November közepén megszületett a megállapodás a hétéves uniós költségvetési keret félidei felülvizsgálatáról, amely kiszámíthatóságot ad egy olyan helyzetben, amikor az Európai Uniónak a már korábban elfogadott regionális és kohéziós politikáinak biztosítása mellett az új kihívásokra is megfelelő költségeket kell fordítania - jelentette ki Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára.

Takács újságíróknak nyilatkozva kifejtette, a megállapodással az uniós soros elnöki tisztjét betöltő Szlovákia megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy az uniónak 2017-ben is legyen elfogadott költségvetése. A tanácskozás legfontosabb eredménye, hogy az unió olyan hosszú távú politikái, mint a kohéziós- vagy a vidékfejlesztési politika nem kerül veszélybe - hangsúlyozta.

Takács Szabolcs a megállapodást felelősnek és kiegyensúlyozottnak nevezte, mert olyan kihívásokra is talál költségvetési megoldásokat, mint a fiatalkori munkanélküliség, a biztonsági kérdések, vagy a migrációs válság. Az ülés részleteit ismertetve elmondta, a miniszterek tanácsa megvitatta az Európai Tanács jogállamisági mechanizmusának előrehaladását.

Komoly forrásokhoz juthatunk

A kormány szerint Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokhoz juthat 2014-20 között - mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: hazánk komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014-20 közötti időszakra vonatkozóan jól tárgyalt és a forrás felosztásban nyertesek közé tartozik.

Lázár János a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tartandó politikai vitanapon expozéjában jelezte: a vidékfejlesztési és agrárforrásokat is beszámítva 12 ezer milliárdot használhatunk fel. Kitért arra, hogy idén 1500-1600 milliárdot fognak kifizetni, jövőre pedig 2000-2500 milliárdos kifizetés várható.

Önerővel számolva humánfejlesztésre 986 milliárdos keret áll rendelkezésre, november 21-én 527 milliárdot hirdetett meg az Emmi - részletezte a tárca vezetője. Kitért arra, hogy gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd forint, amiből 1674 milliárdot az NGM megnyitott, a forrásoknak közvetlenül a kis- és középvállalkozói szektorhoz kell menniük.

Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd. Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés.

Összegzése szerint november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára mindent meghirdessenek, s még az év végéig 1000 milliárdot szeretnének meghirdetni pályázati keretként. Megjegyezte: a pályázatok kiírása most sokkal gyorsabban halad, mint 2007-13 között, az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés.

Lecsapnak a korrupcióra

Lázár elmondta: a kormány azon törekvését még soha nem érte kritika, hogy a források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell költeni. Ez korábban 14-16 százalék volt, s ezek jelentős része is nagyvállalatokhoz került, amelyek külföldi tulajdonban voltak - jegyezte meg Lázár János. A tárca vezetője kitért arra is, hogy a 2016-os audit szerint Magyarország számai jelentősen javulnak, és nő a nyíltversenyes eljárások száma.

Kijelentette: a korrupciót illetően zéró tolerancia van, s minden ügyet és bejelentést kivizsgálnak. Hangsúlyozta: az unió meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere. Kitért arra is: a következő évtizedek nagy kérdése, ha Magyarország nincs benne ebben a közösségben, a gazdaság képes-e ilyen volumenű fejlesztési források előállítására.

Megjegyezte: az uniós források esetében nem ingyen pénzről van szó, mi magunk is 3500 milliárd forintot fizetünk be, s nettó nyertesnek mondhatjuk magunkat, de évtizedes távlatban mérlegre kell tenni azt, hogyan érte meg ez a magyar gazdaságnak, mennyiben tud jobban megállni a saját lábán, mint ezen források felhasználása nélkül.

Összevetve az idei 38 ezer milliárdos GDP-vel a kifizetendő 1600 milliárdot ugyanakkor ennek az összegnek nem kellene annyira dominálnia, nem kellene, hogy ennyire befolyásolja a gazdasági eredményt. Talán az lehet az adatok mögött, hogy Magyarország még mindig túl sokat költ működésre, és nincsenek a fejlesztésnek saját hazai forrásai - vélte.

Lázár János egyebek mellett közölte, hogy intenzív vita zajlik arról: 2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az uniót. Kitért arra is: az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy nem nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése.

Amit csak lehetett, elrontottak

Az LMP szerint a kormány mindent elrontott, amit csak el lehetett rontani a 2014 és 2020 közötti európai uniós források elosztásánál, a rendszert a korrupció, a kiszámíthatatlanság, a függőség és a rossz intézményrendszer jellemzi. Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezetője kijelentette: pártja a kiszámíthatóság növelése érdekében hosszú időn át futó programok segítségével osztaná ki a forrásokat.

Az LMP növelné a pénzfelhasználás átláthatóságát, a kis- és közepes vállalkozások megerősítése érdekében kisebb összegű, de automatikusan járó normatív támogatást nyújtana számukra. Emellett csak olyan beruházáshoz biztosítanának forrásokat, amelyek nem növelik, hanem csökkentik a támogatott közösségek jövőbeli terheit, a forrást nyújtó intézményrendszert pedig úgy alakítanák át, hogy csökkenjen a hatalomkoncentráció.

Schmuck Erzsébet a korrupciót nevezte a legnagyobb problémának - "a pénzek nagy részét ellopják" -, fogalmazott. Kifogásolta, hogy a kormányoldal már többször visszautasította az LMP kezdeményezését, amely évente kétszer számoltatná be az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert az Országgyűlés előtt.

Még 1600 milliárd kifizetése várható az évben

Év végéig várhatóan 1500-1600 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást fizetnek ki a nyertes pályázóknak - közölte a fejlesztésekért felelős államtitkár november utolsó napján Nyíregyházán, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. által szervezett Közel a segítség elnevezésű konferencián.

Vitályos Eszter megerősítette, hogy a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban a 10 operatív program beruházásaira együttesen 25,1 milliárd eurós forrás áll rendelkezésre Magyarországon, amely a vidékfejlesztési kerettel és a helyi társfinanszírozással kiegészülve mintegy 12 ezer milliárd forint felhasználását teszi lehetővé.

A legnagyobb részt, az összeg 60 százalékát a magyar kormány döntése szerint gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordíthatják a sikerrel pályázók. Az államtitkár a konferencián szólt arról, hogy eddig 76 ezer pályázatot nyújtottak be a beruházást tervezők, s az általuk igényelt összeg 7917 milliárd forint volt.

A döntéshozók 3860 milliárd forint értékű fejlesztést támogattak, míg szerződésközeli állapotban van további 3376 milliárd forint értékű projekt jóváhagyása. Hozzátette, a korábbi, 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus beruházásaihoz az idén fizettek ki 230-240 milliárd forintot, így most 1300 milliárd forint közeli a 2016-ban átutalt uniós összeg.

Munkatársunktól/MTI