Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Korrupció – védtelen önkormányzati cégek

Szinte egy időben jelent meg a Transparency International (TI) éves jelentése és az Állami Számvevőszék hasonló témájú tanulmánya. A TI szerint Magyarország az 57. a korrupciós világrangsorban a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszva vissza. Míg az ÁSZ arra figyelmeztet, hogy a kisebb önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jelentős része a legalapvetőbb ellenőrző rendszereket sem hozta létre a korrupció megelőzéséért, de a nagyobb társaságok némelyike sem épített ki erős védelmet a korrupcióval szemben


Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: tavaly Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét érte el a listán, korrupció elleni teljesítménye "szembetűnően visszaesett" az EU-n és a kelet-közép-európai régión belül.

Az országok zömének korrupció elleni teljesítménye tavaly is rendkívül gyenge volt, a vizsgált 176 ország közül 121 ért el 50 pontnál kevesebbet az államok korrupciós megítélését mérő 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán - magyarázta.

Megjegyezte: ahogy a korábbi években, 2016-ban is a skandináv országok, Új-Zéland és Svájc áll a ranglista élén, a lista alján pedig a korábbiakhoz hasonlóan Észak-Korea, Dél-Szudán és Szomália.

A TI magyarországi szervezetének vezetője elmondta: Magyarország a világ korrupciós rangsorában 48 pontot ért el, ami hárommal kevesebb az előző évi teljesítményhez képest. Az EU-n belül Magyarország holtversenyben áll Romániával. Görögország, Olaszország, és a leginkább fertőzött Bulgária van a listán lejjebb az Európai Unió tagállamai közül - tette hozzá.

Martin József Péter arról is beszélt, hogy szakértőik szerint az unióban a korrupció és az egy főre jutó GDP között jelentős összefüggés figyelhető meg. Úgy vélte, a korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést, bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem-elosztáshoz vezet. A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen működése - jelentette ki.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója úgy látja, hogy az elmúlt évek több példával szolgáltak arra, hogy "a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon". Azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank csaknem 267 milliárd forintot juttatott alapítványoknak, és több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az EU-n kívüli országok polgárainak.

A korrupció érzékelési indexet a TI berlini központja állítja össze, szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az országokban a közszektor korrupcióját.

A populista vezetők korruptabbak

Tavaly több országban romlott a korrupciós helyzet, mint amennyiben javult, és 2016 azt is megmutatta, hogy erősíti egymást a rendszerszerű korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség - emelte ki a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében.

Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és "termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez" - áll a TI úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felméréséről készített jelentést bemutató közleményben, amelyben hangsúlyozták, hogy a populizmus nem gyógyír a korrupcióra.

Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik "rendszerváltást" és a korrupció és a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet - írták.

"Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze" - emelte ki a közlemény szerint José Ugaz, a TI elnöke.

Hozzátette, hogy a populista vagy tekintélyelvű vezetők a "haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be", a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek.

A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibontakozott folyamatok. Miután viszont a dél-amerikai országban megbukott a "populista kormány", a korrupciós helyzet javulásnak indult - mutatott rá a közlemény.

A cégmérettel nő a korrupciós kockázat

Az ÁSZ 2011 óta készíti el a költségvetési szervek korrupciós kockázatait, valamint az azzal szembeni ellenálló-képességüket erősítő "kontrollok" kiépítettségét vizsgáló úgynevezett integritásfelmérést. A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok helyzetét tavaly szeptember óta vizsgálják, az elemzést 409 társaság válaszai alapján készítették.

A számvevőszék megállapította, hogy minél nagyobb méretű egy társaság, annál nagyobbak a korrupciós kockázatai, de erősebb a kontrollrendszere is.

A felmérés adatai alapján növeli a korrupciós kockázati szintet, ha egy társaság a közfeladatai mellett más tevékenységet is végez. Ugyanakkor a kiépített kontrollok szintje a közszolgáltatások mellett egyéb tevékenységet is végző társaságoknál és a kizárólag közfeladatokat ellátó, közszolgáltatásokat végző csoportban csaknem egyforma volt.

A tanulmány szerint a vállalatirányítás és -felügyelet területén voltak a legmagasabbak a korrupciós kockázatok gyakoriságát jelölő indexek. Jellemző volt, hogy a felügyelőbizottságok ügydöntő hatáskörébe csak a válaszadók 17 százaléka utalt feladatokat, és a vállalkozások 11 százalékánál volt csak a létesítő okiratban előírva éves rendszeres beszámolási kötelezettség a tulajdonosnak a vagyoni változásokról. A korrupciós kockázatokat növelte az is, hogy a társaságok több mint harmadánál (37 százalék) 2013 és 2015 között elmaradt a tulajdonosi jogot gyakorló önkormányzat ellenőrzése.

A közbeszerzések, beszerzések területén az átlagosnál magasabb korrupciós kockázatot az érintett társaságok körében gyakran (83 százalék) előforduló meghívásos közbeszerzési eljárások, valamint a háromnál kevesebb ajánlattevővel lezajlott közbeszerzések (43 százalék) okozták. Az ajánlatkérő önkormányzati társaságok 55 százalékánál fordult elő, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesével a közbeszerzési kiírás előtt már szerződéses kapcsolatban voltak - áll az ÁSZ tanulmányában.

A dokumentum szerint tehát néhány nagyobb társaság a számottevő kockázatok ellenére sem épített ki erős védelmet a korrupcióval szemben, a kisebb társaságok jelentős része pedig még a legalapvetőbb ellenőrző rendszereket sem hozta létre.

A számvevőszék mindezek alapján iránymutatásokat fogalmazott meg az önkormányzati társaságok integritási helyzetének javítása érdekében – közölték.

Munkatársunktól/MTI