Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetség elnöke szerint, aki egyben Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere is, a több mint kétmillió embernek otthont adó 23 megyei jogú város esetében a Modern Városok program, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében mintegy 3000 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Ezek a források utak, bölcsődék, óvodák, ipari parkok építését, felújítását teszik majd lehetővé.

Megyei jogú városok

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet.

1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a Budapesti agglomerációban található Érd, melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt.

A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet.

(Esztergom önkormányzata – bár a város akkor csak 30 ezer fő körüli népességű volt – egyszer már benyújtotta erre irányuló kérelmét, az Országgyűlés azonban a törvénynek megfelelően elutasította azt.) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok.

Ettől kezdve tehát új város csak akkor nyerheti el a címet, ha megyeszékhellyé válik, ha nem válik megyeszékhellyé, még 50 ezer fő fölött sem kaphatja meg ezt a címet. A jelenlegi megyei jogú városok viszont továbbra sem veszíthetik el e címüket.

Győr a „bezzeg” város

Győr sokat tett hozzá Magyarország gazdasági erejéhez, nemcsak adóforintokat, hanem magabiztosságot is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Modern Városok program győri állomásán tartott sajtótájékoztatóján, miután együttműködési megállapodást írt alá Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármesterrel.

A megállapodást ismertetve elmondta: be kell fejezni a győri körgyűrűt, s felújítják a 8311-es számú utat. Utóbbi fejlesztés jelenleg a tervezési szakaszban van, az építés jövőre kezdődik. A munkálatokra hárommilliárd forintot szán a kormány.

A belső elkerülő úton új hídra van szükség a Mosoni-Duna felett, erre hétmilliárd forint áll majd rendelkezésre, a kivitelezésnek 2019-ben kell elkezdődnie.

Ütemezetten újulhat meg a Győri Nemzeti Színház és környéke húszmilliárd forintból, emellett hangversenytermet és konferenciaközpontot is építhetnek a városban.

Kerékpárutat alakítanak ki a megyeszékhely és Pannonhalma között négymilliárd forintból a 82-es út mentén, továbbá felújítják és összekötik a helyi és helyközi busz- és a vasútállomást, amelynek részeként közúti alagút is épül. A miniszterelnök megjegyezte, hogy erről a fejlesztési pontról a város vezetésének a jövőben azt is el kell döntenie, hogy az Észak-magyarországi Közlekedési Központtal kívánja-e a helyi közösségi közlekedést megoldani, vagy egy újonnan létrehozandó önkormányzati tulajdonú vállalattal, de az elektromos autóbuszok vásárlásának kérdését is tisztázni kell.

Orbán Viktor "bezzegvárosnak" nevezte Győrt, hangsúlyozva, hogy Magyarország sikeres jövőjéhez szükség is van erős vidéki városokra.
A kisebb települések következnek

A fejlesztési források elosztásánál arra kell törekedni – fogalmazott a miniszterelnök, hogy lehetőséget adjunk a kisebb településeknek is a magyar gazdasági vérkeringésbe való csatlakozáshoz, ugyanakkor biztosítsuk az "eredményt elérő" települések, városok további erősödését is - mondta a miniszterelnök kérdésre válaszolva, majd hozzátette: egy közösség vagyunk és egy nemzet, jó gazdaságpolitikával pedig össze lehet egyeztetni a támogatási összegek szétosztását.

Beszélt arról is, hogy a Modern városok program 22. állomása a győri megállapodás. A jövőben a közepes városokat támogatják majd, az utolsó körben pedig elindul egy falufejlesztési program, mert az országnak az érdeke a gazdaságilag erős vidék.

Az ellenzék nem látja a garanciákat

Az MSZP egy korábbi nyilatkozatában Modern Városok Program megállapodás keretében 2016. május 10-én a miniszterelnök azt ígérte, hogy a kormány olyan megállapodást köt a büszke megyei jogú városokkal, amelynek köszönhetően a vidéki fejlődés zászlóshajói, sikeres modern városok lehetnek. A szocialisták mégis inkább kampányfogásnak semmint szerződésnek tekintik a városokkal kötött megállapodásokat, és nem látják mögötte a garanciákat. Úgy vélik, hogy a Modern Városok Program nem más, mint komolytalan, betartani sem szándékozott ígérgetések sokasága.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint a kormány válasza a vidék problémáira nem válasz, a Modern városok programban nagyon sok uniós pénzt fölöslegesen költenek el. Példaként említette, hogy a 30 ezres Szekszárd ötmilliárd forintot kap könyvtárra, ami szerinte teljesen értelmetlen. Ezen valaki meg fog gazdagodni, de az nem vidékpolitika - fűzte hozzá.

Az LMP szerint a rendszerváltozás óta egyetlen olyan kormánya sem volt Magyarországnak, amely valóban partnerként tekintett volna nagyvárosainkra". Az LMP szerint van más irány a magyar városok előtt, mint az, amit a budapesti kormányépületekből erőszakolnak rájuk.

Az LMP szerint ma a politikai megosztottságnál nagyobb fenyegetést jelent Magyarország jövőjére a növekvő különbség a vidéki városok és a főváros, a keleti és nyugati városok, a megyei jogú városok és a kisebb települések között. Miközben a kormány képzelt ellenségeivel harcol, a kormányzati bürokraták valóságosan is ellenfelükké tették a magyar városokat azzal, hogy szembefordultak az ott élők érdekeivel - tették hozzá.

Munkatársunktól/MTI