A Fővárosi Közgyűlés az önkormányzat költségvetési bevételét 256 milliárd 290 millió 892 ezer forintban, kiadásait 381 milliárd 457 millió 690 ezer forintban állapítja meg.

Az így keletkező 125 milliárd 166 millió 798 ezer forintos hiányt az előző év költségvetési maradványának - 17 milliárd 786 millió 763 ezer forintos - igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 56 milliárd 495 millió 782 ezer forintból, valamint a lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 50 milliárd 884 millió 253 ezer forint - finanszírozzák.

A Tarlós István, Bagdy Gábor és Kovács Péter által jegyzett, a közgyűlés által elfogadott előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy a 2017. évi költségvetést több tényező is jelentősen befolyásolta a korábbi évekhez képest.

A működésnél a közösségi közlekedésben következett be alapvető változás: a helyközi közösségi közlekedés állami finanszírozását rendező megállapodás alapján ettől az évtől mindez 12,5 milliárd forint kiadás- és bevételcsökkenést jelent. Így a közlekedés finanszírozása 2017-től a helyi közösségi közlekedésre korlátozódik, amelyhez idén a tavalyihoz képest 3 milliárddal kevesebb, 15 milliárd forintos támogatást biztosít a központi költségvetés. Ezt ellensúlyozza, hogy 2017-től a forrásmegosztási törvény 1,5 százalékkal magasabban, 54 százalékban rögzíti a megosztandó bevételekből a fővárost megillető bevételi hányadot.

Meghatározó változás továbbá a köznevelési ágazat jelentős részének állami kézbe vétele. Ennek következménye, hogy önkormányzati feladatként már csak az óvodafenntartás és a gyermekétkeztetés szerepel. A köznevelési működtetés állami kézbe kerülésével egyidejűleg az állam a fővárosi önkormányzatnak nem juttat kétmilliárd forintos általános működtetési támogatást - írták.

A működési oldalon szokásosan megképződő források nagy része elfogyott, a tervezés 2017-ben sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól, egyedül a tervbe vehető iparűzési adóbevétel nőtt számottevően - áll az előterjesztésben.

Kitértek arra is, hogy az önkormányzatok, így a fővárosi önkormányzat gazdálkodási szabadsága is az elmúlt években jelentősen csökkent. "Finanszírozásunk és fejlesztéseink megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha az állammal keressük és megtaláljuk a közös érdekeket, így az együttműködés további elmélyítése fontos érdekünk" - olvasható az előterjesztésben, amelyben kitérnek arra is, hogy ebben az európai uniós ciklusban a főváros mintegy 310 milliárd forintos fejlesztési forrással számolhat.

Rekordnagyságú bevételt terveznek Debrecenben

Debrecen 2017. évi költségvetését 74,163 milliárd forint főösszeggel fogadták el.
A hajdú-bihari megyeszékhely polgármestere Papp László (Fidesz-KDNP) azt mondta, soha nem volt Debrecennek ilyen nagy összegű költségvetése, amellyel történelmi jelentőségű beruházási programot indítanak el.

A költségvetési rendelet szerint idén 22,6 milliárd forint forrást fordít beruházásokra Debrecen önkormányzata - jelezte a polgármester.

Hozzátette: a sok beruházáshoz több önrész is kell, ezért 3 milliárd forintos beruházási hitelkeretet is tartalmaz a költségvetés.

A polgármester a beruházásösztönzést az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg, és emlékeztetett arra, hogy 2016. január és 2017. február között százmilliárd forintos fejlesztést jelentettek be, amely mintegy háromezer új munkahelyet jelent Debrecenben.

Papp László kiemelte: a működési költségvetés bevétele 27,5 milliárd forint, ez a 2016-os pénzmaradvánnyal együtt, amelynek összege 2 milliárd forint, 29,5 milliárdot jelent. A működési költségvetés kiadása 29,45 milliárd forint, a két oldal egyensúlyban van, nincs működési hiány.

Ez azt is lehetővé teszi, hogy 2017-ben az önkormányzat komoly költségvetési kihatással járó, jelentős béremelést hajtson végre, amely a polgármesteri hivatalban, az intézményi és a nonprofit szférában dolgozó 1500 embert érinti - közölte Debrecen polgármestere.

