Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.
A parlamentben 2016. december 6-án megszavazott közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt az államfő nem írta alá és nem hirdette ki, hanem előzetes alkotmányossági kontrollt, alaptörvény-ellenesség és közjogi érvénytelenség megállapítását kérve az Ab-hez fordult.
A közigazgatási bíráskodás a büntető és polgári bíráskodás mellett az igazságszolgáltatás harmadik nagy ága. A közigazgatási perekben az állampolgárok a különféle államigazgatási - például adóhatósági vagy önkormányzati - határozatok törvényességi felülvizsgálatát kérhetik a bíróságtól. Az ilyen eljárások rendjét jelenleg a polgári perrendtartás egyik fejezete szabályozza.
Az Ab határozatában rögzítette: a jogalkotó célja az első magyar közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása volt, mely áttekinthető rendben egy önálló törvénybe foglalja a közigazgatási perekre vonatkozó szabályokat, az európai jogi kultúrának megfelelően elválasztva azokat a polgári eljárásoktól. Az Ab kiemelte, hogy jelen ügyben az indítvány keretei között maradva kizárólag a kódex közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálta.
Az Ab-határozat indoklása felidézi: a köztársasági elnök indítványában többek között kitért arra, hogy a kifogásolt törvény formailag ugyan nem módosítja a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos - csak kétharmados többséggel módosítható - törvénynek (Bszi) a bíróságokat felsoroló részét, valójában, tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal, amikor arról rendelkezik, hogy közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék jár el. Ilyen szabályozás pedig az Ab szerint is csak minősített többséggel fogadható el.
A határozat szerint nem annak van közjogi jelentősége, hogy az új elnevezés alatt már létező és a bírósági törvényben szabályozott bíróság jár el, hanem annak, hogy az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott törvény nem hozhat létre új, a bíróságok szervezetéről szóló törvényben adott szakaszában nem szereplő bíróságot.
Kijavítják a hibát
A Fidesz szerint még februárban kijavíthatják az Alkotmánybíróság által pénteken a közigazgatási perrendtartással kapcsolatban megfogalmazott formai hibát.
A nagyobbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy időszerűvé vált egy új, önálló közigazgatási perjogot szabályozó törvény elfogadása, ezért a Fidesz-frakció célja, hogy a törvényről minél korábban újra szavazhasson az Országgyűlés.
Az Igazságügyi Minisztérium előzőleg azt közölte: kezdeményezni fogják, hogy az alkotmányellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt újratárgyalja és arról még idén februárban újra szavazhasson az Országgyűlés.
A Fidesz közleményében azt is írta, az MSZP újra igazolta hiteltelenségét, szakmai hozzá nem értését, nincsenek szakmai érveik, csak a lázálmaikat "szajkózzák", "pártkatonákat vizionálva a bírósági rendszerben".
MSZP: "nem lesz fideszes pártbíróság"
Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek és az egész Fidesznek meg kellene végre értenie, hogy "miután a választók elvették tőlük a kétharmadot, nem lesz fideszes pártbíróság. Sem így, sem úgy".
Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke pénteken közleményben reagált az Alkotmánybíróság döntésére, amelynek értelmében Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései.
Az ellenzéki politikus azt írta: az MSZP - ahogy a többi ellenzéki párt - nem támogatta, s továbbra sem támogatja, hogy strukturális átalakítás ürügyével fideszes pártkatonák ejtőernyőzzenek a bírósági szervezetbe. "A bíróságok érinthetetlenségét minden erőnkkel védeni és őrizni fogjuk" - nyomatékosította.
Az pedig külön szégyenteljesnek ítélte, hogy éppen az igazságügyi miniszter adta a nevét ahhoz, hogy a kétharmados törvényt alkotmányellenesen megkerülve intézzenek újabb támadást a bírói függetlenség ellen. Ez még a fideszes köztársasági elnöknek és Alkotmánybíróságnak is sok volt - vélekedett.
Munkatársunktól/MTI
Alkotmányellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény
|
|
|