Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




A vidék jövőjéről vitáztak a parlamentben

A vidék felemeléséről tartott vitát az Országgyűlés május legvégén. Noha Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint "érdemi javulás" történt az utóbbi időben, az MSZP úgy látja: a vidék elveszett, a leszakadás mindennapos, a szegények pedig még szegényebbek lettek. Az LMP oktatáspolitikával, a Jobbik pedig turizmussal javítana a helyzeten.


A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről kezdett vitát az Országgyűlés május utolsó napjaiban, az LMP, a Jobbik az MSZP és több független képviselő kezdeményezésére.

Jelenleg 2,9 millióan élnek kistelepüléseken és községekben, és kétszer ennyien városokban, sokan ma úgy gondolják, hogy minőségi életet közepes méretű városokban lehet élni – mondta vitaindítójában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, rámutatva: a lakosság 40 százaléka él kistelepüléseken.

Az utóbbi időben a GDP-termelés vidéken is növekedett – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy sok múlik azon, ki kormányoz. Szólt a vidékstratégiáról, arról, hogy 1000 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az állam a kistelepülésektől, ahogy a minimálbér-emelésről is. A vidéki településeken nagyobb a munkanélküliség, de ott is érdemi javulás van - hangsúlyozta.

A megyei jogú városokat fejlesztő Modern Városok Program lezárása után a 10 és 50 ezer fő közötti települések, valamint a 10 ezer alattiak gazdaságfejlesztési programjairól kell elgondolkodnia a kormánynak, de ismét fel kell vetni annak kérdését is, hogy hol és milyen színvonalú oktatási, egészségügyi ellátást biztosítson az állam.

A vidéki településeket ma a legnagyobb veszteség abban éri, hogy a fiatalok elvándorolnak - mutatott rá. Fontos feladatnak nevezte a bérek és az életminőség javítását. Ennek része a vidéki úthálózat fejlesztése, hogy az ingázók könnyebben boldogulhassanak.

A miniszter végül kétségbeejtőnek ítélte azt a magyar politikát sokáig uraló liberális elképzelést, miszerint Magyarországon nincs már szükség falura, mert az meghaladottá vált, az embereket a városokba kell terelni, és reményét fejezte ki, hogy az LMP nem az SZDSZ örököse.

Jelentős források vidékfejlesztésre

Bánki Erik (Fidesz) vezérszónoklatában kijelentette: Magyarország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út. A politikus arról is beszélt, hogy a Modern városok program új keretet adott a megyei jogú városok fejlesztési elképzeléseihez. A kormány eddig mintegy 3200 milliárd forint értékben írt alá megállapodást.

A Fidesz másik vezérszónoka, Font Sándor arról beszélt, hogy a mezőgazdaság stratégiai területe a kormánynak, amit az is mutat, hogy az agrárium a hazai GDP egyik motorja. A mezőgazdasági kibocsátás minden évben nő – hangsúlyozta, a parlamenti mezőgazdasági bizottságának elnöke, megemlítve az ágazati intézkedések között például a tanyafejlesztési programot.

Varga Gábor arról beszélt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2014-2020 között mintegy 1200 milliárd forintnyi fejlesztési forrással járul hozzá a kevésbé fejlett térségek európai szintű felzárkóztatásához. A TOP 18 megye és 22 megyei jogú város fejlődését támogatja, a program küldetése, hogy keretet biztosítson a decentralizált fejlesztésekhez - tette hozzá.

Csizi Péter arról beszélt, nem Budapestről akarják megmondani, mi a jó az önkormányzatoknak. A fejlesztésekről a velük való konzultációk, egyeztetések keretében döntenek. Erről szól a Modern Városok Program, s erről szólt az adósságkonszolidáció is - jegyezte meg. Jelezte: 2013-ig 2082 önkormányzat adósságát fizette ki a kormány, s ezután kezdődhettek a fejlesztések.

