A Nyílt Kormányzati Együttműködés a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít" - írta az a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).

Hozzáfűzték, hogy a jelentésekben a Magyarországot "folyamatosan bíráló, úgynevezett civil szervezetek" véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban figyelmen kívül hagyták, és ezért semmi értelme, hogy az ország fenntartsa tagságát "egy ilyen - az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért - szervezetben".

A közlemény szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter értesítette a kormány döntéséről a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát.

Magyarország 2012-ben csatlakozott a több mint ötven országban működő Nyílt Kormányzati Együttműködéshez, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium akkori tájékoztatása szerint a kormányzati antikorrupciós program részeként.

Az MSZP a parlamentben kérdezett rá, hogy miért lépett ki Magyarország a Nyílt Kormányzati Együttműködésből?

Szakács László (MSZP) arra emlékeztetett, hogy Magyarország, Orbán Viktor miniszterelnök utasítására kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű antikorrupciós szervezetből. Véleménye szerint ezt azért tették, mert a kormányzat nem akarja a saját vállalásait teljesíteni. Hozzátette, az is látható, hogy a korrupció napról napra nő.

Ezért kellett kilépni a szervezetből vagy azért, mert már ott sem szalonképes a kormány? - kérdezte a politikus.

Szabó László államtitkár azt felelte, hogy a kormányzat 2012-ben az elsők között csatlakozott az OGP-hez és aktívan részt vett a munkájában. Magyarország az alapelvekkel továbbra is egyetért és továbbra is elkötelezett a nyílt kormányzás mellett - folytatta. A kilépés előzményének nevezte, hogy 2015 nyarán négy magyar "álcivil" szervezet feljelentette Magyarországot az együttműködést irányító bizottságnál, arra hivatkozva, hogy az ország megsértette a csatlakozáskor elismert alapelveket. A bizottság eljárásának végén közzétett jelentés nem tükrözi a magyar észrevételeket - emelte ki, arról beszélve, a jelentést álságos módon és egyoldalúan fogalmazták meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 104 igennel 25 nem ellenében megtette ezt.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány már ott tart Magyarország "kifosztásában", hogy a látszatra sem ad, ezért kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű nemzetközi korrupcióellenes együttműködésből.

A párt szóvivője úgy fogalmazott: a kilépéssel a Fidesz nyilvánvalóan előremenekült, hiszen "a magyar történelem legkorruptabb kormányaként" előbb-utóbb így is, úgy is kizárták volna az együttműködésből. Orbán Viktor miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba: nem akar átláthatóságot, nem akar társadalmi részvételt, nem akar sajtószabadságot - jelentette ki Gréczy Zsolt.

A DK szerint Orbán Viktor és "bűntársai" nagyon tévednek, ha azt gondolják, hogy a kilépéssel elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a kormány bukása után minden egyes "fideszes lopás ki lesz vizsgálva", az elkövetők pedig börtönbe fognak kerülni - mondta.

Transparency: részrehajló az állami intézményrendszer

A magyar állami intézményrendszer sok esetben részrehajló - jelentette ki a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet tizedik születésnapját ünneplő budapesti konferencián, amelyet a korrupcióellenes világnapon tartottak "az integritásról és az integritásalapú közigazgatási kultúráról" a holland nagykövetség támogatásával.

Köszöntőjében Martin József Péter úgy fogalmazott, Magyarország nem áll jól az integritást, vagyis a feddhetetlenséget, elfogulatlanságot illetően.

Az állam nem működik egészen átláthatóan - tette hozzá, megjegyezve: azok nyerik a közbeszerzéseket, akik "közel állnak a tűzhöz".

Sokszor azon intézmények is a kormány "meghosszabbított karjaiként" működnek, amelyek feladata éppen a végrehajtó hatalom ellenőrzése lenne - vélekedett.

Felidézte, hogy Magyarország nemrég kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezésből, amit kedvezőtlen fejleményként értékelt.