A helyi adóbevételek összegét az idei büdzsé 14,620 milliárd forintban rögzíti.

Nagyívű fejlesztések lesznek Szekszárdon

A szekszárdi közgyűlés a város idei költségvetéséből, amelynek 8,46 milliárd forintos a főösszege, több mint kétmilliárd forintot terveznek beruházásokra, felújításokra.

Ács Rezső (Fidesz-KDNP) polgármester előterjesztésében a pénzügyi tervezetet a megújulás és a biztonság költségvetésének nevezte, utalva arra, hogy kidolgozásánál fontos szempont volt a város biztonságos működése és a nagyívű fejlesztések.

A közgyűlés előtt kiemelte: a tavalyinál nagyobb összeg áll idén a város rendelkezésére az egészségügyi ellátás fejlesztésére európai uniós és saját forrásból, bővítik a bölcsődei és óvodai ellátást, fejlesztik az iskolai közétkeztetést. "Jó úton haladunk afelé, hogy Szekszárdon minden gyerek a 21. századnak megfelelő körülményeket kapjon" - mondta.

Kitért arra is, hogy a szociális ellátásokra 2017-ben is közel 130 millió forintot fordít saját forrásból az önkormányzat, városüzemeltetésre a tavalyinál lényegesebb többet, 1,1 milliárd forintot költenek. Megemlítette, hogy idén a jó szakemberek megtartása miatt szükséges a bérek rendezése az önkormányzati intézményeknél.

Az elfogadott rendelet szerint az 5,59 milliárd forint működési bevételben 2,2 milliárd forintra nő az iparűzési adó tervezett összege. A kiadások között összesen 2,89 milliárd forintot terveztek felhalmozási célra, benne 1,337 milliárd forintot beruházásokra, 853 millió forintot felújításokra. A (MVP) projektjei közül a tavaly kezdődött, hárommilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztés idén befejeződik, és összesen 28 hazai, valamint európai uniós projekt indul el. Utóbbiak között az egyik legjelentősebb a Baka István Általános Iskola 578 millió forintos energetikai korszerűsítése lesz 2017-ben. A Paks-Szekszárd távhővezetékről, amelyet az MVP részeként tízmilliárd forintos beruházásra becsültek, márciusban születethet döntés.

Szombathely ötmilliárd oktatásra és kultúrára

A szombathelyi önkormányzat bevételi és kiadási főösszegét 30 milliárd 444 millió forintban állapították meg. A működési bevételek 16 milliárd forintot, a működési kiadások pedig 14,8 milliárd forintot tesznek ki, tehát a büdzsé 1,19 milliárd forint működési többletet tartalmaz, amit fejlesztésekre fordíthatnak.

Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta: a város saját bevételeknek több mint 60 százalékát biztosítja az iparűzési adó, ez pedig szavai szerint nagyobb önállóságot és nagyobb mozgásteret jelent.

Az önkormányzat saját bevételeinek legjelentősebb forrása idén is a helyi iparűzési adó lesz, amelyből 8,1 milliárd forintra számít a szombathelyi költségvetés, 300 millió forinttal többre mint tavaly. Ezek mellett építményadóból több mint 1,2 milliárd forint, gépjárműadóból 250 millió forint, idegenforgalmi adóból pedig 17 millió forint várható, hasonló összegekben mint a megelőző évben.

A szombathelyi büdzséből 2017-ben 3,2 milliárd forintot szánnak az oktatás, 2,2 milliárd forintot a kultúra, 1 milliárd forintot a szociális ágazat, 587,6 millió forintot az egészségügy, 660 millió forintot az ifjúság és gyermekvédelem támogatására, 644 millió forintot sportra, 229 millió forintot út- és hídfelújításokra, a járdák karbantartására és 1,7 milliárd forintból gazdálkodhat a polgármesteri hivatal.

A tavalyi évhez hasonlóan, idén is csaknem 11 milliárd forint szerepel az Európai Unió által is támogatott projektek megvalósítására. Ezek közé tartozik egy új egészségügyi alapellátó központ kialakítása, a kerékpárút hálózat továbbfejlesztése, iparterületek fejlesztése, városi intézmények energiakorszerűsítése, valamint a szombathelyi vásárcsarnok felújítása is.

Munkatársunktól/MTI