Az ÁSZ 2014-től kezdődően folyamatosan ellenőrizte a társaságok gazdálkodását és tulajdonosi joggyakorlásának megfelelőségét, értékelte a jellemző szabálytalanságokat és az azokból eredő kockázatokat.

Ebből kiderül az is, hogy a társaságok döntő hányada nem rendelkezett a közszolgáltatási tevékenyég mérésére alkalmas kritériumrendszerrel, ezzel nem biztosították a működés és közfeladat-ellátás mérhetőségét.

Ez annál is inkább probléma, mert a hulladékgazdálkodó társaságok tevékenységének színvonala alapvetően befolyásolja a szolgáltatást igénybe vevő lakosság életminőségét - teszik hozzá.

Azt is megállapítják: az egységes közszolgáltatási árszint biztosítása a lakosok esélyegyenlősége szempontjából meghatározó, mivel az indokolatlanul magas díjak a családok megélhetését veszélyeztethetik. A társaságok célszerű, eredményes és gazdaságos működése tehát az egyik legfontosabb társadalmi cél, amihez a maga eszközeivel az ÁSZ is hozzá kívánt járulni.

Ennek érdekében a Számvevőszék 2014 és 2016 között összesen 29 társaság ellenőrzését végezte el, amelyek közül 11-et ítélt sérülékenynek és 10 mérleg szerinti eredménye 2014-ben negatív volt.

A tizennyolc nagyobb üzemméretű társaság közül ugyanakkor csak hat gazdálkodott veszteségesen. A sérülékeny csoportba sorolt tizenegy társaságnál a veszteséges gazdálkodás mellett komoly szabályozási problémákat azonosítottak, melyek a nagyobb üzemméretű társaságokhoz viszonyítva koncentráltan jelentkeztek.

Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatták, hogy a társaságok gazdálkodásának színvonalát a feltárt szabályozási hiányosságok és az előírások betartásának elmulasztása jelentősen rontották. Az elemzett társaságok többségénél a tulajdonos önkormányzat a menedzsment munkáját, a társaság működését nem tudta szabályszerűen kontrollálni, mely hozzájárult a működési kockázatok növekedéséhez.

A közszolgáltatói tevékenység elszámoltathatósága és a közvagyon megfelelő védelme a sérülékeny csoportba tartozó társaságok többségénél nem volt biztosított.

A beszámolókban szereplő tevékenységi adatok nem nyújtottak a tulajdonosok számára teljes körű, megbízható és valós képet a vagyoni, pénz- ügyi helyzet áttekintéséhez és döntéseik megalapozásához. A társaságok meghatározó része a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó előírásokat megsértette, ezzel nem biztosították az információs alapjogok védelmét sem.

Az árbefagyasztásra vonatkozó rendelkezések, a központi árszabályozási mechanizmus elindítása, a hulladéklerakási- és a felügyeleti díj intézményének bevezetése és a rezsicsökkentési intézkedések meghatározó befolyást gyakoroltak a társaságok jövedelmezőségére. Különösen azért, mert más rezsicsökkentésben érintett ágazatoktól eltérően a hulladékgazdálkodási tevékenység esetében központi támogatási rendszer nem működött. A külső feltételek változásán felül a követelésállomány szabálytalan kezelése számos esetben a társaságok számára vagyonvesztést okozott. A követeléskezelés hiányosságai hozzájárultak az elemzésben érintett társaságok pénzügyi egyensúlyának romlásához, sérülékenységük növekedéséhez.

Arról is beszámolnak, hogy az ellenőrzések számos esetben tártak fel olyan szabálytalanságot, amelyet a könyvvizsgálóknak feladatellátásuk során jelezniük kellett volna. Ezért az auditálási hiányosságok kiküszöbölése céljából az ÁSZ jelzéseket tett a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának - tartalmazza az elemzés.

Munkatársunktól/MTI