Bányai Gábor elmondta, a termálturizmus óriási lehetőség az ország számára, de marketing nélkül ezek a fejlesztések semmit nem érnének. Galambos Dénes a széles sávú hálózatok fejlesztéséről beszélve azt mondta, hogy 2018 végéig minden háztartás és közintézmény számára elérhetővé akarják tenni a másodpercenkénti 30 megabites internetszolgáltatást.

A rendszerváltás nagy vesztese a vidék

Teleki László (MSZP) azt mondta, a vitanapot nem Budapesten, hanem vidéken kellett volna lefolytatni. A mostani helyzetben a "vidék elveszett", a leszakadás mindennnapos, a szegények pedig még szegényebbek lettek az elmúlt hét évben – fogalmazott a szocialista politikus.

Harangozó Gábor kiemelte: felháborító volt, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott, szerinte az volt az üzenete, hogy az elmúlt hét évben létrehozták a függőségi viszonyokat vidéken, amellyel biztosítani tudják, hogy az emberek a Fideszre szavazzanak. Ennek a rendszerét kiépítették, s köszönik jól működik - közölte.

A rendszerváltás nagy vesztese a vidék volt - állapította meg az MSZP-s politikus, hozzátéve: a mai napig nem állt össze az rendszer, ami a vidéket, a falvakat képes lenne jól működtetni, s ezért komoly gettósodás, elszegényedés sújtja a vidéket. A mezőgazdaság bár fejlődik, de fénykorától elmarad – közölte Harangozó.

Kiemelte: a vidéki szegénységen, elmaradottságon, a cigányság helyzetén csak térségi fejlesztéssel lehet változtatni. A hátrányos helyzetű, kisebb településekre kevesebb forrás jut, s ma már úgy szétszakadt az ország, hogy ha ezt nem tudják megállítani, demokratikus úton nem lesz működtethető az ország – tette hozzá.

Csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy minden országban vannak területi különbségek, ezért az a kérdés, hogy a kormányzati politika ezeket növeli vagy csökkenti. Szavai szerint a szólamok szintjén mindenki a csökkentés mellett áll ki, de a gyakorlat mást mutat. Hiába építenek vagy újítanak fel egy kórházat, ha nincsenek benne orvosok és szakdolgozók – jelentette ki.

A népesség négyötöde képtelen megtakarítani, egyik napról a másikra él, az állam pedig sokkal többet költ magára, mint az unió átlaga vagy a szomszédos országok - fogalmazott. A mobilitás csatornáit meg kell nyitni, csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket, újra kell gondolni a munkahelyteremtést, a szociális szolgáltatásokat és az egészségügyi ellátást - összegzett.

Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, hogy a vidéket több trauma is érte. Az is hiba volt, amikor kollektivizáltak, de az is, amikor a rendszerváltozáskor végrehajtották a kényszer-átalakításokat - fogalmazott. Jelenleg "beékelődött egy réteg", amelyik nem abban érdekelt, hogy a mezőgazdaság fejlődjön, hanem abban, hogy minél nagyobb hasznot tudjon kivenni belőle - mondta.

Gőgös úgy fogalmazott, a Fidesz vidéken "kiskirályokat" tett mindenhova. Arról is beszélt, ő soha nem értett egyet kisiskolák, posták bezárásával, de a kormányváltás óta eltelt hét év, és míg a stadionok épülnek, addig a Fidesz a kisiskolák és a vasúti szárnyvonalak újranyitására tett ígéretét nem tartotta be. Gőgös végül azt javasolta, hozzanak létre állami lakásalapot üres ingatlanokból.

Elöregedő, elszegényedő a vidék

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka kiemelte: a vidék meghatározó, sorsfordító része a magyarságnak, a nemzetnek, s nem csupán árutermelő terület. Itt alapozódik meg egy ország gazdasága - fejtette ki. Hozzátette: az egyik legrosszabb vidéki infrastruktúrával rendelkezik Magyarország, ahogy a birtokstruktúra tekintetében is ez a helyzet az unióban.