Marschall Miklós, a TI vezérigazgató-helyettese szerint tíz év nem sok, főleg ha a korrupció elleni küzdelemről van szó. Úgy fogalmazott, az eltelt rövid idő alatt a magyar szervezet a "TI-család" egyik legjobbjává nőtte ki magát.

Gajus Scheltema, Hollandia budapesti nagykövete gratulált a TI Magyarország tízéves fennállásához. Szavai szerint a kezdetektől támogatták a szervezetet, és a továbbiakban is így tesznek. A diplomata jelzésértékűnek nevezte, hogy Magyarország kilépett a kritikus hozzáállásáról ismert Nyílt Kormányzati Együttműködésből.

Tölgyessy Péter politológus úgy fogalmazott, hogy a magyar emberek "óriási hittel, reménységgel szeretnének élni egy olyan országban, ahol kiszámítható a közigazgatás, nincs korrupció.
Történelmi áttekintésében azt mondta, a rendszerváltás utáni, egymással szemben álló kormányok mindegyike eszközként használta a közigazgatást, és az ellentábor korrupciós cselekményeire mutogatott.

Szavai szerint a 2010-ben megalakult magyar kormány más berendezkedést, "új rendszerváltást" kezdett hirdetni.

A hatalom úgy döntött, minden téren újra kell osztani a javakat, és jelenleg is ez folyik - vélekedett.

Martin József Péter arról beszélt, hogy a magyarok jelentős része szerint korrupció nélkül nem lehet érvényesülni, ráadásul a korrupció megtapasztalásakor csupán minden ötödik ember tenne bejelentést, ami nemzetközi összehasonlításban nagyon rossznak számít.

LMP: semmit sem érnek a politikusi vagyonnyilatkozatok

Az LMP szerint 2016-ban ismét bebizonyosodott, hogy semmit sem érnek a politikusok önbevalláson alapuló vagyonnyilatkozatai, a párt ezért újra benyújtja azt a törvényjavaslatát, amely kötelező vagyonosodási vizsgálatot írna elő esetükben.

Gál József, az ellenzéki párt szóvivője rámutatott: nem tudható, hogy a vagyonnyilatkozatok a valóságot tükrözik-e, hiszen a szándékos hibáknak, vagyis a vagyonok eltitkolásának semmilyen következménye nincs.

Miközben szinte már nincs olyan fideszes miniszter, akit nem kaptak volna még azon, hogy néhány ingatlant vagy szobát kifelejtett a nyilatkozatából, nem tudható, egyesek hogyan jutottak az igazolható jövedelmüknél sokkal nagyobb vagyonhoz - tette hozzá.

Az LMP ezért hatodik alkalommal is benyújtja javaslatát, amely minden parlamenti képviselőt, kormánytagot, közjogi méltóságot, önkormányzati vezetőt, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőit érintené. Gál József emlékeztetett: pártja akkor is beterjesztette a javaslatot, amikor "korábban nem ismert" ingatlanok bukkantak fel Lázár János, Szijjártó Péter vagy Rogán Antal miniszterek nyilatkozatában, de akkor is, amikor a szocialista Simon Gábor eltitkolt vagyonára derült fény.

Antikorrupciós törvénycsomagot nyújt be az MSZP

Elkészült az MSZP antikorrupciós törvényjavaslat-csomagja, amelyet pénteken benyújtanak az Országgyűlésnek - közölte Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. Az ellenzéki párt átalakítaná a vagyonnyilatkozati rendszert és a legfőbb ügyész kinevezési gyakorlatát is megváltoztatnák, a pozíciót egyszer lehetne betölteni.

