A magyarok 42 százaléka Budapestet, míg 41 százalék a Balatont tartja a legérdekesebb látnivalónak Magyarországon. A Travel Report 2017 elnevezésű nemzetközi kutatást a GfK piackutató készítette a PayPal megbízásából 2017 júniusában Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban és Csehországban, az online kérdőíves interjút összesen 5000-en töltötték ki. Magyarországon a felmérés 1014 olyan felhasználó megkérdezésével készült.

Így hát nem nyilván nem véletlen, hogy a magyar kormány is jelentős uniós forrásokat csoportosít át a magyar tenger fejlesztésére.

A következő három évben a Balaton, a Sopron-Fertő, valamint a Tokaj-Felső-Tisza-Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben tervezett projektek megvalósításához 117 milliárd forintot biztosít a kormány, a források akár már holnaptól rendelkezésre állnak a legfrissebb Magyar Közlönyben is megjelent határozat értelmében – jelentette ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója Balatonfüreden.

Kiemelte, hogy sosem látott mértékű fejlesztési forrás áramlik a Balatonhoz, és ha ezt sikerül összefogással jól felhasználni, az üdülőrégió a következő 20 évben Európa egyik legdinamikusabban fejlődő, legélhetőbb turisztikai térségévé válhat.

A balatoni fejlesztési csomagról kifejtette: alapvetően életminőség-fejlesztési programról van szó, amely egyebek közt infrastrukturális, víz- és ivóvíz-minőségi, közlekedési fejlesztéseket, jelentős turisztikai programokat tartalmaz. "Minden turisztikai fejlesztésnél odafigyelünk arra, hogy a helyiek életminősége is javuljon, nem szabad Barcelona vagy Velence hibájába esnünk, ahol a helyiek már a turisták ellen tüntetnek" - fogalmazott.

Már az idén megújul 55 strand

Csaknem 2 milliárd forintnyi hazai támogatással 38 Balaton-parti település 55 strandján, 344 beruházás, felújítás valósul meg az idén - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Több helyen már elkészültek, és van, ahol jelenleg is zajlanak, egyes településeken pedig a nyári szezont követően valósulnak meg a 100 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatást élvező strandberuházások - mondta Guller Zoltán.

A strandtulajdonos önkormányzatok jellemzően játszóterek, vízi-játszóterek, fitness-parkok, parkok, vizesblokkok felújítására, létesítésére és stégek, lépcsők építésére nyertek támogatásokat.
A strandfelújítások egy része a szezonhosszabbítást szolgálja, hogy ősszel és télen is használhatóak legyenek a létesítmények, ennek érdekében kiszolgáló helyiségek és vizesblokkok téliesítésére, valamint szaunák építésére is nyertek támogatást a strandtulajdonosok.

A fejlesztések zöme elsősorban fizetős strandokon valósul meg, de kaphatott támogatást néhány olyan tóparti település is, amely csak szabadstranddal rendelkezik - tájékoztatott.

A Balatoni Szövetség átcsoportosítana

A balatoni fejlesztési forrásokból szeretne keretet elkülöníttetni a Balatoni Szövetség (BSZ) újabb csónakkikötők mielőbbi létesítésére és az illegális feltöltések, stégek elbontására. Egyben azt is kezdeményezik, hogy enyhüljenek a balatoni csónakkikötők létesítésének feltételeit.

Balassa Balázs, a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a BSZ a legutóbbi elnökségi ülésén döntött a lépésről. Kifejtette, az utóbbi években emelkedett a Balatonnál az illegális csónakkikötők, feltöltések, horgászstégek száma, miután nincsenek elriasztó büntetések, eljárások a szabályszegőkkel szemben.
 
Ennek legfőbb oka, hogy komoly költség és jogi procedúra egy-egy illegális feltöltés elbontatása, illetve az engedély nélkül kihelyezett kisebb horgászstégek begyűjtése. Több százmillió forintba is kerülhetnek a bontások, miközben legtöbbször nem bizonyítható ki végezte a feltöltést, a stégépítést, a költség tehát nem hajtható be senkin.

Balassa Balázs arról is beszámolt, hogy az illegális beavatkozások sok helyen jelentősen károsították a minőségi balatoni nádasokat, amelyek "babásodni", csomósodni kezdtek, és harmadosztályú nádassá váltak, vagy rosszabb estben kipusztultak, és helyükön nem kívánt növényfajok jelentek meg. Hangsúlyozta, a nádasokat károsító, illegális vízállások, feltöltsétek számának növekedése összefügg azzal is, hogy a balatoni horgászturizmus fellendülésével nő az igény a csónakkikötők iránt, márpedig abból eddig sem volt elég.

"Elengedhetetlen, hogy a balatoni fejlesztési források felosztásáról szóló, most készülő rendelet lehetőséget teremtsen új csónakkikötők létesítésére" - fogalmazott a BSZ elnöke. Ahhoz, hogy ezek mielőbb megépülhessenek, enyhíteni kell a csónakkikötők létesítésének feltételrendszerén, és gyorsítani kell az engedélyeztetési eljárást. Jelenleg ugyanis hasonlóan szigorú előírások vonatkoznak a csónakkikötők és a vitorláskikötők létesítésére, pedig ez utóbbi jóval nagyobb beavatkozást, beruházást jelent - tette hozzá.

Munkatársunktól/MTI