Elöregedő, elnéptelenedő, elszegényedő vidék jellemző napjainkban, ahol egyre inkább a feudális viszonyok uralkodnak. Az LMP-s politikus értékelése szerint a kormány vidékpolitikája teljesen elégtelen, a saját maga által meghatározott indikátorok 90 százalékban rosszabbak, mint tervezték a nemzeti vidékstratégiában.

A Fidesz-KDNP hét éves kormányzásából kiemelte az olcsó bért és a közmunkát, valamint az elhibázott birtokpolitikát, ami a nagyoknak kedvez. Megjegyezte azt is, hogy a hazai utak több mint felén rossz az útminőség, s ha a közúti közlekedésen nem fejlesztenek, nehéz lesz változtatni. Schmuck Erzsébet (LMP) a városi és vidéki élet közti különbségeket is megemlítette.

Ikotity István a vitában az oktatáspolitika módosítását tartotta szükségesnek ahhoz, hogy a vidék felemelkedjen. Kifejtette, hogy 2010 után az iskolák államosítását a felülről irányított rendszerbe azzal indokolták, hogy kiegyenlítődik a rendszer. Ez azonban nem felfelé, hanem lefelé valósult meg, a jó iskolák rosszabbak lettek, a rosszak pedig nem változtak vagy még rosszabbak lettek.

Sallai R. Benedek a vidékfejlesztésre osztrák példát hozott, Burgenland fejlődését mutatta be. Elmondása szerint a 90-es években Burgenland a legelmaradottabb osztrák régió volt, de mára a legfejlettebb lett. A régió uniós forrásokból kutatás-fejlesztésre, képzésre, turizmusra és a megújuló energiaszektorra fordított forrásokat - mondta.

A Jobbik országfejlesztési térképet készítene

Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka szerint a fővárosnak és a vidéknek szüksége van egymásra. Utóbbi a rendszerváltás legnagyobb vesztese volt, a magyar régiók versenyképessége az uniós ranglista végén áll. Pártja 2018-as választási győzelme esetén országfejlesztési térképet készítene, felmérve valamennyi adottságot és gazdaságfejlesztési irányt.

Magyar Zoltán, a párt másik vezérszónoka úgy értékelt: a vidék egyenlő lett a hátrányos helyzettel. Szerinte néhány száz szerencsésen kívül másnak "ma nem sok babér terem", a kormány egy új földesúri rendszert épített ki. A vidék alapjaként hivatkozott a mezőgazdaságra, azonban hiányolta, hogy még nem sikerült tisztázni, mi számít kicsi és közepes gazdálkodónak.

Ander Balázs (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy álláspontja szerint nem minden olyan fényes vidéken, mint amit a kormányzati statisztikákból látni lehet. Ander Balázs szerint bizonyos települések, régiók az enyészeté lesznek, mert "rettenetes" az intézményi ellátottság, és a tartós mélyszegénység is ezekre a körzetekre koncentrálódik.

Sneider Tamás szerint már nem csak az a baj, hogy a határszélen perifériásodás tapasztalható, hanem az, hogy ez a jelenség már az ország belsejében is tapasztalható. Az idegenforgalom egy témára való koncentrálása, és annak reklámozása viszont a képviselő szerint segíthet. Úgy vélte, a gyógyturizmusra, és hévizekre építve sokkal jobb lehet az ország turisztikai helyzete.

Apáti István szerint a kormányok az elmúlt 30 évben "idióta módon" keresztbe tettek a saját gazdáiknak. A képviselő elmondta, mindig az ellenkezője történik a gazdákkal, mint aminek józan paraszti ész szerint történnie kellene. Hozzátette: Isten adta tehetsége van a magyar parasztoknak az állattenyésztéshez, növénytermesztéshez, egyet kérnek, hogy hagyják őket dolgozni.

Munkatársunktól/MTI