A következő évben csaknem 120 milliárd forinttal többet fordít a kormány a költségvetésből az oktatási rendszer és a pedagógusok finanszírozására, ezzel meghaladja a 2000 milliárd forintot a teljes oktatási rendszerre fordított éves összeg – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára Zalaegerszegen.

Palkovics László a pedagógusnap alkalmából tartott sajtótájékoztatóján említést tett arról, hogy számos kritika érte az elmúlt években a közoktatási rendszer állami fenntartásba vételét, de bebizonyosodott, hogy az intézmények akkor tudnak jól működni, ha stabil háttér van mögöttük, így sikerült megszüntetni az iskolák anyagi gondjait is.

Az államtitkár a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszakról szólva elmondta: a központi régión kívül közel 200 milliárd forintot fordítanak a köznevelési rendszer infrastrukturális feltételeinek javítására, eszközök beszerzésére, illetve pedagógusképzésre. Ebből mintegy 60 milliárd jut új iskolák építésére és a meglévők bővítésére, további 30 milliárd pedig felújításokra és eszközbeszerzésekre.

Palkovics László beszélt arról is, hogy a digitális írástudás javítása érdekében 45 milliárd forint jut a központi régión kívüli iskolák informatikai fejlesztésére, 2020-ig például minden iskolában lesz wifi és az ehhez szükséges szélessávú internet. Az adminisztráció és az oktatás támogatására új gépeket szereznek be, mintaprojektként egyes iskolák 5. évfolyamán pedig már nem papíralapú tananyagból, hanem interaktív tananyaggal feltöltött táblagépekről tanulnak majd a gyerekek.

Emlékeztetett arra, hogy öt év telt el a nemzeti alaptanterv bevezetése óta. Jelezte, hogy megkezdődött ennek a törvényi kötelezettségből adódó felülvizsgálata, illetve az új alaptanterv fejlesztése is, Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével. Az elképzelések szerint 2019 szeptemberétől felmenő rendszerben már az új alaptanterv és az ebből levezetett kerettantervek alapján indul meg az oktatás.

Palkovics László beszélt a tanárok képzésével és továbbképzésével kapcsolatos feladatokról is. Elmondása szerint évek óta növekszik az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma, a népszerűségére jellemző adat, hogy a középiskolások 26 százaléka bölcsész és tanári szakra szeretne jelentkezni.

Átalakulóban van a pedagógusok továbbképzési rendszere is, ezt ugyanis 2018-tól az egyetemek végzik majd állami finanszírozással, így az sem a tanároknak, sem az oktatási intézményeknek nem jelent majd kiadást - fűzte hozzá az oktatási államtitkár.

PSZ: nem nevezhető sikeresnek az idei tanév

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint bár folyamatosan ezt hallani, valójában nem lehet sikerről beszélni a most záruló tanévvel kapcsolatban. Galló Istvánné azt mondta, plakátkampánnyal szeretnék bebizonyítani a kormányzati állítások ellenkezőjét, az üzeneteket a honlapjukon és a Facebookon lehet megtekinteni.

A legutolsó plakát egy "gyászjelentés", amelyen fájdalommal tudatják, hogy "a tanszabadság és a tanuláshoz való szabad hozzáférés joga elhunyt". Megemlítette, hogy újra be akarják vezetni a kötelező felvételit a középiskolában, valamint hogy nyelvvizsgához kötnék a bejutást a felsőoktatásba.

A PSZ elnöke szerint idén nem tudott eredményeket elérni a sztrájkbizottság. Hangsúlyozta, hogy hiába kérték a 101 500 forintos vetítési alap megemelését, holott szerintük az összeget legalább 30 százalékkal növelni kellene.

Felidézte, hogy 2014 előtt a mindenkori minimálbérhez kötötték az illetményeket. Akkor azonban 101 500 forintban határozták meg a vetítési alapot, így "áll" a pedagógusok fizetése.

Galló Istvánné azt mondta, hogy az eredeti tervtől eltérően nem emelik mindenki fizetését szeptembertől: lesz olyan, aki egy fillért sem kap. A differenciálás szempontjait azonban még nem ismerik - tette hozzá.

