Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Hiába a propaganda – katasztrofális helyzetben az egészségügy

Noha azt még a nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy az egészségügy lemaradását nem lehet pár nap alatt ledolgozni, az MSZP szerint szakembereknek kéne megszervezni az egészségügyet, nem pedig "fideszes kóklereknek". Az LMP úgy látja, a beígért béremelés duplájára lenne szükség.


Az egészségügy lemaradását, hátrányát nem lehet pár nap alatt ledolgozni, azonban a kormány 2010 óta 500 milliárd forintot fordított a kórházak megújítására – ismerte el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július közepén.

A felújítások és eszközbeszerzések mellett a miniszter szükségesnek nevezte az ágazatban a bérfejlesztést, ami 2010 óta két ütemben meg is történt. Mint utalt rá, béremelésre korábban 300 milliárd forintot, 2016 szeptemberétől 2017 végéig pedig újabb 100 milliárdot fordítanak.

"Szükség van arra, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan ebben az ágazatban is a bérek egyre versenyképesebbek, magasabbak legyenek" - fogalmazott, hozzátéve: az az áldozatos munka, amit az egészségügyben dolgozók végeznek, az ennél jóval nagyobb támogatást is indokol.

Varga Mihály kitért arra, hogy a rezidenseknek 50 ezer forintos plusz támogatást tud nyújtani a kormány a következő hónapokban, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő az ágazatban.

Eddig kevesebb pénz jutott Budapestre

Az Egészséges Budapest Program hárommillió ember egészségügyi ellátását gondolja újra, a dél-budai központról (Dobogó területen) szóló önálló előterjesztésnek pedig augusztus végéig kell megszületnie - mondta az egészségügyért felelős államtitkár a témában tartott háttérbeszélgetésen.

Ónodi-Szűcs Zoltán közlése szerint a következő tíz évre 700 milliárd forintot terveznek az Egészséges Budapest Programra, amelyből már ebben az évben 40 milliárd rendelkezésre áll. A fővárosi gyermekellátás területi "egyenetlenségeit" is korrigálni szeretnék, mert jelenleg nagy a különbség a budai és a pesti oldal között - mondta.

A program miniszteri biztosa, Cserháti Péter arról beszélt, hogy a koncepció részeként tíz telephely költözik majd el jelenlegi helyéről, például a Merényi kórház betagozódik a Szent László kórházba, a Honvédkórház Podmaniczky úti telephelye pedig a Honvédkórház új területére költözik.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke korábban hangsúlyozta, az ágazat komoly fejlesztésre szorul annak ellenére, hogy 500 milliárd forintos fejlesztés valósult meg az elmúlt években. Megemlítette: a 4-es metró az összes fővárosi fejlesztési forrást elvitte, és így jóval kevesebb pénz jutott a budapesti kórházakra, mint a vidékiekre.

Kóklerek szervezik az egészségügyet

Az MSZP szerint bár a magyar lakosságot a legjobban az egészségügy problémája érdekli, a kormánynak az a fontos, hogy Mészáros Lőrinc zsebét meg tudja tölteni. Szakács László, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint a tárca azon állítása ellenére, hogy az egészségügy jól finanszírozott, minden évben 100-120 milliárd forintnyi hiány termelődik.

Az ellenzéki képviselő elmondta, az államtitkár közlése szerint 2013 óta 12 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére, azaz évente megyénként 150 millió forint jutott erre a célra. "Mészáros Lőrinc ennek naponta majdnem a dupláját keresi, 274 millió forintot" - fogalmazott.

Az MSZP szerint az embereknek arra van szüksége, hogy professzionális szakemberek szervezzék meg az egészségügyet, ne pedig "fideszes kóklerek", akiknek csak az a célja, hogy túléljenek egy napot a sajtóban. Szakács szerint a magyar egészségügy egy olyan beteg, akit nem gyógyítanak meg, csak kap egy ragtapaszt oda, ahol a legjobban vérzik.

Dupla béremelés kellene

Az LMP szerint Magyarország megújulásához megújuló egészségügyre van szükség, ehhez jövőre 300 milliárd forintot csoportosítanának át. Ábrahám Júlia, az LMP országos elnökségi tagja szerint fejleszteni kellene az alapellátást, rendezni a kórházak adósságát, korszerűsíteni a kórházak működését, és csökkenteni az ápolókra és az orvosokra nehezedő terheket.

A párt szerint az egészségügyben dolgozók tervezett béremelésének duplájára lenne szükség és rendezni kellene a mentők fizetését is. Az egészségügyi szolgáltatók működésének átláthatóságáért független, betegjogokra specializálódó központot hoznának létre, és visszaállítanák az Országos Egészségbiztosítási Pénztár függetlenségét is - sorolta.

Mint fogalmazott, a kormány csak annyit áldoz az egészségügyre, amennyi az összeomlás átmeneti megakadályozásához szükséges, a statisztikákból pedig csak azokat az adatokat emeli ki, amelyek az érdekében állnak. Hozzátette: programjuk az ország minden szegletét egyenlő súllyal kezelné, és egyetlen területet sem hagynának alapvető ellátás nélkül.

Szuperkórház helyett bővítés kellene

A Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetjének vezetője szerint az új dél-budai kórházi centrum felépítése helyett inkább a XI. kerületi Szent Imre Kórházat kellett volna kibővíteni. László Imre sajtótájékoztatóján azt mondta, az ügyben illetékes szakmai testület a Szent Imre Kórház bővítése mellett döntött, de ezt a javaslatot a politika felülírta.

A DK elnökségi tagja, aki, korábban tíz évig a Szent Imre főigazgatója volt, hangsúlyozta, már 2008-ban megvolt az a bővítési terv, amelynek végrehajtását követően az intézmény regionális centrumként működhetett volna. Ez a bővítés lényegesen olcsóbb lenne, mint a "szuperkórház" felépítése.

Az infrastruktúra ugyanis már most rendelkezésre áll, ráadásul az intézmény környékén jó a tömegközlekedés - emelte ki. Az ellenzéki politikus ezzel szemben bírálta, hogy az új centrumot nehéz lesz megközelíteni, valamint arra is kitért, hogy terület altalaja laza, ami nehézségeket okoz majd az építkezés során.

Munkatársunktól/MTI