Bándi Gyula azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy a tavaly elfogadott, a településkép védelméről szóló törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet októberig ad időt az önkormányzatoknak településképi arculati kézikönyvük és annak alapján a településképi arculat védelméről szóló rendeleteik megalkotására.

Az ombudsmanhelyettes azt írta: ezen szabályok megalkotása alapos előkészítést igényel, egyebek mellett egyeztetni kell a helyi társadalom szereplőivel is. A jogbiztonság követelményével összhangban kiemelten fontos az új rendeletben meghatározandó településképi követelmények és a már létező szabályozások összhangja. Ezek miatt félő, hogy az önkormányzatoknak nem lesz elegendő idejük a megfelelő jogszabály-előkészítésre - figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: az elegendő felkészülési idő biztosítása alkotmányos követelmény. Emellett amennyiben az új önkormányzati szabályok határidőre nem születnének meg, az épített örökség esetében ez a helyi védettség megszűnésével járna. Ez a visszalépés - a kulturális örökségvédelem területén is irányadó - tilalmának alkotmányos elvébe ütközhet. Az Alkotmánybíróság szerint, ha egyszer már valami műemléki védelem alá került, rendkívüli indok kell ahhoz, hogy onnan kivegyék - tette hozzá.

A településrendezés jelentőségéről Bándi Gyula azt írta: az hosszú távra, esetenként visszavonhatatlanul meghatározza a lakosság életkörülményeit, befolyásolja az épített és természetes környezetet. Feladata, hogy hozzájáruljon a nemzet kulturális öröksége, ezen belül az épített környezet megóvásához. A fenntartható településtervezésben kiemelt fontosságú a települési zöldfelületekre vonatkozó helyi rendelkezések megalkotása is.

A szószóló mindezek miatt javasolta a határidő meghosszabbítását és azt, hogy a készülő szabályozásnak a meglévő programokkal, tervekkel való összehangolásához garantálják az anyagi forrásokat és a szakmai támogatást. Bándi Gyula emellett azt ajánlotta, hogy alkossanak a helyi értékek védelmének folyamatosságát biztosító átmeneti rendelkezéseket.

Az önkormányzati szabályozást illetően a zöldombudsman szorgalmazta a helyi jelentőségű zöldfelületek kiemelt védelmét, a társadalmi részvétel és nyilvánosság követelményének biztosítását, valamint - különösen kistelepülések esetében - a térségi összefogást.

Az Alaptörvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy „ a helyi önkormányzat kötelező
feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni
támogatásra jogosult”.

Fontos hangsúlyozni, hogy a településképi szabályozás kialakítása
kapcsán felmerülő önkormányzati feladatok nem csupán egy korszerű új szabályozás megalkotását jelentik, hanem már meglévő eszközeik, helyi stratégiák, programok,
szabályrendszereik áttekintését is szükségszerűen magukba foglalják, ezen dokumentumok
összhangja a holisztikus védelem előfeltétele. Az ehhez szükséges anyagi és szakmai
támogatás mibenlétének központi meghatározása is minderre tekintettel szükséges tehát.

Munkatársunktól/MTI