Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Veszélyben a víziközmű-cégek?

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításáról vitáztak a képviselők április végén az Országgyűlésben. Noha a kormány szerint a törvény módosítása csak a rezsicsökkentés védelmét célozza, az MSZP borzasztónak nevezte az előterjesztést, és úgy látja: tanúi lehetünk a cégek kivéreztetésének.


A rezsi- és bürokráciacsökkentés védelmét, valamint a fogyasztók megóvását is célozza a vízközmű-szolgáltatásokról szóló törvény módosítása – hangsúlyozta a törvénytervezet vitájában Szabó Zsolt, a fejlesztési tárca államtitkára.

Szabó a szektor működésének, fenntartásának elősegítését is célnak nevezte, de rámutatott arra is: nem életszerű, hogy a pályázatok kötelező fenntartási időszaka rövidebb, mint az elvárható hasznos élettartam, így ezen is módosítanak.

A fenntarthatóság szempontjait előtérbe helyezve hosszabb élettartamú, megfelelő minőségű anyagok beépítését tartotta szükségesnek a fejlesztések során, amely csökkentheti az egy évre jutó ráfordításokat – mondta Szabó.

Kifejtette: a javaslat a rendszerek felújításához is finanszírozási lehetőséget mutat, és a szakmát is bevonja a döntésekbe. Az egyszerűsítéshez kapcsolódik, hogy a lakásépítő cégeknek nem kell majd víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetni.

A fejlesztési tárca államtitkára elmondta: a jövőben a legkisebb költség elvét is érvényesítik, vagyis mind a tervezésnél, mind az üzemeltetési megoldásoknál a legkisebb ráfordítással a leghosszabb élettartamot kell biztosítani.

Minőségi szolgáltatást akarnak

Dunai Mónika (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőt. Mint mondta, a javaslat hozzájárul a biztonságos, minőségi és folyamatos víziközmű-szolgáltatáshoz. Kiemelte: a jelen javaslat nem jelent semmilyen többletterhet a felhasználóknak, így díjnövekedést sem.

A javaslat jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesz - mutatott rá, hangsúlyozva: szükségessé vált a hálózati és információs rendszerek az egész unióban biztonságosan és egységesen magas szinten működjenek.

Az alapvető jogok biztosa egyes szolgáltatók ügyfélszolgálatát vizsgálva megállapította, hogy indokolatlanuk kötelezik a felhasználókat a védettség igazolásának többszöri benyújtására - mutatott rá, de azt is kiemelte: a fejlesztés során a szakmai döntésekben a szolgáltatókat is be kell vonni, hogy a megvalósult szolgáltatás problémamentes legyen.

Kivéreztetik a közműcégeket

Józsa István (MSZP) borzasztónak nevezte az előterjesztést, és azt mondta: tanúi lehetünk a víziközmű-cégek kivéreztetésének. Szintén sérelmezte, hogy a nem lakossági beruházó nem fizet fejlesztési hozzájárulást, csupán igénybe veszi a fejlesztést, amellyel szerinte a haveri cégeknek kedveznek.

Szerinte akár víz nagyhatalom is lehetnénk, hiszen a fővárosi vízműveknek kiváló üzemeltetési eredményei vannak, de az ehhez hasonló törvények mellett az eredmények nem lesznek tartósak. Ráadásul a be nem folyt forrás hiányozni fog a közműcégnél – jelentette ki Józsa István.

Heringes Anita (MSZP) szerint a javaslat csupán a rezsicsökkentés fenntartását biztosítja, a víziközmű-hálózat működtetését már kevésbé. Kifogásolta, hogy például az építtetők nem kötelesek víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetni. Szerinte ezzel csupán az építőipari cégeket segítik, a lakásárakat mindez nem fogja csökkenteni.

Hozzátette: ha már a szakembereket sem tudják megfizetni a közműszolgáltatók, akkor tényleg veszélybe kerül az ellátás. Miben mások az önkormányzati tulajdonú cégek, mint az államiak? - kérdezte, rámutatva: utóbbinál 30 százalékos béremelést ígértek. Kijelentette: gyámság alá vont mostohagyermekként kezelik ezen cégeket.

Garancsinak fizetnie kell

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arra mutatott rá: valóban életszerűtlen, hogy a pályázatok kötelező fenntartási ideje rövidebb, mint az elvárható hasznos élettartam, de az elmúlt időszakban számos fejlesztés valósult meg, amelyeknél még a régi szabály érvényesült. Számos helyen fut csaknem százéves csővezeték - mondta.

Hegedűs visszás beruházásokat is felsorolt, például a bajai vízminőség-javító programot, ami mintegy 90 ezer ember számára eredményezett ihatatlan és büdös vizet, mivel a választott technológia nem alkalmas a funkciójára. Már akkor be kellett volna vonni a szolgáltatót, akkor mindez nem fordulhatott volna elő - tette hozzá.

Feltette a kérdést: például a Kopaszi-gátnál hány lakás épül úgy, hogy Garancsi István nagyvállalkozó cégének nem kell hozzájárulnia a közműfejlesztéshez? Szerinte ezzel milliárdokat takaríthat meg. Leszögezte: a hozzájárulásnak helye van, célja a kapacitás lekötése, de a hálózat fenntartására is alapot képez.

Gördülő fejlesztési terv

Az általános vita lezárása után Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a víziközmű-szolgáltatók kétharmada "köszöni szépen, teljesen rendben van".

A csatorna és a vizes beruházások esetében az Európai Unió a fenntartási kötelezettséget öt évben határozta meg, de ennél sokkal hosszabb a használati idő, a bajai vizes rendszer körülbelül az ötvenes évek óta szolgálja az ott élőket - emelte ki.

A kormány lehetőséget szeretne teremteni a fejlesztésekre, ezért állította össze az úgynevezett gördülő fejlesztési tervet. A kabinet emiatt a költségvetésben külön keretet alkot, amelyre a szolgáltatók akkor pályázhatnak, ha ők is értékcsökkenés-arányosan gyűjtik a pénzt - mondta.

Az államtitkár szerint az összegyűlő díj biztosítani fogja az elavult rendszerek kicserélésének lehetőségét. A gördülő fejlesztési terv segítségével a víziközmű-szolgáltatók megtervezhetik, hogy hány évente és milyen fejlesztéseket kell végrehajtani - közölte.

Munkatársunktól/MTI