Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




A közoktatás államosítása és a PISA-jelentés

A magyar diákok súlyosan romló teljesítményéről tanúskodik a legújabb PISA-felmérés. Ennek fényében az ellenzék és a pedagógiai szakmai szervezetek is megkérdőjelezik, hogy jó irányba halad-e a kormány, amikor teljesen államosítja a közoktatást.


A tavaly december elején nyilvánosságra hozott PISA-felmérés szerint romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a legújabb PISA-felmérés eredményei alapján igazolva látja azt a korábbi álláspontját, hogy mindaddig, ameddig az iskolák szakmai önállóságát nem állítják helyre, a nevelő és oktató munka színvonala nem fog javulni - közölte az MTI-vel az érdekképviseleti szervezet szerdán.

Mint írták, a PSZ továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy a nevelő és oktató munkának alapvetően a készség- és képességfejlesztésre kell irányulnia.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az előző PISA-jelentés, és az azóta bevezetett változtatások ismeretében egyáltalán nem meglepetés, hogy 2016-ban az OECD országai között Magyarország a sereghajtók közé került.

Mendrey László, a PDSZ elnöke kiemelte, hogy már 2008-ban a visszaesés jelei mutatkoztak, s a jelenlegi kormánypártok a vitathatatlan problémát arra használták fel, hogy az egész - egyébként működőképes rendszert - felszámolják, s kiépítsék a politikai hatalmuk bebetonozásához nélkülözhetetlen erőteljesen visszafejlesztett, s végtelenül centralizált oktatási rendszerüket.

Rámutatott: a következmény "látványos", a 15 éves korosztály - közel - 30 százaléka funkcionális analfabéta, és nem jobb a helyzet a természettudományos tárgyak és a matematika esetében sem. Ők gyakorlatilag elvesztek, életük meghatározó részében a szociális ellátó rendszerek működésére vannak bízva, hisz azokkal a kompetenciákkal, melyek sorsuk alakításához szükségesek, nem rendelkeznek - vélte a szakszervezeti vezető.

Kitért arra is, hogy a pedagógusoknak rossz, használhatatlan ismeretanyagot kell megtanítanunk, s ezek - értelemszerűen - nem válnak, nem válhatnak tudássá.

A PDSZ elnöke szerint szükséges, de távolról sem elégséges a személyi felelősség felvetése. Elvárás, hogy azok, akik személyes felelősséggel bírnak a kialakult helyzetet illetően, önként távozzanak az oktatás irányítás közeléből - írta, hozzátéve: azonnali hatállyal el kell kezdeni egy új oktatási törvény kidolgozását, fel kell gyorsítani a nemzeti alaptanterv átdolgozását, valamint meg kell szüntetni a túlzott centralizálást, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) feladatait azokra az önkormányzatokra kell koncentrálni, amelyek bajban vannak.

A Párbeszéd párt szerint a legutóbbi PISA-felmérés nemcsak azt mutatta meg, hogy mennyivel romlott a magyarországi oktatás színvonala, hanem azt is, hogy drámaian súlyosbodtak az egyenlőtlenségek, tehát a tanulmányi eredményeket, majd a későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedést is a korábbiaknál jobban meghatározza a szülői háttér.

Erőss Gábor, az ellenzéki párt oktatási szakpolitikusa szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elitista gőgként jellemezte, hogy szerinte a kormány nem akar tudomást venni a felmérés eredményéről és következményeiről.

Szerinte ezt az is mutatja, hogy Hoffmann Rózsa korábbi oktatási államtitkár úgy kommentálta a tanulmányt, hogy a magyar gyerekek kiemelkedő eredményt érnének el múzeumi és bibliaismeretekből. Mindez kevés vigaszt jelent majd a később elhelyezkedni kívánó jelenlegi diákoknak - mondta Erőss Gábor, majd hozzátette, ennek szemléltetésére a volt államtitkárnak elküldenek egy kvíz kérdéssort, amelyből kiderülhet számára, valóságban mekkora előnyt jelentenek az általa említett ismeretek egy állásinterjún.

A kormányzat vizsgálódna

A kormány arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető elmondta: a kihelyezett kormányülésen áttekintették a napokban nyilvánosságra hozott oktatási mérések eredményét.

Közölte, a kormány nem kívánja az asztalról lesöpörni az eredményeket, azt szeretnék, ha a kerekasztal-tárgyaláson részletesen áttekintenék azokat, és megkezdődne a diskurzus arról, hogy az oktatás tartalmán, illetve a módszertanon mit kell változtatni.

