A felmérésben való részvétel hozzásegíti az egyes intézményeket saját integritásuk erősítéséhez: tudatosulnak a korrupcióval veszélyeztetett területek, és nyilvánvalóvá válik, hogy milyen kontrollok kiépítésére, illetve eredményesebb működtetésére van szükség az adott szervezet integritásának érzékelhető javulása érdekében. Az önkéntes felmérésben az elmúlt évek során egyre növekvő számban vesznek részt az intézmények, elősegítve ezzel saját szervezetük integritásának erősítését és az integritás-szemléleten alapuló közigazgatási kultúra elterjedését.

Hozzátették: az Állami Számvevőszék küldetésének tekinti nem csupán a korrupció elleni fellépést, de az integritás-szemléleten alapuló közigazgatási kultúra elterjedésének és megszilárdulásának elősegítését is, ezt támogatja a szervezet Integritás Projektje is, amelynek keretében 2011 óta évente elvégzik a közszféra intézményei körében az integritás felmérést.

Az Állami Számvevőszék szerdán több mint 10 ezer költségvetési szervnek küld ki felkérő levelet, hogy vegyen részt a felmérésben, a kérdőívet pedig június 26-ig tölthetik ki a költségvetési szervek. A felmérésben alkalmazott kérdőív kitöltéséhez szükséges tudnivalók az Integritás Portál (http://integritas.asz.hu/) Adatfelvétel 2017 menüpont alatt érhetők el.

Mint írták, a felmérések nyomán évről évre jobban láthatóvá válnak a közintézmények korrupció szempontjából veszélyeztetett területei, illetve a kontrollkörnyezet kiépítettsége révén az azzal szembeni ellenálló képességük. Az évenkénti adatfelvétel fenntarthatósága és a beérkező adatok összehasonlíthatósága szempontjából kiemelkedően fontos, hogy az elmúlt évben válaszadó 3002 szervezet döntő többsége vállalta az Állami Számvevőszékkel való hosszú távú együttműködést és a kérdőívek évenkénti kitöltését; ezek az intézmények az Integritás Támogatók Körének tagjává váltak - írták.

Hozzátették: a tavalyi felmérés eredményeit összefoglaló tanulmány - amelyet múlt héten hozott nyilvánosságra a szervezet - rámutatott arra, hogy bár általánosságban elmondható, hogy a magasabb kockázati szint magasabb szintű kontrollkiépítettséggel társul, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek. Jelezték: a nem megfelelő integritási szinttel rendelkező intézmények emellett jelentős vagyonnal rendelkeznek, költségvetésük is nagyságrendekkel nagyobb.

Felidézték: a tavalyi felmérés elemzése kiemeli azt is, hogy egyes intézménycsoportok - amelyek méltányosságot gyakorolnak, illetve jelentős túlkereslettel néznek szembe - az ajándékok elfogadását nem szabályozzák megfelelően. Az elemzés a gazdálkodás egészét is érintő kockázatként azonosította, hogy bizonyos ingatlant hasznosító intézmények nem rendelkeznek önköltségszámítással. A kontrollkiépítettség és az etikus vezetés terén a nagyobb, és több vezetési szinttel rendelkező szervezetek járnak elől - sorolta az ÁSZ közleményében.

Korrupciós ellenálló képesség

Bár általánosságban elmondható, hogy a közszféra korrupciónak jobban kitett intézményeiben a kontroll is nagyobb, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek az egyes területeken - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2016-os vizsgálatának eredményeit.

Az ÁSZ 2011 óta készíti el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, valamint az azzal szembeni ellenállóképességüket erősítő kontrollok kiépítettségét vizsgáló úgynevezett integritásfelmérést.

A 2016-os felméréshez minden eddiginél több, 3002 közintézmény csatlakozott. A Magyar Államkincstár adatbázisát ebben az elemzésben kapcsolták össze először a felmérés eredményeivel, továbbá első alkalommal vizsgálták önállóan a kiemelt kockázati helyzetek kezelésére szolgáló speciális kontrollokat.

Az összegzés szerint bár általánosságban a magasabb kockázati szint magasabb szintű kontrollkiépítettséggel társul, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek az egyes területeken. Vannak továbbá olyan intézménycsoportok - helyi önkormányzatok, felsőoktatás, egészségügyi intézmények -, amelyeknek a magas integritási kockázatok mellett szembe kell nézniük azzal is, hogy ezeket a kontrolljaik nem megfelelő mértékben fedezik.

A kormányzati és területi igazgatási szervek extrém magas kockázataihoz kiemelkedően magas szintű kontrollkiépítettség társul - állapította meg a tanulmány.

Az elemzésben felhívták a figyelmet arra, hogy a nem megfelelő integritási szintű intézmények jelentős vagyonnal rendelkeznek, költségvetésük is nagyságrendekkel nagyobb. Az egészségügyi, területi igazgatási és kormányzati szervek ezen túl jelentős uniós támogatásban is részesültek. A nem megfelelő integritási szint tehát jelentős forrásokat fenyeget - írták.

