Boros Péterné, az MKKSZ elnöke elmondta, a 610 ezer állami munkavállalóból mintegy 200 ezren 8-10 éve nem kaptak béremelést, az ő érdekükben kezdte most meg a szervezet a Magyar Államkincstár országos, megyei és munkahelyi szakszervezeteivel együtt a sztrájk előkészítését. Hangsúlyozta ugyanakkor, továbbra is szeretnének tárgyalni a kormánnyal, és elérni, hogy a költségvetési törvény elfogadásáig találjanak forrást a béremelésre.

Azt követelik, hogy azon közszolgálati alkalmazottak, akiket nem érint 2017-ben központi bérintézkedés, illetve akik saját ágazatukra, szakmai területükre vonatkozó bérintézkedésekből kimaradtak és nem tartoznak életpályatörvény hatálya alá, részesüljenek alapbérre megállapított bérkiegészítésben. Ennek mértéke három év alatt érje el az 50 százalékot, 2017-es mértéke pedig egyezzen meg a bérminimum idei százalékos növekedési mértékével - ismertette az MKKSZ elnöke.

Amennyiben nem sikerül megegyezni, július 17-én sztrájk lehet - közölte az elnök, hozzátéve: a dolgozókon múlik, hogy mely intézményben hányan csatlakoznak az akcióhoz. Elmondta azt is, törvényesen sztrájkolni csak ott lehet, ahol működik szakszervezet és a dolgozók legalább fele plusz egy ember támogatja az akciót.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke arról beszélt, már most is súlyos munkaerőhiány van a közszolgálat több területén, ez pedig akadályozza a minőségi feladatellátást.

Dobóczki Károly, a Magyar Államkincstár Országos Szakmai Tanácsának elnöke azt hangoztatta, az államkincstár rendkívül fontos feladatokat lát el, a dolgozók mégsem kaptak nyolc éve béremelést. Szintén kiemelte, hogy nem céljuk mindenáron a sztrájk, megegyezésre törekszenek.

Dömsödi Gábor, Pásztó polgármestere, az MKKSZ tagja azt mondta, polgármesterként látja, milyen "méltatlan" fizetésért dolgoznak az önkormányzati tisztviselők. Hozzátette, nem biztos, hogy a sztrájk a legjobb megoldás, de egy szakszervezetnek nem nagyon van más eszköze a figyelmeztetésre.

LMP: veszélybe kerülhet polgármesteri hivatalok működése

Az LMP szerint egyes polgármesteri hivatalok működése is veszélybe kerülhet az önkormányzati köztisztviselők elmaradt bérrendezése miatt.

Gerstmár Ferenc, az LMP belügyi kabinetvezetője közölte az MTI-vel, hogy a jövő évi költségvetésben sem számoltak az önkormányzati köztisztviselők bérrendezésével, ami súlyos következményeket vetít előre a rendszert illetően, a pályaelhagyás miatt veszélybe kerülhet hivatalok működése.

Az ellenzéki párt ezért egyetért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) bérkövetelésével, és támogatja a július 17-re meghirdetett sztrájkot - jelezte.

A politikus szerint a tízezer fő alatti települések részére hazai fejlesztési források biztosítása szükséges. Egy átlátható és megfelelően finanszírozott pályázati rendszer jelenthetné az első lépést ahhoz, hogy megszűnjön a kapcsolatok alapján - főleg év végén - osztogatott "puha pénzek" rendszere.

Kitért arra, hogy az iskolák teljes "államosítása" után bevezetett szolidaritási hozzájárulás az érintett településeken más önkormányzati feladatok ellátását, beruházások elindítását veszélyeztetheti. A nagyobb saját bevétellel rendelkező önkormányzatok megsarcolása azokon a településeken is megakadályozhatja az önkormányzást, amelyek képesek lennének rá - tette hozzá.

A helyi és központi adók rendszerének felülvizsgálata elkerülhetetlen a nagyobb mozgástér érdekében, hiszen a települések túlnyomó többsége már nem talál olyan adótárgyat, amelyet értelmesen lehetne adóztatni, és a kistelepülések zömében a lakosság adóterhe már nem fokozható - vélekedett az LMP-s politikus.

Munkatársunktól/MTI