Tóth Bertalan közölte: törvénycsomagjukat eljuttatták a témával foglalkozó civil szervezeteknek és a parlamenti pártoknak is, s állnak a szakmai és politikai viták elé. Jelezte: indítványaikat az Európa Tanács Greco-bizottsága és a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével állították össze. Mint mondta, a kormány semmit nem tette azért, hogy átláthatóak legyenek a pénzügyek, korrupt maradt.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője javaslataikat ismertetve elmondta: újraszabályoznák a politikusi összeférhetetlenséget, ugyanis a kormány- és miniszteri biztosok népes táborának informális befolyása, fizetése, tevékenysége teljességgel követhetetlen és egyik sarokköve a gyakorlatilag "maffiaszerűen" működő döntéshozatalnak.

A közpénzekből nyújtott támogatásoknál a pályázatok minden egyes pontja nyilvános lenne, és ha az összeférhetetlenség, vagy a nyilvánosság szabálya sérülne, semmissé válna a támogatási szerződés - jelezte, hozzátéve: a már kiutalt támogatásokat vissza kellene fizetni.

Harangozó Tamás kitért arra is, vissza szeretnék állítani, hogy az Országos Bírói Tanácsnak az OBH elnökével mindenben kötelező egyetértési joga legyen.

Szólt arról is, hogy megváltoztatnák a legfőbb ügyész kinevezési gyakorlatát, a pozíciót egyszer lehetne betölteni, ismétlésre nem lenne mód. Mandátuma lejártával pedig megszűnne a kinevezése - jelezte.

Megjegyezte: az egyik "rákfenéje" az ügyészségi eljárásoknak az utasítási rendszer, ügyeket bárkitől el lehet vonni, utasítani lehet az ügy lezárására, vagy nem megalapozott vádemelésre. Ilyen esetekben írásos indoklásnak kellene lennie, ha ez elmarad, fegyelmi vétséget vonna maga után.

Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy megváltoztatnák a vagyonnyilatkozati rendszert. A nyilatkozat alapját a közhiteles nyilvántartások, mint ingatlan-nyilvántartás, adósnyilvántartás, s céginformációk képeznék. Ezzel kizárható lennének azokat a kifogások, amivel sokan takaróznak, hogy elfelejtették, nem tudják, nincs pontos információjuk. A jogellenes gazdagodáshoz számítási képletet alakítanának ki, és aránytalan gazdagodás esetén kötelező vagyongyarapodási vizsgálat indulna.

A családi ajándékozásnál és a magánkölcsönnél a kölcsönt adónak és az ajándékozónak is be kellene jelenteni a NAV-hoz, nem csak azt, hogy kinek adják, hanem azt is, miből.

Az, aki határidőn belül hibát jelez, és maga javít, pénzbírsággal lenne sújtható, de akiről határidő után derül ki mindez, az elveszítené mandátumát.

Mint mondta, négy törvény- és egy határozati javaslatuk, nem csak az elmúlt időszak fideszes és az egyéb, más politikusokhoz köthető botrányokat orvosolná, hanem arra is alkalmas lehet, hogy az erőteljesen lejáratott politikai elit akár a közbizalmat visszaszerezze.
fideszes elitet és a lopásalapú kormányzást.

Nézőpont Intézet: 35 javaslat a "hófehér" gazdaságért

A szürkegazdaság mértéke tudományos becslések szerint 2003-ben GDP-arányosan 25, 2010-ben 23,3, 2015-ben pedig 21,9 százalék volt Magyarországon, volumene pedig 6,5-7 ezer milliárd forintra tehető. A tendencia ugyan csökkenő, de mértéke jóval meghaladja a 10 százalék körüli nyugat-európai átlagot - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója az intézet által szervezett konferencián, ahol bejelentette: 35 javaslatot dolgoztak ki a gazdaság fehérítésére.

A Javaslatok a hófehér gazdaságért címmel rendezett konferencián Mráz Ágoston Sámuel ismertette: a Nézőpont Intézet kutatások, szakmai interjúk alapján öt területre - területenként hét - javaslatot dolgozott ki a gazdaság fehérítésére. Az ajánlások a készpénzállomány csökkentését, az elektronikus fizetés kiterjesztését, az adóbeszedés feltételeinek javítását, az igazságosabb közteherviselést, valamint az adófizetéssel, üzleti tevékenységgel és állami szabályozással kapcsolatos átláthatóság megerősítését szolgálják.