További veszélyt jelent, ha a közintézmények méltányosságot gyakorolhatnak, de ezzel nem párosul az ajándékok elfogadásának szabályozása. A korrupciós nyomást tovább fokozza, ha a közjavak iránti keresletet az intézmények nem tudják kielégíteni. Ezért egyes kiemelt jelentőségű, speciális korrupciós veszélyhelyzeteket önállóan is feltérképezett az elemzés. Az ajándékelfogadás szabályozottsága nem követi ennek a két kockázatnak a mértékét: vannak ugyanis olyan intézménycsoportok - mint az egészségügy, a szociális ellátó intézmények és a felsőoktatás -, amelyek gyakorolják a méltányosság egyes formáit, illetve szolgáltatásaik iránt jelentős a túlkereslet, de az ajándékok elfogadását csekély mértékben szabályozzák.

Az ingatlanhasznosítás és az önköltségszámítás tekintetében trendszerű összefüggést talált a tanulmány: a nagyobb volumenű ingatlanhasznosítók inkább alkalmaznak önköltségszámítást. A gazdálkodás egészét is érintő kockázatként azonosították ugyanakkor, hogy az ingatlant hasznosító önkormányzatok és a területi igazgatási szervek mintegy fele nem rendelkezik önköltségszámítással.

A számvevőszék az állammenedzsment megújításával kapcsolatban korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század kihívásaival új típusú vezetők nézhetnek csak szembe. Ezért a tanulmány második része az etikus vezetés elterjedtségét és a szervezeti megoldások integritási hatásait kutatta.

Megállapították, hogy az etikus vezetés egyes területei jelentős hatást gyakorolnak a szervezet kontrolljainak kiépítettségére. Az etikáról való párbeszéd - mint a képzés vagy az etikai szabályzat - területén tapasztalt intézményi teljesítmény jelentős hatással van a kontrollkiépítettségre, de ezen a területen a legszembetűnőbb az intézmények elmaradása is.

Az igazságügy, a kormányzati szervek, a rend- és honvédelem, valamint a területi igazgatási szervek körében jellemző leginkább az etikus vezetést jellemző mechanizmusok jelenléte. Jellemzően a nagyobb és több vezetési szinttel rendelkező szervezetek járnak elöl a magas kontrollkiépítettség, az etikus vezetés területén - áll az összegzésben.

Egységesíteni kell az ellenőrzések módszertanát

A közpénzügyi ellenőrzéseket végző szervezetek módszertanának egységesítését szorgalmazza az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke, Warvasovszky Tihamér.

Az ÁSZ 2016-ban kiemelten fókuszált az ellenőrzők ellenőrzésére, amelynek keretében a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a könyvvizsgálói kamara tevékenységét is értékelte.

Hangsúlyozta: az ellenőrzést végző szervezeteknek közös nyelvet kell beszélniük a hatékony munka érdekében. Az ellenőrzési módszertanok összeillesztésével, az azonos elvek szerinti összeállításával nagyobb hatás érhető el a közpénzügyek rendezettségében, a közpénzek célszerű és eredményes felhasználásában - tette hozzá Warvasovszky Tihamér.

Az ÁSZ szerint szükség van átlátható, nyilvános módszertanokra, hiszen ez az egyik biztosítéka az objektív, azonos módszertani szempontok alapján történő, szakszerű ellenőrzésnek. Az alelnök közlése alapján az ÁSZ szerepe ezért, hogy kidolgozza a nemzetközi standardokon alapuló, az ellenőrző szervezetek számára meghatározó módszertani irányokat.

Közölte: az ÁSZ az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2016-ban több mint 250 alkalommal értesített hatóságot, illetékes felügyeleti szervet, az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt.

Warvasovszky Tihamér jelezte: az ÁSZ az ellenőrzési tapasztalatok alapján négy, közpénzügyeket érintő szabályozási terület felülvizsgálatát javasolja az önkormányzatok adósságrendezésével, a közvagyonnal való gazdálkodással, a közérdekű adatok közzétételével és a független könyvvizsgálattal kapcsolatban.

Elmondta: a számvevőszék szerint az adósságrendezési eljárásban érintett önkormányzatok ellenőrzése alapján felvetődik, hogy olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek képesek egyidejűleg hatékonyan kezelni az eladósodást kiváltó okokat és a hitelezők érdekeit, illetve megfelelően szankcionálják a felelőtlen gazdálkodást, a szabályok be nem tartását.

Emellett az ÁSZ a közvagyonnal való átlátható, felelős gazdálkodás érdekében olyan vagyonvédelmi intézkedések bevezetését ajánlja a jogalkotónak, amelyeket a hatóságok súlyos hiányosságok esetén akadálytalanul és azonnali hatállyal alkalmazhatnának - tette hozzá.

Az alelnök ismertetése szerint az ÁSZ ugyancsak az önkormányzatok ellenőrzése alapján a közérdekű adatok közzétételi szabályozásának felülvizsgálatát javasolja, továbbá megerősítené az intézmények, gazdálkodó szervezetek irányítását és minőségközpontúságát is.

A számvevőszék felhívta a figyelmet arra is, hogy szükséges erősíteni az ellenőrző szervezetek által végzett munka minőségbiztosítását és szankcionálását többek között a könyvvizsgálatnál, azaz a közpénzügyekkel érintett szervezetek tevékenységének piaci hitelesítőjénél is.

Munkatársunktól/MTI