A hat intézmény - debreceni Déri Múzeum, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum - pénzügyi és vagyongazdálkodása egyik esetben sem felelt meg a törvényi előírásoknak, valamint a kölcsönzött kulturális javak vagyonbiztonsága terén is komoly hiányosságok derültek ki - mutatott rá Warvasovszky Tihamér az Állami Számvevőszék alelnöke, aki hangsúlyozta azt is: a hat intézmény jelentős közpénzt és közvagyont kezel, összesített kiadási főösszegük 2014-ben elérte a 4,6 milliárd forintot.

Kiemelte: a megyei múzeumok kulturális szempontból meghatározó jelentőségűek földrajzi elhelyezkedésüket, ellátott feladataikat, valamint látogatottságukat tekintve is, ugyanakkor a feltárt, eltérő mértékű, de sorozatos szabálytalanságok veszélyeztetik a múzeumok által kezelt, állami tulajdonban lévő kulturális javak megőrzését.

A vizsgálatot 2015 második felében indították el mind a 19 megyei múzeum 2011 és 2014 közötti működésének ellenőrzésére. Az ellenőrzést időszerűvé tette, hogy korábban az ÁSZ nem végzett átfogó vizsgálatot a megyei múzeumoknál, amelyek 2011-től több alkalommal jelentős szervezeti és gazdálkodási átalakuláson mentek keresztül. Az első hat után a maradék 13 megyei hatókörű városi múzeumról szóló ÁSZ jelentést 2017 folyamán teszik közzé - fűzte hozzá Warvasovszky Tihamér.

A folyamatban lévő vizsgálatokról az alelnök elárulta, hogy a pénzügyi és vagyongazdálkodást, valamint a kölcsönzött kulturális javak vagyonbiztonságát nem csupán az első hat, hanem mind a 19 megyei hatókörű múzeumnál súlyos szabálytalanságok jellemezték, például a kölcsönzési szerződések nem tartalmazták a jogszabályban rögzített kötelező tartalmi elemeket.

Korrupciós veszélyek

Az első hat ellenőrzés fényt derített arra is, hogy a múzeumoknál kialakított irányítási rendszer csupán egy múzeumnál (Jósa András Múzeum) volt megfelelő a vizsgált időszakban, míg két esetben (Ferenczy Múzeum, Damjanich János Múzeum) 2013-2014-re vált megfelelővé. A maradék három múzeum esetében az irányítási rendszer nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást. A kulturális javak nyilvántartásáról, ami a múzeumok alaptevékenységének részét képezi, a hatból csak két intézményben (Damjanich János Múzeum, Déri Múzeum) gondoskodtak szabályszerűen - ismertette a jelentéseket az alelnök, aki szerint az egész területet egyfajta "rendetlenség" jellemzi.

Kitért arra is, hogy a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritásszemlélet érvényesítéséért csupán két múzeumban (Damjanich János Múzeum, Jósa András Múzeum) tettek intézkedéseket, másutt nem törekedtek a korrupciós kockázatok csökkentésére.

Az ÁSZ a múzeumigazgatóknak kiugróan magas számú, összesen 110 javaslatot fogalmazott meg a jelentésekben, az érintett intézményeknek 30 napon belül kötelezően intézkedési tervet kell készíteniük a hiányosságok megszüntetésére - mondta el Warvasovszky Tihamér, aki hozzátette azt is, hogy 2016-ban megkezdődött a Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum ellenőrzése is.

Pető Krisztina felügyeleti vezető a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az ellenőrzések által feltárt jellemző hiányosság volt, hogy a múzeumok nem készítettek stratégiai fejlesztési és beruházási tervet, nem készült adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat, a közbeszerzések rendjét nem szabályozták, valamint nem határozták meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ha pedig meghatározták, az érintettek nem tettek vagyonnyilatkozatot.

Jellemző volt továbbá a közbeszerzési eljárás lefolytatásának hiánya, elmaradt, vagy nem szabályszerűen történt a teljesítésigazolás, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenőrzése és az utalványozás. A mérleget leltár nem támasztotta alá, valamint több esetben nem készült szerződés a vagyonhasznosításról vagy a kulturális javak kölcsönzéséről - fűzte hozzá.

Az MTI kérdésére Warvasovszky Tihamér elmondta: a 19 múzeum ellenőrzése nyomán az ÁSZ összesen 45 esetben kereste meg az illetékes szerveket azzal a gyanúfelvetéssel, hogy - többek között a számviteli rend vagy a közbeszerzési szabályok megsértése miatt - kárt szenvedhetett a közvagyon. Ebből 31 esetben az ügyészségeket értesítették, amely minden felvetett ügyben nyomozást rendelt el. A maradék 14 ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), a kormányhivatalokhoz vagy a Közbeszerzési Hatósághoz fordultak.


Újabb ingatlanok kerültek az önkormányzatokhoz

Hatékonyabbá válhat a feladatellátás, az épületek felújításának és bővítésének tervezése, valamint a pályázati források igénybevétele annak a törvénymódosítási javaslatnak az elfogadásával, amelynek értelmében újabb 22 ingatlan került az államtól önkormányzati tulajdonba.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közlése szerint az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló, egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény módosításának törvényjavaslatát.

A közlemény felidézi, hogy a megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak 2013. január 1-jével kerültek a megyeszékhely, megyei jogú városok fenntartásába egy 2012-es törvény módosítás alapján. A megyei könyvtárak feladatellátását közvetlenül szolgáló, ahhoz szükséges ingó vagyontárgyak, beleértve az állomány nyilvántartásban szereplő könyvtári dokumentumokat, térítésmentesen a fenntartó önkormányzat tulajdonába kerültek. A megyei hatókörű városi múzeumokhoz és a megyei könyvtárakhoz tartozó ingatlanok ez időben a magyar állam tulajdonában és az intézmények vagyonkezelésében álltak.

A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról egy 2015. évi törvény döntött, és ennek melléklete értelmében 2015. július 1-jével országosan 152 ingatlan került önkormányzati tulajdonba.

A törvény módosítására azóta kétszer, legutóbb kedden került sor, ezek értelmében egy ingatlan visszakerült az állam tulajdonába, 22 további ingatlan pedig önkormányzati tulajdonba került. A törvénymódosítás értelmében az átadott vagyon kulturális közfeladatok ellátásához kötött, más funkcióra történő használatra nem kerülhet sor, illetve az átadott vagyon nem idegeníthető el.

A minisztérium szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ingatlanfejlesztések sikeres megvalósításában fontos könnyítő körülmény a tulajdonosi viszonyok megváltoztatása, a fokozottabb önkormányzati felelősségvállalás hosszú távú megteremtése.

Munkatársunktól/MTI