Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Az ellenzék szerint elszórja a Fidesz az uniós pénzeket

Március végéig az összes, 2014 és 2020 közötti uniós forrásra kiírták a pályázatokat – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Míg az LMP szerint a Fidesz azért próbálja elkölteni a pénzt, mert nem biztos abban, hogy 2018 után is kormányon marad, az MSZP úgy látja: űrprogramra és zenélő utakra szeretnék elszórni a forrásokat.




Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, március végéig az összes, 2014 és 2020 közötti uniós forrásra kiírták a pályázatokat, a rendelkezésre álló 8900 milliárd forint 53 százalékát pedig már lekötötték. A miniszter erről az Országgyűlés ülésén beszélt a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról szóló vita indítójaként.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek "hazai lábai" kedvező helyzetben legyenek, 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a "multinacionális tőkeszivattyú". Most 57-58 százalék kerül a magyar kkv-szektorhoz, a kormány célja 65 százalék.

Beszélt arról is, hogy 2020 után várhatóan átalakul a kifizetések rendszere, a visszatérítendő támogatások korszaka jön, csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya, és központosítani akarják a pénzek elosztását. Ez Lázár szerint azt fogja jelenteni, hogy sem a parlament, sem a kormány nem szólhat majd bele az elosztásba, mert arról Brüsszelben hoznak döntést.

A korrupcióról szólva közölte: hiba lenne azt mondani, hogy a korrupciót teljesen távolt tudják tartani. Az ellenzék szerinte egy olyan csoport beszerzéseit vitatja, amelynek részesedése öt százalék. Az unió kimutatásai alapján egyébként az előző ciklusban 8, 2014-óta viszont már csak 3-5 százalék körül van a hibás elszámolású számlák aránya.

A kormány célja 2017-ben a területi különbségek csökkentése, a lemaradás megfordítása, a felzárkózás esélyének megteremtése, a versenyképességi problémák orvoslása. Megjegyezte: nem elég a pár százalékos GDP-növekedés, 5-6 százalékos folyamatos bővülés kell ahhoz, hogy esélyünk legyen megközelíteni az osztrák életszínvonalat.

Dömötör: Minket nem fognak megzsarolni

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy egyes európai vezetők az uniós források csökkentését helyezték kilátásba, mert szerintük Magyarország nem elég szolidáris a betelepítési kvóták ügyében. Kiemelte: senkinek sincs alapja ezzel zsarolni; az uniós források nem adományok, hanem a piacnyitás miatti kompenzáció.

Hollik István (KDNP) szerint a kormány stratégiai ügyként tekint az uniós források felhasználására. Hozzátette: ezeket a pénzeket nem csupán a nyugat-európai országokhoz való felzárkózásra kell használni, hanem arra is, hogy az ország "jövőképességét" növeljék. Ellentétben az előző ciklussal, a forrásokra úgy tekint a kormány, hogy azok segítségével növekedjen az ország versenyképessége.

Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke megjegyezte, a 2010-es stratégiai váltással leegyszerűsítették a pályázatok adminisztrációját, felgyorsították a bírálatot és a kifizetést is, így Magyarország a régióban a legsikeresebb lett az uniós támogatások lehívásában. A támogatási keretösszeg 100 százalékát sikerült lehívni az előző ciklusban.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke arról is beszélt, hogy a pályázati rendszer sokkal egyszerűbb lett, egy önkormányzat vagy vállalkozás önmagában is el tudja készíteni a pályázatát. Emlékeztetett: a Brexit miatt a források szűkülésével is számolni kell, a gyorsaság ezért is fontos a kifizetésekben. Több mint 10 milliárd euróval fog csökkenni az uniós költségvetés.

MSZP: Űrprogramra folyik el a pénz

Szakács László (MSZP) szóvá tette, hogy lesz üveghíd, meg annyi kastély felújítva, amennyit még soha nem látott a világ, lesz űrprogram és zenélő 67-es út is. Azokra a kérdésekre azonban, hogy hogyan lehet az elmaradott településeknek pénzt juttatni, nem akarnak válaszolni a kormánypárti képviselők – hangsúlyozta a képviselő.

Hozzátette: a kormány hagyta, hogy tervek nélkül költsék el ezeket a forrásokat, jutott a versenyszférába is, de még több jutott a barátoknak és semmilyen hatásuk nem lesz 2020 után a magyar gazdaságra. A szocialista vezérszónok több tervezést, több hatékonyságot és több szinergiát javasolt.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint a felhasználás hatékonysága attól függ, milyen erős politikai konszenzus van mögötte. Megegyezést szorgalmazott a ciklusokon átívelő támogatásokról, továbbá azt javasolta, hogy jöjjön létre újra a forrásfelhasználást ellenőrző parlamenti bizottság. Mesterházy egyúttal a rendszer széttagoltságát tette szóvá és kiállt a szociális programok mellett.

