Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Sikerre vezettek a sztrájkfenyegetések a fővárosban

Több, a fővárosi közszolgáltatás területén működő szakszervezet helyezett kilátásba sztrájkokat a bérhelyzetük javításáért. Mind a BKV, mind a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. és a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) követelései eredményre vezettek, és bérmegállapodással értek véget a tárgyalások.


Létrejött a bérmegállapodás a BKV-nál a szakszervezetekkel - jelentette be április 28-án Tarlós István főpolgármester. A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás.

Elmondta, a béremeléseknél fontos szempont volt, hogy úgy osztják el a forrásokat, hogy a hiányszakmákban dolgozók, jellemzően a járművezetők, a szakmunkások és a mérnökök kiemelten részesüljenek a bérfejlesztésből.

Tehát első lépésként a munkavállalók 10 százalékos, de minimum 28 ezer forintos személyi alapbéremelésben részesülnek. Az alacsony és átlagos keresetű járművezetők mindösszesen 13 és 23 százalék közötti éremelésben részesülnek, amely így legalább nettó 200 ezer forint körüli átlagos havi jövedelmet biztosít.

A szakmunkások 28 ezer forintos minimális bérfejlesztéssel átlagosan 10-15 százalék közötti, de bizonyos esetekben 15 százalék feletti alapbér növelésben részesülnek. A magasan képzett, de a piaci bérektől elmaradásban lévő szellemi állományú diplomások, a hiányszakámnak tekintett, speciális szakmai ismertekkel rendelékező mérnökök szintén hasonló béremelésre számíthatnak - közölte Tarlós István.

A főpolgármester kitért arra, hogy az elmúlt évek munkaerő-piaci változásai erőteljesen érintették a BKV működését: lecsökkent a piacképes munkaerő létszáma, az alacsony születésszám szintén hatással volt a társaságra, valamint nagyra nőtt a munkaerőért folyó konkurenciaharc. Mindez magával hozta országos szinten a bérek jelentős növekedését, és további nehézséget jelent, hogy a BKV-hez leginkább hasonlító állami vállalatok 3 évre elosztva 30 százalékos bérfejlesztésben részesültek - mutatott rá.

A közterület-fenntartók is győztek

A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. és a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) még április közepén egyezett meg a főváros vezetésével. Ennek értelmében a dolgozók április elsejétől visszamenőleg átlagosan 6,4 százalékos alapbéremelést kapnak - közölte a szakszervezet.

A közleményük szerint a havi bruttó 200 ezer forint alatt kereső FKF-dolgozók 8,5 százalékos alapbéremelést kapnak, a 350 ezer és 500 ezer forint közötti bruttó alapbérrel rendelkezők 3 százalékos emelésben részesülnek, az 500 ezer forintos sáv felett pedig nem lesz emelés.

A megállapodás szerint az alkalmazottak január-márciusra vonatkozóan egyszeri kifizetést kapnak, az FKF által tavaly ígért bruttó 70 ezer forintos jutalom mellett pedig sikerült megállapodni bruttó 280 ezer forint jutalom kifizetésében is.

Emellett rögzítették azt is, hogy ha a munkáltató 2017-re pluszforrásokhoz jut, akkor haladéktalanul újrakezdi a tárgyalásokat a szakszervezettel.

Király András, az FKF 2800 dolgozója közül 2100-at képviselő HVDSZ 2000 elnöke a közleményben azt írta, épp azok a dolgozók kapnak nagyobb emelést, akik fizikai munkát, kézi, gépi úttisztítást vagy éppen hulladékbegyűjtést végeznek. Ők a munkavállalók felét teszik ki - tette hozzá.

Közölte azt is, hogy a szakszervezet továbbra is tartja magát eredeti követeléséhez, vagyis a három év alatt 30 százalékos béremeléshez, ezért rövidesen folytatni szeretné a tárgyalásokat a munkáltatóval, a tulajdonossal és a tavaly óta működő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel.

A HVDSZ 2000 FKF-nél működő alapszervezete 2016 tavaszán kollektív munkaügyi vita keretében kezdett bértárgyalásokat az FKF Zrt.-vel. Mivel a tárgyalások többször elakadtak, a szakszervezet 2017. február 20-ára sztrájkot tervezett. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban elutasította a szakszervezet még elégséges szolgáltatások megállapítását kérő beadványát, így nem volt lehetőség a munkabeszüntetés jogszerű megtartására.
Tarlós Orbánhoz fordul

A főpolgármester közlése szerint valószínűleg a közeljövőben találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozó témái között várhatóan szerepelnek majd a közszolgálati béremeléssel, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) tulajdonviszonyaival, valamint a közterület-felügyelet általános szerepével kapcsolatos kérdések - tette hozzá.

Tarlós István kifejtette, nagyon igazságtalannak, méltánytalannak és hosszú távon elfogadhatatlannak tartja, hogy a "direkt állami szektorban" dolgozók megkapták állami forrásból a béremelést, míg "a szűkített forrásokkal" rendelkező önkormányzati cégek dolgozói, a köztisztviselők és közalkalmazottak nem, illetve csak olyan mértékben mint, ahogy ezt az önkormányzatok biztosítani tudták.

Nem jó az, ha vannak "első számú és második számú" köztisztviselők és közalkalmazottak - fogalmazott Tarlós István, hozzátéve: biztos abban, hogy a miniszterelnökkel "sikerül ezt is megbeszélni". Az FCSM-mel kapcsolatban azt mondta, hogy a társaság 25 százaléka még mindig "idegen kézben van".

Tarlós István azt mondta, hogy az FKF ügyéről muszáj lesz beszélnie Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az ágazatot a főváros "kínkeservesen" nyereségessé tette, és az új nemzeti hulladékgazdálkodási cég felállítása a nyereséget elvitte, és ismét deficitessé tette az FKF-et - mutatott rá a főpolgármester hozzátéve: nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy az állam az FKF-fel fizeti ki vidéki cégek veszteségeit. Ezt nem tudja támogatni - szögezte le.

Munkatársunktól/MTI