túl nagy és túl messze van a döntéshozatal helyétől. Szerinte az iskolák szempontjából mindenképpen jobb megoldás lesz, hogy január elsejétől létrejönnek a tankerületi központok, így az iskolaigazgató és a tankerületi központ vezetője között nem lesz köztes szint, az igazgatók valóban az iskola vezetői tudnak lenni.

Palkovics László arról is beszélt, hogy a következő időszakban két új testület jöhet létre: a Köznevelés-politikai Érdekegyeztető Tanács, amely a miniszter tanácsadó szervezeteként a Köznevelési Kerekasztal által leképezett funkciókat tartalmazza, valamint a tankerületi központi tanács, amelynek keretei között a közösség is beleszólhat az iskola ügyeibe.

Szakadék a főváros és a vidék között

Palkovics egy eredményes oktatási rendszer három legfontosabb elemének a jó képességű tanárt, a tanárok módszertani felkészültségét és a méltányos oktatást tartotta, ugyanakkor elismerte, hogy az Oktatási Hivatal kompetenciamérése szerint jelenleg "erőteljes szakadék" van a főváros és a nagyvárosi iskolák, illetve többi iskola között.

Az államtitkár beszámolt a Köznevelési Kerekasztal témáiról és az iskolák által megfogalmazott kritikákról is, és ezek alapján az elmúlt időszak változásai között említette, hogy a gyerekek terhelésének csökkentése érdekében rugalmas tanmenetajánlásokat hoztak létre, valamint az első két osztályban lehetőséget adtak a 30 perces tanórákra.

Hozzátette: átalakult a szakképzési rendszer is, megjelentek a szakgimnáziumi kerettantervek, benne a természettudományos tantárgy. Ezzel kapcsolatban elismerte: valóban elég gyorsan történt a tantárgy megjelenítése, de úgy tűnik, a tanárok ezt tudják kezelni. Elmondta: mivel több kritika érte a tanfelügyeleti rendszert is, ezért ezt egyszerűbbé tették és ritkább lett intézményi önértékelés is.

Palkovics László beszámolt a pedagógusok béremeléséről és az oktatási munkát segítők fizetésének rendezéséről, valamint fontosnak nevezte a pedagógusok továbbképzésének egyetemi alapra helyezését és azt, hogy a továbbképzés ne kerüljön pénzbe se a tanárnak, se a tankerületnek.

Levelet írtak a pedagógusok

Nyílt levélben fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a települési önkormányzatokhoz az intézmények átadás-átvétele miatt, mert fontosnak tartja, hogy a jövőben a tankerületi központ biztosítsa a dolgozók számára a foglalkoztatás biztonságát és a változatlan munkafeltételeket.

Azt írták: az átadás-átvétel során megkötendő megállapodás teremtsen garanciát arra, hogy az önkormányzati feladatellátás működtetői feladatainak végrehajtásában részt vevők ne kerüljenek rosszabb helyzetbe a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt. A tankerületi központ biztosítsa részükre a további foglalkoztatás biztonságát, a változatlan munkafeltételeket.

A szakszervezet hozzátette, az átadás-átvételi eljárás során létrejött megállapodás részletesen térjen ki arra, mit jelent a nemzeti köznevelésről szóló törvény azon rendelkezése, hogy a tankerületi központ együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet biztosítása érdekében.

A PSZ szerint ez nem merülhet ki abban, hogy a települési önkormányzat ingyenesen használhatja a tulajdonában álló ingatlanokat. Meg kell teremteni annak lehetőségét is, hogy a települési önkormányzat "beleláthasson az illetékességi területén működő köznevelési intézmények tevékenységébe", és szükség esetén segítséget nyújthasson számukra.

A szakszervezet bízik abban, hogy minden település megtalálja a további kölcsönös együttműködés lehetőségét, annak ellenére, hogy a működtetői feladatok 2017. január 1-jével történő állami átvétele után nincs törvényben lefektetett kapcsolat, együttműködési kényszer az érintettek között.

Indokolatlan és súlyos szakmai hiba

Szabó Sándor, az MSZP képviselője szerint 2013-ban, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával korszakváltás történt a közoktatásban, az ország az összes általános iskolája, szakiskolája és szakközépiskolája egy nagy "gigaközponthoz" került, viszont az üzemeltetés az önkormányzatoknál maradt.

Megjegyezte: egy év elteltével, 2014-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a Klik megbukott, hiszen kiderült, hogy sem olcsóbb, sem jobb, sem hatékonyabb nem lett a működés, a rendszer forráshiányos és bürokratikus volt. Kritizálta, hogy bár az intézmények ma már ismerik a költségkeretüket, de nincs lehetőségük a pénzük elköltésére, mert mindenhez a Klik engedélye kell.

Indokolatlan és súlyos szakmai hibának tartotta, hogy 2017 elejétől teljes mértékben elveszik az iskolákat az önkormányzatoktól. Szerinte ez különösen a nagy iskolavárosokban helytelen, itt vissza kellene adni a fenntartást és a működtetést az önkormányzatoknak, és csak ott kell állami beavatkozás, ahol szükséges.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője azt firtatta, hogy ha az államtitkár szerint finanszírozási többlet van a Klik-nél, akkor vajon a következő évi költségvetésben miért van szükség a szolidaritási hozzájárulás kifizetésére. Szerinte ez 50 milliárdos elvonást jelent az önkormányzatoktól,.

Munkatársunktól/MTI