Nyílt lopást emleget az LMP

Hadházy Ákos (Lehet Más a Politika) először arról beszélt, hogy a kabinet azért próbálja meg elkölteni az uniós pénzeket, mert nem biztos abban, hogy 2018 után kormányon marad. Azért merik a "nyílt lopásokat megcsinálni", mert tudják, hogy az "átkozott Brüsszel" nem ellenőrzi a pénzköltéseket – jelentette ki az LMP képviselője.

Párttársa, Schmuck Erzsébet azt mondta, a jelenlegi ciklusban érkezik a legtöbb uniós támogatásfejlesztési forrás, ami nagy lehetőséget és nagy felelősséget is jelent az ország számára. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a ciklus elején meghatározott célokat nem vagy csak töredékesen fogjuk elérni – figyelmeztetett a politikus.

Egyetlen lehetőséggel éltek kiválóan, a közösségek pénzek "magánzsebekbe való vándoroltatásával" - bírálta a döntéshozókat a források elherdálásáról beszélő képviselő. Problémának nevezte, hogy a kormány, politikai haszon reményében, 2019-ig el akarja költeni a rendelkezésre álló forrásokat. Ez nem jó a gazdaságnak, a forráslehívást ezért kiegyensúlyozottá kell tenni – nyomatékosított.

Az ügyeskedők járnak jól?

Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint az uniós forrásoknak a jobb életminőség feltételeinek megteremtését kellene szolgálniuk, és nemcsak egy "ügyeskedő rétegnek", hanem minél többeknek. A polgárosodást kellene segítenie, jó minőségű élelem megtermelését, a startup cégek elindulását, tisztességes bérek létrejöttének segítését - tette hozzá.

Bana Tibor (Jobbik) azt mondta, a források felhasználásának rendszere továbbra is a korrupció melegágyának tekinthető, mert az uniós csatlakozás óta a magyar kormányoknak az volt a legfontosabb, hogy a hozzájuk köthető cégek nyerjék el a pénzek jelentős részét. A forráselosztás során nincs verseny, az állam magára költ, a kicsik pedig nem tudnak érvényesülni.

Balczó Zoltán, a párt EP-képviselője szerint a fejlesztések több mint kilencven százaléka uniós forrásból történik. Ez egy "szegénységi bizonyítvány" is, mert azt jelenti, hogy a magyar gazdaság nem tud önálló forrásokat teremteni a fejlesztésekre – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, Magyarországnak nem kell hálásnak lennie a forrásokért, mert ez "nekünk jár".

Staudt Gábor azt sürgette, hogy Magyarország vonjon valós mérleget arról, hogy az EU-csatlakozás óta előrejutott-e az ország. Szerinte ugyanis az uniós csatlakozás óta Magyarország lecsúszott a visegrádi országokhoz képest, amit az is mutat, hogy időközben GDP-arányosan Lengyelország és Szlovákia is jobb gazdasági színvonalat tudott elérni.

Durva régiós különbségek

Óriási különbségek voltak az európai uniós tagállamok 276 régiója között az egy főre jutó hazai össztermék tekintetében 2015-ben – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adataiból. Tavalyelőtt 4 régióban haladta meg az EU-s átlag kétszeresét az egy főre jutó GDP, míg 19 régióban az uniós átlag felét sem érte el.

A legszegényebb területen, a bulgáriai Severozapaden régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 29 százalékára rúgott, míg a leggazdagabb körzetben, az Inner London-West brit régióban ez az arány 580 százalékot tett ki. Az Eurostat közleményében kiemelte, hogy egyes régiókban az adatokat jelentősen befolyásolja az ingázók magas száma.

A hét hazai régió közül a közép-magyarországiban volt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék: az uniós átlag 105 százalékára rúgott. A második helyezett nyugat-dunántúli régióban ez az arány elérte az uniós átlag 75 százalékát, a Közép-Dunántúlon pedig a 64 százalékát. A maradék négy régióban 50 százalék alatt volt az arány.

Az egyes országokat tekintve Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama 2015-ben: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlag 264 százalékát tette ki, míg a legszegényebb országban, Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékra rúgott. Magyarországon vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlag 68 százalékát érte el.

Munkatársunktól/MTI