A szürkegazdaságot úgy definiálta, hogy az egyfajta átmenetet képez a legális és az illegális gazdaság között, míg a feketegazdasághoz az illegális gazdasági tevékenységeket szokás sorolni. Leggyakoribb megjelenési formája az állami szabályozás alól való kibújás, a kiskapuk keresése az adózásban.

A vezérigazgató kifejtette, a fehéredés terén vannak eredmények, az Európai Bizottság adatai szerint az áfarés (a beszedhető és a beszedett áfa közötti különbség) egy év alatt (2013-ról 2014-re) 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent az online pénztárgépek bevezetésének köszönhetően. Segítette a gazdaság fehéredését az ekáer és a fordított áfa bevezetése, a társasági és a jövedelmi adó csökkentése, az uniós támogatások gyorsított kifizetése és a minimálbér emelése is.

A javaslatokat ismertetve a készpénzállomány csökkentésének szükségességét azzal indokolta, hogy fenntartása nagyon drága és a magas állomány segíti a szürkegazdaságot. A készpénz visszaszorítására egyebek mellett azt javasolják, hogy a tranzakciós illeték a havi 150 ezer forintos ingyenes felvétel felett emelkedjen 0,6-ról 1 százalékra, és szorgalmazzák, hogy a sárgacsekk-befizetés elektronikusan, átutalással, kártyával történjen.

Az elektronikus fizetés ösztönzése érdekében többek között azt javasolják, hogy 500 ezer forint felett csak elektronikusan lehessen fizetni, legyen állampolgári jogon ingyenes számla és bankkártya, az állami ki- és befizetések legyenek mind elektronikusak.

Úgy vélik, az adóbeszedés terén több "kék hírre" volna szükség az adóelkerülők felderítéséről, mert ennek visszatartó hatása lenne. Javasolják továbbá, hogy a vállalkozások kapjanak ingyenes állami számlázó programot, amelyek a NAV szerverein futhatnának, megkönnyítve a cégek bejelentési és az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét. Emellett szükség volna egy ingyenes könyvelőprogramra is az adózók számára, amely szintén a NAV szerverein futna, így a NAV figyelmeztethetné az adózókat, ha valamit rosszul könyveltek, továbbá, a valós idejű adatok növelnék az ellenőrzés hatékonyságát. Része a javaslatoknak az is, hogy az ökormányzati adókat is szedje be az állam.

Az igazságosabb közteherviselés jegyében azt ajánlják, hogy európai szinten koordinálják a digitális óriások adóztatását. A gazdasági növekedés érdekében - feltételhez kötötten - szükségesnek látják a különadók csökkentését. A "sötétszürke" lakásbérleti piac fehérítésére az egyik javaslat az, hogy vizsgálják felül és igazítsák a valósághoz a szabályokat. Az évi 1 millió forint feletti lakbér-jövedelem utáni eho-fizetési kötelezettség a 15 százalékos szja mellett a kutatók szerint inkább a szürke megoldásokra ösztönöz.

Az átláthatóság javítására is megfogalmaztak javaslatokat. Indokoltnak látnák, hogy törvény szabályozza az szja 1 százalékos felajánlásaiból tevékenykedő szervezetek esetében a támogatások elköltésének átláthatóságát. A kutatók szerint a tudatosságot erősítené, ha minden jövedelemadó-fizető polgár évente értesítést kapna az általa befizetett járulékokról és az egészségügyi kiadásokról, illetve az egyéni nyugdíjszámláról. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte továbbá: büszkének kell lenni a sok adót fizetőkre, a nagy adózók listája - ha az érintettek hozzájárulnak - a nyilvánosság számára is érdekes lehet, és javíthatja az adófizetés társadalmi presztizsét.

