Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kompromisszumos megállapodás egyik alapvetése, hogy 2018. január elsejére az ágazatban az átlagkeresetek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek.

A szakma gerincét jelentő munkakörökben már jövőre megvalósul a 30 százalék körüli béremelés - közölte.

Nyitrai Imre hangsúlyozta, hogy az ágazatban diplomával rendelkezők, illetve hosszabb szolgálati idővel rendelkező munkatársak eláramlását szeretnék megállítani.

Az emelkedés egyik alapja a kormány és a szociális partnerek között létrejött megállapodásnak megfelelő 15, illetve 25 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, majd 2018-ban további 8, illetve 12 százalékos emelés - mondta el.

Nyitrai Imre kitért arra is, hogy a garantált bérminimum emelkedése nem érint mindenkit az ágazatban, és a megállapodás részét képezi az is, hogy a jövő évi forrásbővítési lehetőség - 9 milliárd forintos többletet már elfogadott a kormányzat az ágazati bérpótlék-emelésre - elsősorban azokra a munkakörökre koncentrál, amelyek esetében nem hatna a garantált bérminimum növekedése.

Először bérfelzárkóztatás

Az életpályamodell kapcsán megjegyezte az is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése új helyzetet teremtett, és ebben a helyzetben a szociális partnereik többségének azt volt a kérése, hogy először egy bérfelzárkóztatási programmal álljon elő az ágazat, mert a munkaerőhiány egyes területeken "már veszélyeztetné" az ellátás biztonságát.

Nagy valószínűséggel a kormányzat elfogadja ezt a javaslatot, hogy egy erőteljesebb bérfelzárkózása koncentráljanak - fogalmazott Nyitrai Imre, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló többletforrásokat elsősorban a munkaerő megtartására, és a szociális ágazat szakdolgozói bérezésének javítására kívánják fordítani.

Kijelentette, valamennyi olyan követelést, amit érdeminek és kiemeltnek tartottak a szakszervezetek, a kormány teljesítette. Tehát nincs olyan sztrájkkövetelés, ami kielégítetlen lenne - fűzte hozzá Nyitrai Imre.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy most az ágazatban az átlagkereset bruttó 175 ezer 232 forint, ez az intézkedéseknek köszönhetően a jövő évben 208 ezer 300 forintra emelkedik.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke azt közölte, hogy nem tartják meg a december 5-ére meghirdetett sztrájkot, mert - mint mondta - valószínűleg azzal sem tudnának több eredményt elérni.

Közölte, mintegy 5000 dolgozó jelezte, hogy támogatja a sztrájkot. Ez is mutatja, hogy itt volt az ideje egy komoly bérfelzárkóztatási lépés első részének - tette hozzá Boros Péterné, aki vállalható kompromisszumnak nevezte a megállapodást.

Elmondta, értékelték azt is, hogy a szociális munka napja munkaszüneti nappá nyilvánítására vonatkozó törvényjavaslatot benyújtották.

Boros Péterné közölte, azt érzékelték, hogy a kormányzatnak a korábbi időszakhoz képest jelentős keresetnövelési ígérvénye a szociális ágazatban meglévő feszültséget az MKKSZ sztrájkköveteléséhez képest is jelentősen tudja orvosolni.

Az MKKSZ november 10-én jelentett be országos sztrájkot december 5-ére. A szervezet 30 százalékos keresetnövekedést követel az ágazatban dolgozóknak, valamint azt, hogy november 12-e legyen munkaszüneti nap az ágazatban dolgozók számára.

Elveszik a köztisztviselők napját

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldalának képviselője arról beszélt: a parlament előtt szereplő tervezetben ugyan elismerik a szociális munka napjaként november 12-ét és az munkaszüneti nap lehet az ágazatban dolgozók számára, egy másik rendelkezés ugyanakkor törölné a ,90-es években kivívott köztisztviselők napját.

A köztisztviselők napját minden évben július 1-jén ünneplik, a jövőben Bárdos Judit szerint az önkormányzatok a saját költségvetési büdzséjükhöz igazítva ünnepelhetik munkaszüneti napként, de a tervezet indokolása kitér arra, hogy az állami szolgálatban lévő köztisztviselők, a rendvédelemben dolgozó köztisztviselők számára ez a nap a jövőben nem lenne munkaszüneti nap.

Felidézte: 2010-ben, amikor az Orbán-kormány elnyerte mandátumát, tárgyalások kezdődtek a rendvédelem pénzügyi helyzetének megoldására, az életpályamodell kialakítására. Hozzátette: akkoriban sok esemény történt az utcán és ezeknek az lett a következményük, hogy a szolgálati nyugdíjat eltörölték és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is megszüntették.

"Bosszúérzetem van" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az önkormányzati köztisztviselők vonatkozásában volt egy sztrájk, és ennek a következménye, hogy a 8 éve keresetnövekedésben nem részesülő egyéb kormányzati tisztviselők még ezt az egy szabadnapot is elvesztik.

Úgy vélte, ezt azért lehet megtenni, mert "tisztában van azzal a hatalom, hogy ezek a kollégák nem fognak az utcára menni, és a polgárok, a Magyarországon élő emberek pedig örülnek, hogy a bürokráciacsökkentés keretében egy jogosítványt elvesztenek". Ez pedig azt üzeni a szakszervezeti vezető szerint, hogy a hatalomtól soha nem lehet pluszjuttatásokat elvárni akkor, ha szembefordulnak vele.

Munkatársunktól/MTI