Nem változnak a hatáskörök az önkormányzatok és a területi közigazgatási szervek között, a járási hivatalok körében lesz csak némi "finomhangolás", hogy egyes ügyek intézése még közelebb kerüljön az állampolgárokhoz – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára Zalaszentgróton.

Kovács Zoltán a felújított Zalaszentgróti Járási Hivatal átadásán beszélt arról, hogy kialakult mára az állam szerkezete, a közigazgatás rendszere, "nincs vita arról, hogy vannak járások, integrált területi államigazgatási szervek". Időnként azonban felmerül a kérdés, hogy milyen hatáskörök maradnak az állami feladatmegosztásból az önkormányzatoknál és a területi államigazgatási szerveknél.

Kifejtette: tavaly mintegy 23 millió ügyet kezeltek az állami hivatalok, ebből 15 milliót a kormányablakok, amelyekből 7 millió okmányokkal volt kapcsolatos. A mintegy 270 magyarországi kormányablakban 1500 ügytípussal foglalkoznak, és tavaly csupán 1900 esetben fordult elő, hogy nem tudták tartani a legfeljebb 60 napos határidőt.

Felidézte, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1100 milliárd forintos európai forrást biztosít öt területre, közte a középületek energetikai korszerűsítésére. A kormányhivatalokhoz tartozó több mint 260 épület felújítására összesen mintegy 25 milliárd forintot fordítanak országszerte, egyéb középületeknél összesen 300-350 milliárd forint jut hasonló célokra.

Komoly lépés az önálló bíráskodás irányába

Azzal, hogy az Országgyűlés elfogadta az önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, komoly lépést tett az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésének irányába jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a XIV. Debreceni Doktorandusz Konferencia megnyitóján tartott előadásában, hangsúlyozva: a közigazgatás feletti teljes bírói kontroll jogállamisági kérdés.

"A közigazgatási bírósághoz forduló személy nem csak saját, hanem a köz érdekét és a jogrend integritását is védi" - jelentette ki. A rendszerváltozásig a közigazgatás feletti bírói kontroll marginális volt, a most elfogadott törvény új alapokra helyezi a közigazgatási bíráskodást, az új törvény a jog uralmát biztosítja a közigazgatás felett – fejtette ki Trócsányi László.

A közigazgatás széles körű, szerteágazó terület (...), ezért professzionális bírói rendszerre van szükség – indokolta a miniszter, hogy a megyei szint mellett az összetettebb ügyek elbírálására "regionális közigazgatási bírósági struktúra kialakítására került sor".

Jön az intelligens közigazgatás

Ügyfélközpontúságra kell törekedni a közszolgáltatások digitalizációjakor, amelyek így kényelmesebbé válhatnak és a rezsicsökkentést is fenntarthatóvá teszik – mondta Bártfai-Mager Andrea postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos Budapesten, a Mobilfizetési szimpóziumon.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendezvényén Veres Mihály, a zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a közszolgáltatásoknak egységes, átlátható, intelligens, üzletileg életképes és készpénzmentes, felhasználói igényekre szabott megoldásokra kell alapozniuk, ahol az sms-alapú alkalmazásokat szenzorokkal ellátott okos eszközök veszik át.

Solymár Károly Balázs, az NFM helyettes államtitkára kiemelte, a korszerű megoldások állami alkalmazásai kiszolgálhatják többek között az agráriumot, a honvédelmet, a belvízvédelmet, a katasztrófavédelmet, illetve átalakíthatják a közigazgatási eljárásokat, adatokat szolgáltathatnak az államigazgatás számára és segíthetnek értékesíteni a virtuális térben keletkezett adatokat.

Hiezl Gábor, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a közműiparágban átalakul a szolgáltatók és a fogyasztók szerepe, a számlázás 80 százaléka azonban még most is csekken történik, a fogyasztók 40 százaléka pedig elzárkózik az új megoldások elől. Az átalakulást adatvédelmi, szabályozói vagy informatikai kihívások is hátráltatják.

Munkatársunktól/MTI