Sztrájkot jelentett be április harmadik és negyedik hetére a BKV-munkavállalóinak 80 százalékát képviselő két szakszervezeti szövetség március utolsó napján. A munkabeszüntetés minden ágazatra kiterjed, így az érinti a busz-, a troli-, a villamos- és a metróközlekedést is.

A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) április 18-án 0 órától 20-a 24 óráig háromnapos, április 24-én 0 órától 28-a 24 óráig ötnapos sztrájkot hirdetett.

Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke elmondta, hogy a sztrájkról már tájékoztatták Bolla Tibort, a BKV elnök-vezérigazgatóját. A munkabeszüntetés támogatottsága a BKV-n belül százszázalékos - tette hozzá a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke.

Törvényi rendelkezések szerint a sztrájk első napján 66 százalék szolgáltatást kell biztosítani óránként és vonalanként, a második naptól viszont csak a csúcsidőben kell tartani az elégséges szolgáltatás mértékét, csúcsidőn kívül akár el sem indulhatnak a járatok, ha napi átlagban teljesül a 66 százalékos szolgáltatási színvonal.

Harminc százalékos béremelés

A szakszervezetek azért döntöttek a sztrájk mellett, mert a BKV-val folytatott kollektív munkaügyi vitában nem közeledtek az álláspontok a bérrendezésről. Az érdekképviseletek hároméves bérrendezést akartak elérni, amelyben 30 százalékos bérfejlesztést kértek, ennek évenkénti mértékéről külön tárgyalásokon egyeztetnének.

Ezen felül 2017-re további 5 százalékos béremelési igényt támasztottak, amelyet az alacsonyabb keresetűek bérfelzárkóztatására kértek. A BKV a tárgyalások során hangsúlyozta, hogy határozott szándéka a bérfeszültségek hosszú távú rendezése, de a források előteremtéséig a munkavállalók türelmét kérte.

A társaság tisztában van a dolgozók helyzetével, és számol a munkaerő piaci helyzettel, illetve tendenciákkal és - bár a BKV Zrt. jelenleg nem rendelkezik elegendő tartalékkal - mindent elkövet annak érdekében, hogy ezek a források rendelkezésére álljanak, a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat ezért a kormányhoz fordult - írták a közleményben.

A BKV-nál egyébként legutóbb 2010 januárjában volt munkabeszüntetés. A hatnapos sztrájkban a BKV 26 szakszervezetéből 14 vett részt, mert nem tudtak megállapodni a BKV menedzsmentjével a kollektív szerződésről. Azóta bár többször is alakult sztrájkbizottság a BKV-nál, munkabeszüntetés nem volt.

Követelni kell a pénzt

Közben a Demokratikus Koalíció (DK) felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Tarlós István főpolgármestert, hogy állapodjanak meg, és az önkormányzati cégek dolgozói, így a BKV is kapja meg az állami alkalmazottaknak járó béremelést.

Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi önkormányzati képviselője úgy fogalmazott: "az nem járja", hogy aki sárga buszt vezet a fővárosban, az harminc százalékkal többet keres, mint az, aki kéket". Közölte, pártja tárgyalt az Egységes Közlekedési Szakszervezettel, és azt tartják a legfontosabbnak, hogy a fővárosban a közösségi közlekedés a továbbiakban ne romoljon.

Hozzátette: a béremelés a BKV-nál idén 6,2 milliárd forintba kerülne, három év alatt, ha a BKV-s dolgozók megkapnák a 30 százalékos béremelést, 34 milliárd forintot jelentene. A fővárosnak erre nincs pénze, ezt csak állami forrásból lehetne megtenni - emelte ki Gy. Németh Erzsébet, aki szerint Tarlós Istvánnak ezt a pénzt "ki kell követelnie" a kormánytól.

Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint kezelni kell a bérfeszültségeket, szükség van minimálisan három év alatt a harminc százalékos bérfejlesztésre. Közölte azt is, hogy Bécsbe utazik, hogy az ottani közösségi közlekedési cég szakszervezeteivel tárgyaljon, "felkutatva azokat a lehetőségeket, hogy valóban szükség van-e járművezetőkre".

Munkatársunktól/MTI