Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Népszavazás lesz a Római-parti gátról?

Amennyiben sikerül összegyűjteni az óbudai választópolgárok 25 százalékának aláírását, úgy hamarosan helyi népszavazás dönthet a római-parti gát sorsáról. Tarlós István főpolgármester szerint a védmű megépítéséről nem lehet a végtelenségig folytatni a vitát.


Helyi népszavazást kezdeményezett az óbudai önkormányzat képviselő-testületének hat - ellenzéki - tagja a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme kapcsán – közölték még március közepén az ellenzéki képviselők és az önkormányzat. A helyi választási bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

A kérdés úgy szól: "egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete oly módon alkossa meg a kerület településképi rendeletét és építési szabályozását, hogy a Csillaghegyi-öblözet védelme kapcsán a Duna főmedre mentén csak a Nánási út és a Királyok útja nyomvonala mentén legyen építhető elsőrendű árvízvédelmi védmű?"

Az LMP, az Együtt és a Párbeszéd tartalmukban szinte megegyező közleményekben, hogy Béres András (Párbeszéd), Burján Ferenc (LMP), Czeglédy Gergő (MSZP), Mihalik Zoltán (Együtt), Őri László (MSZP), Simonka Csaba (MSZP) és Szanyó Miklós (Jobbik) képviselők kezdeményezték a helyi népszavazást a Római-parti gát nyomvonaláról.

Emlékeztettek, hogy az érintett III. kerületi lakosok pedig érdemben véleményt akarnak nyilvánítani. Közölték azt is, az óbudai képviselő testületben helyet foglaló valamennyi ellenzéki képviselő pártok felett álló ügynek tekinti a kérdést, ezért kezdeményezték helyi népszavazást, amely a kerületi önkormányzat településképpel és építési szabályokkal kapcsolatos hatáskörére épít.

Úgy tűnik, nem számít a helyiek véleménye

A testület végül március végén fogadta el azt az előterjesztést, amely a választópolgárok 25 százalékának "kezdeményezésére javasolja a helyi népszavazás kötelező elrendelését", nem fogadták el viszont több ellenzéki képviselő javaslatát a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban arról, hogy a választópolgárok 10 százaléka kezdeményezhessen referendumot.

Az önkormányzat közleményében felidézte: a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény rendelkezései alapján helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, legalább a választók tíz, legfeljebb 25 százaléka.

A Párbeszéd közleményében azt írta: kerületi ellenzéki képviselők javaslatát elutasította a fideszes többség a helyi népszavazás kezdeményezéséhez összegyűjtendő aláírások számának csökkentéséről. Úgy fogalmaztak: Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármesterről kiderült, hogy valójában "egyáltalán nem akarja meghallgatni a helyiek véleményét.

Közben A Demokratikus Koalíció (DK) szintén bejelentette: támogatja a helyi népszavazást a Római-parti gát ügyében. Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt elnökségi tagja a témában tartott sajtótájékoztatója után telefonon elmondta, pártja szerint az lenne a helyes, ha a főváros III. kerületében élők dönthetnének arról, milyen nyomvonalon épüljön fel a mobilgát.

Tarlós: Nem lehet a végtelenségig vitázni

Nem lehet a végtelenségig folytatni a vitát a római-parti védmű megépítéséről, a Fővárosi Önkormányzat nem akar mást, mint Budapest egyetlen, árvízvédelmi szempontból védtelen Duna-szakaszát megvédeni – hangsúlyozta Tarlós István főpolgármester a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.

Tarlós közölte, szakértők szerint a védműnek a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon történő megépítése hétmilliárd forinttal kerülne többe, mint a part menti, és hetven hektár a parton védelem nélkül maradna, a számítások szerint több mint 40 milliárd forint értékkel. Ki vállalja ezért a felelősséget? - vetette fel a főpolgármester.

Tarlós István elmondta, hét éve folyik a vita, tucatjával voltak lakossági fórumok a védmű terveiről. "Nincs idő arra és nincs lehetőség egy ilyen katasztrófavédelmi műtárgy esetében, hogy évtizedekig vitatkozzunk és állandóan azt hallgassuk, hogy még mindig nincs alátámasztva, nincs megfelelően kidolgozva" - fogalmazott.

A római-parti védmű kapcsán Tarlós István azt mondta: amíg ő a főpolgármester, addig minden esetleges olyan kísérletet - bár pillanatnyilag nincs ilyen -, hogy sorolják át építési övezetbe a hullámteret, meg fog vétózni. A fővárosi közgyűlési határozatnak garanciákat kell tartalmaznia arra, hogy a hullámteret nem sorolják át építési övezetbe - tette hozzá.

Munkatársunktól/MTI