Kardinális kérdésnek tartják azt is, hogy a tantárgyfelosztás alapján egyesek 22, mások 26 órát tartanak. A túlórákat azonban nem fizetik ki, így legalább havi 45-50 ezer forinttal rövidítik meg azt, akinek többet kell oktatnia.

Nem serkent továbbtanulásra, hogy a kétdiplomások bére ugyanannyi, mint az egydiplomásoké - hangsúlyozta a szakszervezeti elnök.

Kiemelte: a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban sem sikerült eredményt elérni. Jelenleg ehhez engedélyt kell kérni, amit általában megadnak, a nyugdíjról azonban le kell mondani, ezért az érintettek jellemzően nem vállalnak munkát.

A PSZ hiányolja, hogy továbbra sem foglalták jogszabályba, milyen egyeztetési kötelezettsége van a miniszternek. Változatlanul a köznevelési kerekasztallal tárgyalnak, amelynek "semmiféle legitimitása nincs" - hangoztatta.

Megjegyezte, hogy bár a kabinet nagy erőkkel dolgozik a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésén, erről sem egyeztetett szakmailag a sztrájkbizottsággal.

Galló Istvánné úgy vélekedett, a 2016/2017-es tanévben komoly gondot okozott a szakképzés átalakítása: az, hogy már a hároméves szakiskolát is szakközépiskolának kell hívni.

Bár megszüntették a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, és tankerületeket hoztak létre, a leglényegesebb kérdésekben nem ezek döntenek, az intézményvezetőket például a miniszter nevezi ki. Az iskolák helyzete nem sokat változott: továbbra sem önállóak, nem rendelkeznek a források felett - mondta.

A szakszervezeti elnök problémának nevezte, hogy nem jogi eszközökkel, hanem utasításokkal, leiratokkal, körlevelekkel, vagyis "kézi vezérléssel" irányítják az intézményeket.

Szeptember 1-jétől több iskola egyházi fenntartásba kerül. A kiszervezésről május 31-éig kellett volna dönteni, ez azonban a PSZ ismeretei szerint nem történt meg.

Arra reagálva, hogy a Klebelsberg Központ lőtér kialakításának lehetőségéről érdeklődik az intézményeknél, Galló Istvánné hangsúlyozta: fontosabb lenne például tornatermeket vagy fejlesztőszobákat építeni. A PSZ nem tartja helyesnek az elgondolást, állami iskolában nincs helye fegyveres kiképzésnek - szögezte le. Felvetette azt is, lehet, hogy a kormány célja a sorkatonai szolgálat visszaállítása.

A "Taigetosz-törvényként" elhíresült jogszabályról a PSZ elnöke azt mondta, nem megfelelő az elnevezés, ugyanis ebben az esetben a gyermekeket nem azonnali pusztulásra, hanem hosszabb kínlódásra ítélik.

MSZP: százezerrel kevesebb gyermek kap ingyenes étkeztetést

MSZP szerint az arra rászorultnál százezerrel kevesebb gyermek kap a szünidőben ingyenes étkezést.

Bangóné Borbély Ildikó, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta, ma Magyarországon 208 ezer olyan rászorult gyermek van, akinek meg kellene kapnia a szociális gyermekétkeztetés keretein belül a szünidei ingyenes étkezést.

Hozzátette: ehhez képest a minisztériumoktól kikért adatok alapján 100 ezer gyermek nem jut hozzá az ellátáshoz.

Az ellenzéki politikus szerint hiányzik a kormány részéről az elkötelezettség a gyermekszegénység felszámolása iránt, összevissza beszélnek és hazudnak a nyári gyermekétkeztetésről.

Kitért arra, hogy míg Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, 4 milliárd forintot fordítanak a szociális étkeztetésre, addig Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára 6,6 milliárd forintról beszélt.

Bangóné Borbély Ildikó értékelése szerint ez azt jelenti, a Fidesz-KDNP már tudja, idén kétmilliárd forintot el fog lopni a szociális étkeztetésből. Szerinte 2014-ben 2,6 milliárd, 2015-ben 3,7 milliárd, tavaly 1,6 milliárd forintot vettek el a szociális gyermekétkeztetés forrásaiból.

Felszólította a kormány tagjait hagyják abba a hazudozást és adják oda a gyermekeknek a pénzt.

Munkatársunktól/MTI