Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Elkezdődött a tanév: öndicséret és kemény bírálatok

Szeptembertől 751 ezer általános iskolás, 78 ezer szakközépiskolás, 5800 szakiskolás, 182 ezer gimnazista és 168 ezer szakgimnazista kezdi meg tanulmányait az iskolákban, az óvodások száma 314 ezer. A kormány mindennel elégedett, a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei élesen kritizálnak.


Az oktatási intézmények által megrendelt 12,7 millió tankönyv megérkezett tanévkezdésre, s az intézményvezetők augusztus 21-től adhatták le a pótrendeléseket is. Mint ahogy tavaly, úgy idén sem fogja a tankönyvek hiánya megakadályozni az iskolakezdést, több mint 1,1 millió gyerek pedig ebben a tanévben már ingyen jut hozzá a szükséges tankönyvekhez - közölte korábban Palkovics László oktatási államtitkár.

A tanévkezdés anyagi terheit könnyítendő korábban utalták a családtámogatásokat, az előrehozott utalás csaknem 1,3 millió családnak jelent majd könnyebbséget.

Palkovics László korábbi közlése szerint átlagosan 3,4 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére szeptembertől.

Az államtitkár ismertette: béremelésre mintegy 21 milliárd forintot költenek a költségvetésből. Ez az alapbér emelkedését jelenti, és ezen felül nőnek a tanárok pótlékai is, összesen 10 milliárd forint értékben. Az államtitkár korábban azt is elmondta, a 2013 óta tartó bérrendezés óta átlagosan 50 százalékkal bővült a pedagógusok illetménye, és erre a célra 350 milliárd forintot költött az állam.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanévkezdés előtt jelentette be, hogy több mint 81 milliárdos forrásból átfogó iskolafejlesztési program indul, közel 400 településen 527 intézmény újul meg, válik korszerűbbé. Az intézkedés minden ötödik diákot érinti.

A nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programban már 25 tanuszodát, tornatermet, iskolát, tantermet adtak át és készül további 21 tanuszoda, 13 tornaterem, 4 iskola, valamint 6 tornaterem kibővítése is zajlik.

Átfogó iskolafejlesztési program indul

Valamivel több, mint 81 milliárd forintos forrásból közel 400 település 527 intézménye újul meg - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az érintett intézményekben közel 200 ezer diák tanul. A programba bevont 527 iskolából 436 általános iskolát és középfokú intézményt felújítanak, 91 esetben bővítések történnek.

A munkák során új, korszerűen felszerelt tantermeket alakítanak ki, megújulnak a nyelvi képzési helyszínek, informatikai eszközök érkeznek - közölte a tárca vezetője. Balog Zoltán jelezte: emellett a nagy digitális fejlesztési programba is bevonják az oktatási intézményeket, az informatikai elérést erősítik.

A miniszter kiemelte: a fejlesztések ott valósulhatnak meg, ahol arra a legnagyobb szükség van, 292 település hátrányos helyzetű járásban található.

Az iskolák állami intézmények, a Klebelsberg Központ fenntartásában vannak. Összegzése szerint ilyen nagy volumenű iskolafejlesztési program az elmúlt harminc évben nem volt. A fejlesztések a nemzeti költségvetés és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében valósulnak meg. Több tízmilliárdos forrásból már kihirdetett pályázatok alapján zajlik az egyházi iskolák fejlesztése is - jegyezte meg.

Civil Közoktatási Platform: Romlik az oktatás minősége

Az oktatáspolitika az utóbbi években végletesen centralizálódott. Ezen az a visszarendeződés sem segített, hogy most nem egy Klik van, hanem több. Ugyanúgy nem dönt semmi lényegesről az iskolaigazgató, nem tudja a helyi igényeket figyelembe venni – fogalmazott meg éles kritikát a Civil Közoktatási Platform az oktatás helyzetéről.

A pedagógusok minőségi munkát jutalmazó korábbi rendszert szinte teljesen eltörölték, a többletmunkáért beígért béremelést (vö: életpályamodell) több évre elhúzták, s közben kivették a fizetések minimálbérhez való igazítását a rendszerből. Az utolsó – mostani – részletet pedig nem mindenki kapja meg, hanem azt az igazgatók oszthatják el – ám ez nem valódi motivációs rendszer, hiszen kis összegről van szó, és ráadásul a másoknak is beígért béremelés rovására, így ez leginkább feszültségeket szülhet a tantestületekben.

A magyar oktatás minősége folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben romlik (bizonyítják ezt – többek között – a 2015. évi PISA eredmények).

Egyre több diák folytatja, nemcsak a felső-, hanem a közép-, sőt alapfokú tanulmányait is külföldön, mivel a családok nem bíznak a hazai oktatás színvonalában.

Vészesen nő a korai iskolaelhagyók aránya: tíz évvel ezelőtt a 15-16 évesek szinte valamennyien iskolában tanultak, ma már csak a 90 százalékuk. Így kerülnek egyre többen gyerekként, nagy valószínűséggel egész életükre a közmunka csapdájába.

Az iskolákból szinte teljesen eltűnt az innováció. Érdemes eltöprengeni azon, hogy vajon hová tűntek az újításra kész tanárok. Egy magyarázat lehet erre, hogy a pedagógusoknak szinte semmi szabadságuk nem maradt, a tantervek megkötik a kezüket, a szakmai autonómiának nyoma sincs az iskolában.

Az iskolaigazgatók kinevezése során a szakmai szempontok helyett a hatalmi logika érvényesül - a Civil Közoktatási Platform.

Munkatársunktól/MTI/HVG