A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP)összesen 547 milliárd keretösszegű, 15 pályázati felhívásra 18 megye 716 milliárd forintnyi támogatási igényt nyújtott be.

A döntés előkészítő bizottságok javaslatai alapján márciusban hirdetik ki a támogatói döntéseket, a nyertesekkel áprilisban kötnek szerződéseket.

A nyertes pályázók, jellemzően települési önkormányzatok a szerződéskötést követően folyamatosan megkapják az előlegeket, ez alapján megkezdődik a projektek megvalósítása. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, kiemelt cél a helyi gazdaság megerősítése, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, a helyi foglalkoztatás bővítése, az újraiparosítás támogatása.

A tervezési folyamat decentralizált a 2014-20 fejlesztési időszakban, a 18 megye és 22 megyei jogú város a saját maguk által tervezett integrált területi programok (ITP) alapján juthatnak a mindenki számára előre meghatározott, allokált támogatási összeghez - mondta az államtitkár.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára kiemelte: a TOP hét évre rendelkezésre álló teljes keretösszege 1275 milliárd forint, amelyből több mint 1000 milliárd forintot, a keretösszeg 84 százalékát már meghirdette a kormány.

Hozzátette: 2017 március végéig a teljes forráskeret elérhető lesz a megyék és a megyei jogú városok számára pályázatokon keresztül.

A megyei konstrukciók keretében eddig 670,9 milliárd forint, míg a megyei jogú városok esetében 354,7 milliárd forint vált elérhetővé az egyes felhívásokban rögzített támogatásra jogosultak számára. Mindezt kiegészítette a korábban meghirdetett CLLD (Community-Led Local Development - közösségvezérelt helyi fejlesztés) eszköz által biztosított 45,64 milliárd forint fejlesztési forrás - ismertette az államtitkár.

A TOP keretében összesen 51 felhívás jelent már meg, ebből 18 nyitott, 33 már lezárult. A megyék részére 24 felhívás jelent már meg, ebből 7 nyitott, 17 zárult le, a megyei jogú városok részére pedig 26 meghirdetett felhívás közül 10 nyitott még és 16 zárult le. Ezt kiegészíti a CLLD keretében kiírt, nyitott felhívás.

A megyei szereplők részére eddig 85,5 milliárd forint, a megyei jogú városok részére 188,5 milliárd forint támogatást fizetett ki az NGM. Március végéig a megyék számára további 12, míg a megyei jogú városok számára további 8 felhívás lesz elérhető - tájékoztatott az államtitkár.

Idén kiírnak minden pályázatot

Az idén két nagy feladat áll az ország előtt az uniós források felhasználása területén, el kell végezni az előző fejlesztési időszak pénzügyi zárását, és lépéseket kell tenni az új lehetőségek felhasználása érdekében - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az érdekképviseletekkel az uniós forrásokról folytatott egyeztetésen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában.

A miniszter hangsúlyozta: a 2014-2020-as időszak keretére 2017. március 31-éig minden uniós pályázatot kiírnak, a döntési mechanizmusok átláthatóbbak lettek, így a tervek szerint 2017. december 31-éig a meghirdetett forrásokat szerződésekkel lekötik.

Hozzátette: a tervek szerint ebben az évben minimum 2200 milliárd forint uniós forrást fizetnek ki, de ez akár elérheti a 2700-2800 milliárd forintot is.

Lázár János az előző fejlesztési időszak pénzügyi lezárásával kapcsolatban megjegyezte: még jó néhány vitás ügy van az Európai Bizottsággal, elsősorban elszámolási kérdések.

Megköszönte a kamarának, az érdekképviseleteknek az uniós források lehívásához adott segítséget, és emlékeztetett arra, hogy 2013-ban az Európai Bizottság még azt valószínűsítette, Magyarország a források 30 százalékát elveszíti.

A magyar vállalati világ sokat segített abban, hogy az ország a forrásokat meg tudja őrizni, a magyar vállalkozások nélkül nem valósulhatott volna meg az, hogy Magyarország a közép-európai országok közül az egyetlen, amely 100 százalékban le tudta hívta a forrásokat, és el is tud velük számolni - jelentette ki a miniszter.

Lázár János felidézte, hogy a kamara javaslatára érte el a kormány az Európai Bizottságnál, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztésére 60 százalék forrás jusson a korábbi időszak 14 százalékával szemben.

Arról is tájékoztatást adott, hogy megbízták a KPMG tanácsadó céget azzal, hogy dolgozza fel a 2007-2013-as időszak tanulságait, így a rendelkezésre álló források hasznosulását. Példaként említette a miniszter, hogy ebben az időszakban 3800 milliárd forint került a mezőgazdaságba földalapú támogatás és vidékfejlesztési támogatás révén, ami végül alapvetően jövedelempótló funkciót töltött be fejlesztés helyett.

A miniszter megfogalmazása szerint vége van annak az időszaknak, amikor a magyar gazdaság csak olcsó munkaerővel, alacsony technológia mellett képes teljesíteni.

Ha nincs technológiai fejlesztés, innováció, technológia trendváltás, akkor magyar gazdaságnak 2020 után komoly versenyképességi nehézségekkel kell szembenéznie - mutatott rá.

Munkatársunktól/MTI