Az ÁSZ nem adja fel – együttműködőek az önkormányzatok

A korrupciós veszélyeztetettséget, kockázatokat mérő éves integritásfelmérésben való részvétel hozzájárul a közintézmények korrupcióval szembeni védettségéhez; a felméréshez az idén minden eddiginél több közintézmény csatlakozott - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A közleményben emlékeztettek: a 2011 óta évente elkészített integritásfelmérés célja a közintézmények etikus, átlátható működését károsan befolyásoló kockázatok azonosítása, illetve az ezek kezelésére szolgáló kontrollok feltérképezése.

A 2016. évi felméréshez 3002, a tavalyinál ötszázzal több közintézmény csatlakozott, ezzel a közszféra alkalmazottainak 61,3 százalékát bevonva. A vizsgálatban 2013 óta minden évben részt vevő szervezetek 10 százalékponttal jobb eredményt értek el a védelmet erősítő kontrollok terén, mint az idén először csatlakozó intézmények - húzták alá.

A kutatás 15 csoportba sorolja a közszféra intézményeit. Idén az összes válaszadó intézmény 45,8 százaléka volt helyi önkormányzat, így az ebben a csoportban történt változások önmagukban is képesek hatást gyakorolni a közszféra egészének kockázati és kontrollszintjére. A 15 vizsgált intézménycsoportból öt esetében történt olyan átszervezés vagy jogállásváltozás, amely befolyásolhatta az indexértékek alakulását.

A felmérés egyik fő megállapítása, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének kormányzati átalakítása következtében a korrupciós kockázatok jelentősen átrendeződtek az intézménycsoportok közt. A jogállásváltozás során a kormányhivatalok számos hatáskört átvettek a helyhatóságoktól, amelyeknél így az intézmény jogállásából fakadó kockázatokat jelző eredendő veszélyeztetettségi tényezők index 2013-ról 2016-ra csaknem 10 százalékponttal, 46,6 százalékra esett vissza, míg a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők index hét százalékpontos csökkenéssel 20 százalékra mérséklődött - áll a közleményben.

Mivel az önkormányzatoknál a kontrollok szintje nem csökkent, a korábbi kontrollhiányos állapot jelentősen mérséklődött. A korábban mintegy 3200 helyi önkormányzatnál jelentkező kockázatok mindössze 20 megyei kormányhivatalhoz kerültek át, amelyeknél viszonylag rövid időn belül sikerült kialakítani az ezek kezelésére alkalmas kontrollokat. A kutatás megállapította, hogy a kormányhivatalok kontrolljainak szintje a 2013-as 70,8 százalékról az idei évre 81,3 százalékra emelkedett, tehát a területi igazgatási szervek a korábbi rendszernél hatékonyabban képesek kezelni a korrupciós kockázatokat - írták.

A 2016-os kutatás eddig nem vizsgált, új összefüggések feltárására is vállalkozott. Az eredmények alapján az ÁSZ sikeresen azonosított több olyan tényezőt, amely szignifikánsan hatással van az integritás erősítésére. A felmérésben való rendszeres részvétel, az ÁSZ-ellenőrzés, illetve az ellenőrző szervezetek kockázatérzékenysége mind kedvező hatást gyakorol az adott szervezet korrupció elleni védekezésére. Utóbbi tényezővel kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy az ellenőrző szervezetek kockázatérzékenysége - vagyis az a képesség, hogy a valóban magasabb kockázatot hordozó intézményeket válasszák ki - jelentős, valamint hogy az integritás kockázatok tekintetében a számvevőszék kiválasztási rendszere működik a leghatékonyabban.

Kiemelték: az eredmények azt bizonyítják, hogy a felméréshez gyakrabban csatlakozó intézmények pontosabban és tudatosabban azonosítják a saját működésükben rejlő kockázatokat, valamint eredményesebben építik ki a kontrolljaikat, mint a felmérést ritkábban kitöltő szervezetek.

Munkatársunktól/MTI