Széleskörű transzparencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az államháztartás területén, a nyilvánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodás – fogalmazott Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke egy a jó állam aspektusairól rendezett konferencián.

Mint mondta, az információszabadságot csak szigorúan szabályozva, és csak szűk körben lehet korlátozni, a közpénzek felhasználásával kapcsolatban a fő szabály a nyilvánosság. Úgy vélte, két olyan terület van, ahol érdekes megvizsgálni, meddig terjedhet az információszabadság. Az egyik területként említette a közpénzből gazdálkodó állami, önkormányzati cégeket, amelyek esetében szerinte csak akkor merülhet fel üzleti titok, ha piaci környezetben működnek.

A másik területről, a pártok átláthatóságáról azt mondta, a politika tiltakozna az ellen, hogy közhatalmi szervekké minősítsék a pártokat, ugyanakkor a frakciók annak számítanak. Egy lehetséges megoldásnak nevezte, ha a pártok vonatkozásában a közérdekből nyilvános adatok körét a törvény meghatározná.

A NAIH elnöke fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke ugyanezen a konferencián közölte: a rend és jogkövető magatartás a demokratikus állam működésének garanciális alapértéke. Az ÁSZ elnöke a jó kormányzás modelljének alapelvei közül az átláthatóságot és az integritást emelte ki.

Elmondta, a számvevőszék kiemelt feladata a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, ezáltal a társadalmi kontroll alapfeltételének megteremtése. Szerinte az, hogy a számvevőszék minden jelentése nyilvános, biztosítja a közpénzfelhasználás transzparenciáját.

Közölte azt is, a számvevőszék az integritási kockázatok azonosításával, a kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzésével egyfajta megelőző funkciót tölt be a korrupció elleni küzdelemben.
Domokos László szerint az ÁSZ mértékadó részévé vált a jó kormányzás korrupcióellenes tevékenységének.

Pataki Árpád kúriai bíró az állami szervektől igényelt közérdekű adatok kiadásának bírói gyakorlatáról szólva arról beszélt, a magyar bírói gyakorlat nagyjából-egészében nyilvánosságpártinak tekinthető, ugyanakkor vannak olyan vélemények, amelyek szerint a jogalkotás nem minden esetben halad ebbe az irányba.

A közvélemény szerint romlik a korrupciós helyzet

A magyarok szerint a korrupciós helyzet folyamatosan romlik, és több mint felük elégtelennek tartja a kormány intézkedéseit - mondta Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója.

A TI Globális korrupciós barométerének adatait ismertetve Martin József Péter kiemelte: a magyar társadalom tehetetlennek érzi magát a korrupcióval szemben, amely erősíti a passzivitást és a bizalmatlanságot.

Kifejtette: a felmérés szerint az állampolgárok mintegy harmada úgy véli, hogy a politikai szféra korrupt.

A magyarok a korrupciót (28 százalék) és a bevándorlási válságot (29 százalék) csaknem egyformán súlyos problémaként értékelik - mondta a TI ügyvezető igazgatója. Közölte: az "utcai korrupció" elsősorban az egészségügyben van jelen, a hálapénz formájában, és az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők közül minden ötödik válaszadó (22 százalék) fizetett hálapénzt az ellátásért.

Martin József Péter arra is kitért, hogy Magyarországon tovább csökkent a korrupció jelentésének hajlandósága, bár míg az idősebb generációk különösen passzívak, a fiatalok inkább tennének a korrupció ellen. A válaszadók túlnyomó többsége szerint a korrupció ellen az átlagember nem tehet semmit, csak 14 százalékuk gondolkodik erről másként - mutatott rá.

A sajtótájékoztatón Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője hangsúlyozta: a korrupció nemcsak a közbizalmat ingathatja meg, hanem erőteljesen befolyásolja a versenyképességet és a befektetői szándékokat.

Mint mondta, néhány éve az EU tagállamai felkérték a bizottságot, hogy minden évben értékelje a tagállamok gazdasági helyzetét, így az uniós testület minden évben készít országjelentéseket és ajánlásokat tesz, hogy mit lehetne javítani.

E munka keretében jövő héten brüsszeli bürokraták érkeznek Budapestre, hogy előkészítsék a következő jelentést - közölte.

A TI Globális korrupciós barométere az egész világra kiterjedő közvélemény-kutatás, amely az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos tapasztalataira fókuszál. A felmérésben 42 európai és közép-ázsiai országban csaknem 60 ezer válaszadó véleményét vizsgálták, Magyarországon 1501 embert kérdeztek meg 2015 decembere és 2016 májusa között.

Száz százalékban átlátható önkormányzatok

Olyan településeket keres az eDemokrácia Műhely Egyesület, amelyek vállalják, hogy közérdekű adataik teljes körű közzétételével tökéletesen átláthatóvá teszik a gazdálkodásukat és a működésüket. Az egyesület reprezentatív kutatása szerint az önkormányzatok jelenleg 17
százalékban teljesítik közzétételi kötelezettségeiket.

Az eDemokrácia Műhely Egyesület ezért felhívással fordul a magyarországi önkormányzatokhoz. Arra kérik őket: csatlakozzanak a Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubjához. Ennek tagjai vállalják, hogy száz százalékban teljesíteni fogják a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó előírásokat, és ezzel átláthatóvá teszik választóik számára működésüket és gazdálkodásukat.

Kezdeményezésüktől azt várják, hogy az országos szinten felhívja a figyelmet a kötelező közzététellel, a közérdekű és közhasznú információk elérésével kapcsolatos jelenlegi ellentmondásos helyzetre, a kihasználatlan lehetőségekre, s a már megvalósult, szélesebb körben
is elterjeszthető megoldásokra.

A Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubja iránt érdeklődők az edemokracia@gmail.com e-mail címen vehetik fel a kapcsolatot az egyesülettel. Bővebb információt a www.edemokracia.hu oldalon találnak.

Munkatársunktól/MTI