Az Alkotmánybírósághoz fordult Áder János köztársasági elnök, kérve, hogy a testület állapítsa meg a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét.
Az Ab elnökének, Sulyok Tamásnak címzett államfői levelet december közepén tették közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján. Áder János többek között azt kifogásolja, hogy a törvény - amely Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztése volt - egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít.
Az elnök levelében kifejtette: a jogszabály alapján létrejön egy új bíróság, a közigazgatási felsőbíróság, ám - hívta fel a figyelmet - egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan. Márpedig a törvényt 115 igen, 36 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett, egyszerű többséggel, hagyta jóvá az Országgyűlés.
Több alkotmányossági probléma van
Áder János azt a paragrafust is kifogásolta, amely szerint a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozna a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.
A köztársasági szerint ugyanilyen alkotmányossági problémát vet fel az a pont is, amely a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, vagyis a Fővárosi Törvényszék, hatáskörébe utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket.
Áder János indítványában emlékeztetett az Ab korábbi állásfoglalására, amely szerint a kétharmados törvények közvetlen módosítása a kétharmados törvény szabályozási köréhez közel álló, azzal esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel meghozható önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával alkotmányosan nem kerülhető meg.
Trócsányi László a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási kódex megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.
A törvény 2018. január 1-jén lépne hatályba.
Győzködni is próbálták
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) közleményben fejezte ki reményét aziránt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény megvizsgálása után elismeri a közigazgatási bíráskodás fontosságát.
Az IM üdvözölte, hogy a köztársasági elnök megküldte a törvényt az Ab-nek. Mint írták, "e törvény megalkotásával nyílt meg ugyanis először a lehetőség hazánk történetében" arra, hogy Magyarországon önálló kódexben legyen szabályozva a közigazgatási perrendtartás.
"A tárca reméli, hogy az Alkotmánybíróság a törvény megvizsgálását követően elismeri a közigazgatási bíráskodás fontosságát, és megerősíti az Igazságügyi Minisztérium azon meggyőződését, hogy az önálló közigazgatási perjog megalkotása az európai jogfejlődés útja" – fogalmaztak.
Majd hozzátették: ezáltal az Alkotmánybíróság határozata további lendületet és támogatást ad majd annak a törekvésnek, hogy a 2018-tól kezdődő kormányzati ciklusban a rendszer kiteljesedhessen, és létrejöhessen az önálló közigazgatási bíróság és a közigazgatási felsőbíróság."
Munkatársunktól/MTI
Áder és az Igazságügy vitája a közigazgatási bíráskodásról
|
|
|