Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Rátenné a kezét az Európa Kulturális Fővárosa pénzeire a kormány

Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet 2023-ban. Az uniós pénzek körül természetesen már ott ólálkodik a kormány is: tárcaközi bizottságot hoztak létre annak érdekében, hogy a "közpénzek optimálisan hasznosuljanak" a pályáztatás során.


Február közepe óta pályázhatnak azok a magyarországi városok, amelyek el szeretnék nyerni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet. Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kulturális Államtitkársága.

Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén - emlékeztetett az Emmi Kulturális Államtitkársága rövid közleményében.

Hangsúlyozták, hogy minden pályázatnak olyan kulturális programon kell alapulnia, amely erős európai dimenzióval bír. Magyarország a jelölésről legkésőbb négy évvel a cím viselésének éve előtt értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát. A városok közül egy független szakértői testület választja ki az esélyes települést.

A cím iránt érdeklődő városok március 6-án az Emmi által szervezett információs napon kaphatnak további tájékoztatást a pályázatra való felkészüléshez. Az ülés helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum. Részvételi szándékukat e-mailben jelezhetik. Korábban Miskolc mellett Tokaj, Debrecen, Veszprém, Eger, Gödöllő és Győr jelezte, hogy megpályázza a címet.

A magyar kultúra és a közép-európaiság

A magyar kormány célja, hogy a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím leendő győztes városának pályázata a magyar kultúra közép-európaiságáról szóljon - mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Egy jó pályázatnak ezért illeszkednie kell az Európai Unió elvárásaihoz, vagyis olyan projekteket támogatnak, amelyek bemutatják a kontinens kulturális sokszínűségét.

Hasznos és helyes, ha a magyar pályázó városok elgondolkoznak azon, milyen kifejezetten nemzeti karakterű, egyúttal közép-európai üzenetekkel szeretnének milliókat megszólítani - fogalmazott az államtitkár, aki szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím hatalmas lehetőség a pályázó településeknek felkerülni a kontinens turisztikai térképére.

Hozzátette, Németországban, Franciaországban és a skandináv államokban is nagyon sikeres példákat látni arra, hogyan lehet az elhagyatott, pusztuló ipari zónákat a kultúra segítségével megújítani és belakni az EKF pályázatok keretében. Volt ilyen eleme a pécsi pályázatnak is, ahol az egykori rozsdásodó Zsolnay-gyártelep alakulhatott át varázslatos kulturális negyeddé.

A tapasztalatokat említve Hoppál Péter elmondta: fontos, hogy már öt-hat évvel a címviselés előtt le legyenek fektetve a legfontosabb konszenzusos alapelvek és célok, amelyektől nem jó az utolsó években eltérni. Ugyanilyen lényeges a pályázat "társadalmasítása" is. Nem helyes, ha egy település lakosai a városvezetés kizárólagos ügyeként tekintenek az EKF projektre.

Tárcaközi bizottság is alakult

2023-ban ismét egy magyar város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet, ennek előkészítésére tárcaközi bizottságot hozott létre a kormány Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter vezetésével - közölte a kultúráért felelős államtitkárság. Kiemelte, hogy a bizottság a kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadó testülete.

A pályázat elkészítése és a lebonyolítás önkormányzati feladat, azonban a hosszú távú fejlesztés tervezése és üzemeltetése több kormányzati ágazatot is érint. A kormány azért látta szükségesnek a bizottság felállítását, hogy a pályáztatás során a nemzeti szempontok érvényesüljenek, a közpénzek optimálisan hasznosuljanak, és fenntartható fejlesztések valósuljanak meg.

A bizottság tagjai között vannak többek között az európai uniós ügyek koordinációjáért, az európai uniós források felhasználásáért, a helyi önkormányzatokért, a turizmusért és a külpolitikáért felelős miniszterek által kijelölt személyek, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kijelölt személyek.

A bizottság alakuló ülésén elfogadta a pályázati felhívás véglegesítésének módját, és az Emmit jelölte ki irányító hatóságként, hogy a címviselésig ellátandó tagállami feladatokat elvégezze, így közzétegye a pályázati felhívást február 20-ig, és segítse a pályázó városok felkészülését. A pályázati időszak december 20-ig tart - olvasható a közleményben.

Miskolc végül visszalépett

Miskolc letett arról, hogy pályázzon az Európa Kulturális Fővárosa címre - közölte a város polgármesteri hivatala. Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester szavait idézve közölte: Miskolc gazdasági teljesítőképességének "látványos erősödését, az ebből fakadó új lehetőségeinket a dolgozói bérek emelésére" kívánja fordítani a város.

Koczák Szilvia szóvivő tájékoztatása szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhely vezetése az időközben megjelent Európa Kulturális Fővárosa című pályázat feltételeinek alaposabb ismeretében, a lehetséges előnyök és a várható erőfeszítések nagyságrendjének számbavétele után döntött úgy, hogy Miskolc nem pályázik a címre.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) városi szervezete szerint álságos, hogy a polgármester béremelést ígérgetve próbálja megmagyarázni, miért nem pályázik Miskolc a címre. Az MSZP közleményében egyebek mellett arról is szólt, hogy "szavahihetetlennek bizonyultak Kriza Ákosék, hiszen hónapokon keresztül ígérgették, hogy benyújtják a pályázatot."

Debrecen és Győr már dolgozik rajta

Debrecenben február végén ünnepélyes keretek között hivatalosan is elindították a pályázati folyamatot. Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a város valamennyi pártjának és szerveződésének a képviselője közös nyilatkozatot írt alá, amelyben elkötelezték magukat, hogy politikai, ideológiai meggyőződésüktől függetlenül támogatják a pályázatot.

A polgármester - utalva egy tavaly őszi helyi reprezentatív felmérésre, amely szerint a megkérdezettek 94 százaléka támogatja a cím megpályázását - kijelentette: "Debrecennek áll a zászló". Papp a MODEM Modern és Kortárs Képzőművészeti Központban jelentette be az indulást, amely zászlóshajója lesz a debreceni pályázatnak.

Ezzel párhuzamosan egy tizenhat fős szakmai testület már el is kezdte a munkát Győrben, hogy előkészítse és összeállítsa december 20-ig a város pályázati anyagát az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címre, amelyet 2023-ban egy magyarországi település viselhet - közölte Fekete Dávid alpolgármester február közepén Győrben.

Győr 2005-ben egyébként indult már az Európa Kulturális Fővárosa címért, de akkor Pécs lett a győztes. A korábbi pályázati munkát most elővették, átnézték, bár azóta a város arculata jelentősen megváltozott, igazi fesztiválvárossá nőtte ki magát, például a táncfesztivál vagy a Győrkőcfesztivál révén - mondta az alpolgármester.

Munkatársunktól/MTI