Dömötör Csaba közölte, hogy a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programból finanszírozott projektet a jövő év végén zárják le.

Bogó Viktor projektmenedzser tájékoztatása szerint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kaptak az adminisztratív terhek csökkentése konstrukció keretében.

A konzorciumvezető a NISZ, míg a másik konzorciumi tag, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség minőségbiztosítási szerepet tölt be - tette hozzá.

A projekt célja kettős: hatékonyságnövelés és költségcsökkentés - hangsúlyozta Bogó Viktor.

Egyszerűsítenék a minisztériumok közötti "hétköznapi" folyamatokat, támogatnák az intézményi integrációkat, miután a kormány tavaly elhatározta, hogy átalakítja az államigazgatási szervezetrendszert, sok háttérintézményt minisztériumokba olvaszt be.

A NISZ-nek fel kellett készülnie erre a feladatra - nyomatékosította.

Mivel egyre több az adat, meg kellett oldaniuk, hogy olyan egységes kommunikációs felületet hozzanak létre, amely egyrészt hatékonyabbá teszi a kormányzati munkát, másrészt csökkenti az elektronikus tárhelyek túlzsúfoltságát.

Szavai szerint a projektnek - amelynek az előkészítési szakaszát már lezárták - négy, jól elkülöníthető eleme van. Az ellátási környezet korszerűsítése - például egységes minisztériumi felhasználó-kezelés és -kiszolgálás kialakítása, ügyfélszolgálati azonosítási rendszer fejlesztése -, az alkalmazási szolgáltatások modernizációja, a központi infrastruktúra bővítése és korszerűsítése, valamint ügyféloldali fejlesztések - például a hang- és nyomatszolgáltatás -modernizációja.

Egységesítést és megtakarítást ígérnek

Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a Központosított kormányzati informatikai rendszer bővítése (KKIR3) projekt idő- és költségmegtakarítást eredményez a kormányzati intézmények számára. Az elsődleges cél, hogy egységessé váljon a magyar kormányzati informatikai rendszer működése.

Ezt elsősorban az e-ügyintézés technológiai hátterét adó informatikai környezet továbbfejlesztésével, az infokommunikációs szolgáltatások korszerűsítésével és egységesítésével, a mindenkori minisztériumi szervezeti változásokat rugalmasan követő infokommunikációs szolgáltatások fejlesztésével éri el.

Azt írták, hogy az ügyintézés elektronizálásának térnyerésével egyre több papíralapú folyamatot digitalizálnak, ami ugrásszerűen növeli a mozgatandó, tárolandó adatok mennyiségét. A kormányzati intézményekben jelenleg használt elektronikus kommunikációs formák nem alkalmasak az egyre növekvő méretű állományok, adat-, hang- és képfájlok költséghatékony megosztására, karbantartására és biztonságos tárolására.

Ezen feladatok központosított ellátásával jelentős költségcsökkenés érhető el. Emellett az intézményi munkavégzést segítő többféle, de hasonló funkciót betöltő alkalmazás egységesítése is költségmegtakarítást eredményez - jegyezték meg.

A projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósítja meg a NISZ és a KIFÜ konzorciuma. A megítélt támogatás összege 2,5 milliárd forint, amelyet az Európai Szociális Alap és a magyar költségvetés finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (Köfop), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) keretében.

A projektet a tervek szerint a jövő év december 31-én fejezik be - olvasható a közleményben.

A 2018/19-es tanév végére minden iskolában lesz szélessávú internet

Legkésőbb a 2018/19-es tanév végére Magyarország minden köznevelési, szakképzési intézményébe eljut a szupergyors internetszolgáltatás a nagy sávszélességű adatátviteli lehetőséget biztosító kapcsolaton keresztül, valamint az épületen belüli wifi-rendszerek is kiépülnek - hangsúlyozta a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos Székesfehérváron.

Az Alba Innovár digitális élményközpontot bemutató sajtóeseményen Deutsch Tamás kiemelte, hogy a fejlesztések hátteret biztosítanak majd a digitális oktatásnak, amihez az alapot a digitális oktatási stratégia adja. A stratégia az oktatás teljes digitálizációját elősegíti, ehhez hasonló kevés van a világban - tette hozzá.

A miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a internethálózat fejlesztései már zajlanak. Megjegyezte, ezzel párhuzamosan javítják az intézmények eszközellátottságát is, mert modern eszközök híján nem lehet élményközpontú oktatást megvalósítani.

Deustch Tamás közölte, hogy az eszközfejlesztési pályázat eredményhirdetése heteken belül várható, több tízezer digitális eszközt juttatnak el az intézményekbe.

A biztos rámutatott arra, hogy a modern eszközök mellett ugyanannyira fontos a pedagógusok digitális pedagógiai tudásának, kompetenciájának gyarapítása is. Éppen ezért a több mint 130 ezer, köznevelésben dolgozó pedagógus közül 40 ezren már a most induló tanévben képzéseken vesznek részt: a tanfolyamokon laptopot is kapnak, amit használni tudnak majd mindennapi munkájuk során.

Deustch Tamás úgy fogalmazott, hogy a jövő iskolája érdekes és digitális, mert már ma is "digitális bennszülöttek" ülnek a padokban, akiknek "technológiai univerzumban zajló oktatással" lehet élményszerűvé tenni az iskolát.

A szeptemberben nyíló Alba Innovár digitális élményközpontról elmondta, hogy vélhetően az egész országban elterjedő jó gyakorlat lesz, amihez lehetőségeihez mérten a kormány is minden anyagi és egyéb segítséget megad. Hozzátette: első körben a megyei jogú városokban működő, digitálissá váló iskolák munkáját kiegészítő élményközpontok kialakítását támogatják, amelyek létrehozása a piaci szereplők, a civilek és az önkormányzatok részvételével valósulhat meg.

Munkatársunktól/MTI