A tájékoztatás szerint a növekedés 2017 első két hónapjában is folytatódott, átlag felett, közel 6 százalékkal nőtt a dolgozóbérletekből és teljes árú menetjegyekből származó bevétel az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is kiemelkedő, 10 százalék feletti a Budapest-Esztergom, a Budapest-Veresegyház-Vác, a Budapest-Kunszentmiklós-Tass és a Budapest-Székesfehérvár vonalakon mért növekedés.

A vasúttársaság számára a budapesti elővárosi térség már csak azért is fontos, mert a vasúton utazók több mint fele ezeken a vonalakon utazik, és a teljes bevétel egyharmada származik erről a területről - olvasható a közleményben.

A MÁV-Start a megnövekedett utasszámot elsősorban az elmúlt három év fejlesztéseinek eredményeként értékelte: a többi között korszerű motorvonatok álltak forgalomba, több kocsi is megújult, csökkentek a menetidők, folyamatosan javul a menetrendszerűség, illetve új jegyértékesítési rendszer jött létre és kiterjesztették az elektronikus vonatjegyek alkalmazhatóságát.

Utóbbinak köszönhetően az otthoni jegynyomtatást vagy a képernyőn bemutatható e-vonatjegyet választók száma 114 százalékkal nőtt a lehetőség 2016. novemberi kiterjesztése óta. Emellett tavaly az előző évhez képest 17,4 százalékkal többen, mintegy 1,45 millióan váltottak interneten belföldi menetjegyet.

A MÁV-Start szerint a megvalósult fejlesztések a közösségi közlekedés egészére kedvező hatást gyakoroltak. Egyre több állomás mellett épült ki P+R parkoló, ami hatékonyan ösztönözte az autósokat, hogy a fővárosba jutáshoz - a dugóban állás helyett - a vasutat válasszák. Ennek következtében a közigazgatási határon belül 2. osztályon korlátlan utazásra is jogosító Budapest-bérlet vasúti használata is közkedvelt lett. Tavaly - 2015-höz képest - közel 4 százalékkal, vagyis mintegy kétmillióval többen váltottak a már meglévő Budapest-bérlet mellé csatlakozó jegyet vagy bérletet agglomerációs utazáshoz.

Négyezer milliárd közúti és vasúti korszerűsítésekre

Vasúti és közúti fejlesztésekre mintegy négyezer milliárd forint európai uniós és hazai forrás áll rendelkezésre 2022-ig - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára Sopronban, a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) Zrt. 7,7 milliárd forintból megvalósult egységes forgalomirányítási rendszerének átadó ünnepségén.

Homolya Róbert kifejtette: vasúti fejlesztésre mintegy 1500 milliárd forint uniós, közúti fejlesztésekre pedig 1200 milliárd forint uniós és 1300 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre.

A vasúti és közúti fejlesztéseknek köszönhetően 2022-ig mintegy kilencszáz kilométer vasúti pálya újul meg és kilencszáz kilométer gyorsforgalmi út épül meg. Ennek része az M85-ös kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Csornától az országhatárig tartó szakaszának megépítése 140 milliárd forintból, 65 kilométer hosszan. Az építésre a közbeszerzést várhatóan az év második felében írják ki, jövő év elején pedig aláírhatják a vállalkozói szerződéseket. Szintén ebbe a csomagba tartozik az M15-ös út négysávosítása, valamint az M1-es autópálya és Pápa között egy összekötő út építése.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a Gysev Zrt. az előző uniós ciklusban csaknem százmilliárd forintnyi fejlesztést valósított meg, a mostaniban pedig már mintegy ötvenmilliárd forintnyi támogatási szerződéssel rendelkezik.

Kövesdi Szilárd, a Gysev Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a két évvel ezelőtt kezdődött, 7,7 milliárd forintos vasútbiztonsági fejlesztés 85 százaléka uniós, a maradék 15 százaléka pedig hazai forrás volt. A beruházással ritkulhatnak a késések,csökken a vasúti közlekedés zavartatásának a lehetősége és növekedhet a vasútvonalak átbocsátó képessége.

Harminc új távolsági busz Székesfehérváron és Tatabányán

Az elmúlt 11 év legnagyobb beruházásaként, két milliárd forint ráfordításával, harminc új távolsági autóbuszt állított forgalomba a Komárom-Esztergom és Fejér megye buszos tömegközlekedését végző Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ. Németh Tamás a társaság vezérigazgatója elmondta, a vállalat terveiben idén további 69 busz beszerzése szerepel. A társaság el szeretné érni, hogy 2019 végére a szolgálatban álló 560 busz átlagos életkora hat évvel csökkenjen és tíz év legyen. A tervet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek még jóvá kell hagynia.

Tari István, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója elmondta, a kormány számára kiemelten fontos, hogy a 2020-as piacnyitásra az állami busztársaságok jó állapotú járművekkel rendelkezzenek és ehhez legyen költségvetési fedezet.

Krankovics István, a buszokat gyártó Kravtex Kft. ügyvezetője elmondta, minden autóbusz klimatizált, euro 6-os motorral felszerelt. A most átadott 30 buszból tíz jármű alacsony padlójú, a középső ajtónál kihajtható rámpával.

A Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ 1560 embert foglalkoztat, közülük 990 buszvezető, a társaság adózás előtti eredménye 2016-ban megközelítette a 400 millió forintot.

Munkatársunktól/MTI