Lázár János hangsúlyozta: nem a pedagógusokon kívánják számon kérni az eredményt, de le kell ülni és beszélni kell róla, és a pedagógus társadalomnak részt kell vennie a vitában. Hozzátette: az iskola nem politikai kérdés, és moderátorként az értelmes szakmai párbeszédhez kívánnak hozzájárulni.

A kormány illetve a miniszter felelősségét firtató kérdésre, azt mondta: nem a tárca vezetője, vagy az oktatási államtitkár áll a katedrán és nem a kormány tagjainak, hanem a gyerekeknek kellett a tesztet kitölteniük.

Rámutatott: a kormány a kereteket tudja megteremteni, és ezt megtette. Nem fenntartói és nem finanszírozási kérdésről van szó, az unió legutóbbi jelentése szerint Magyarország többet költ oktatásra, mint az uniós átlag - rögzítette a tárcavezető.

Várhatóan januárban tárgyal a köznevelési kerekasztal a PISA-felmérés eredményeiről - közölte Palkovics László oktatási államtitkár. A kormány számára jelentés készül és javaslatokat is kidolgoznak, ami a megújuló nemzeti alaptantervet, a pedagógusképzést és -továbbképzést, a módszertani fejlesztéseket egyaránt érinti majd. A köznevelési kerekasztal januári ülésére már a feldolgozott eredményekkel mennek - jelezte.

Egy másik felvetésre reagálva közölte: a PISA-felmérés eredményeivel kapcsolatban elindult vizsgálat, nem arra vonatkozik, ki a felelős. Ha nem szerepel a tananyagban az a fajta megközelítés, amelyet a PISA mér, akkor nehéz tanítani. Ezért azt kell megnézni, miért nem szerepel a tananyagban - tette hozzá.

Megismételte: a PISA egy alkalmazásorientált mérés, amely feltételezi, hogy a különböző diszciplínákat egymásra épülve, egymással koordinálva tanítják.

Hat településen határozattal veszik át az iskolákat

Hat önkormányzat nem írta alá a tankerületi központokkal közösen készített megállapodásokat az iskolák átvételéről, ezért Tiszaeszláron, Csömörön, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Eleken és Szegeden határozattal döntöttek erről - közölte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik).

A Klik felidézte: a tankerületi központok január elsejétől az oktatási intézmények működtetői feladatait is átveszik a települési önkormányzatoktól. A jövő évtől mind a fenntartással, mind az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokért az állam felel. A szervezet szerint azért van szükség arra, hogy az állam szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában, hogy kiegyenlítsék a területi különbségeket, biztosítsák az egyenlő feltételeket és garantálják a pedagógusok bérét.

Úgy fogalmaztak: a működtetői feladatok átvételével "a korábbinál egyértelműbbé válnak a viszonyok", teljes egészében az állam vállalja a felelősséget az intézményekért, a feladatellátáshoz szükséges forrás pedig tervezhetőbbé válik.

Közölték: a tankerületi központok abban érdekeltek, hogy konstruktívan és a gyermekek érdekeit szem előtt tartva működjenek együtt az önkormányzatokkal.

Az állami intézményfenntartó elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a minőségi oktatás feltételeit, támogassa az intézményeket, és a helyi érdekeknek megfelelő, színvonalas iskolahálózatot tartson fenn - tették hozzá.

A Klik közleményében ismertette: az átadás-átvételről szóló megállapodásokat a működtető települési önkormányzatoknak és a tankerületi központoknak december 15-éig kellett megkötniük. Hozzátették, a jogszabály értelmében ha a felek között a megjelölt határidőig nem, vagy nem teljes körűen jön létre a megállapodás, december 20-áig határozattal döntenek az oktatási intézmények átvételéről.

Az LMP önkormányzati szakszóvivője szerint a helyhatóságok többsége nem saját szándékából, csupán a köznevelési törvényből fakadó kötelezettsége miatt adja át oktatási intézményeit az államnak.

Gerstmár Ferenc ezt azzal egészítette ki: a fideszes városvezetők nem mertek szembeszállni a kormányzati akarattal, ezért veszítik el az önkormányzatok január 1-jétől minden befolyásukat az oktatás területén.

Innentől kezdve az önkormányzatok hatáskörei az intézmények felett a nullához közelítenek - jelentette ki -, és csak reménykedhetnek abban, hogy az állam nem hanyagolja el azokat végletesen, de szerinte az elmúlt évek tapasztalatai nem adnak erre garanciát.

Megismételte pártja javaslatát, miszerint azon önkormányzatoknak, amelyek kérik és képesek is az intézmény fenntartására, azok kapják meg a jogot erre.

Munkatársunktól/MTI