Az oktatási intézmények által megrendelt 12,7 millió tankönyv megérkezett tanévkezdésre, s az intézményvezetők augusztus 21-től adhatták le a pótrendeléseket is. Mint ahogy tavaly, úgy idén sem fogja a tankönyvek hiánya megakadályozni az iskolakezdést, több mint 1,1 millió gyerek pedig ebben a tanévben már ingyen jut hozzá a szükséges tankönyvekhez - közölte korábban Palkovics László oktatási államtitkár.

A tanévkezdés anyagi terheit könnyítendő korábban utalták a családtámogatásokat, az előrehozott utalás csaknem 1,3 millió családnak jelent majd könnyebbséget.

Palkovics László korábbi közlése szerint átlagosan 3,4 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére szeptembertől.

Az államtitkár ismertette: béremelésre mintegy 21 milliárd forintot költenek a költségvetésből. Ez az alapbér emelkedését jelenti, és ezen felül nőnek a tanárok pótlékai is, összesen 10 milliárd forint értékben. Az államtitkár korábban azt is elmondta, a 2013 óta tartó bérrendezés óta átlagosan 50 százalékkal bővült a pedagógusok illetménye, és erre a célra 350 milliárd forintot költött az állam.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanévkezdés előtt jelentette be, hogy több mint 81 milliárdos forrásból átfogó iskolafejlesztési program indul, közel 400 településen 527 intézmény újul meg, válik korszerűbbé. Az intézkedés minden ötödik diákot érinti.

A nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programban már 25 tanuszodát, tornatermet, iskolát, tantermet adtak át és készül további 21 tanuszoda, 13 tornaterem, 4 iskola, valamint 6 tornaterem kibővítése is zajlik.

Átfogó iskolafejlesztési program indul

Valamivel több, mint 81 milliárd forintos forrásból közel 400 település 527 intézménye újul meg - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az érintett intézményekben közel 200 ezer diák tanul. A programba bevont 527 iskolából 436 általános iskolát és középfokú intézményt felújítanak, 91 esetben bővítések történnek.

A munkák során új, korszerűen felszerelt tantermeket alakítanak ki, megújulnak a nyelvi képzési helyszínek, informatikai eszközök érkeznek - közölte a tárca vezetője. Balog Zoltán jelezte: emellett a nagy digitális fejlesztési programba is bevonják az oktatási intézményeket, az informatikai elérést erősítik.

A miniszter kiemelte: a fejlesztések ott valósulhatnak meg, ahol arra a legnagyobb szükség van, 292 település hátrányos helyzetű járásban található.

Az iskolák állami intézmények, a Klebelsberg Központ fenntartásában vannak. Összegzése szerint ilyen nagy volumenű iskolafejlesztési program az elmúlt harminc évben nem volt. A fejlesztések a nemzeti költségvetés és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében valósulnak meg. Több tízmilliárdos forrásból már kihirdetett pályázatok alapján zajlik az egyházi iskolák fejlesztése is - jegyezte meg.

Civil Közoktatási Platform: Romlik az oktatás minősége

Az oktatáspolitika az utóbbi években végletesen centralizálódott. Ezen az a visszarendeződés sem segített, hogy most nem egy Klik van, hanem több. Ugyanúgy nem dönt semmi lényegesről az iskolaigazgató, nem tudja a helyi igényeket figyelembe venni – fogalmazott meg éles kritikát a Civil Közoktatási Platform az oktatás helyzetéről.

A pedagógusok minőségi munkát jutalmazó korábbi rendszert szinte teljesen eltörölték, a többletmunkáért beígért béremelést (vö: életpályamodell) több évre elhúzták, s közben kivették a fizetések minimálbérhez való igazítását a rendszerből. Az utolsó – mostani – részletet pedig nem mindenki kapja meg, hanem azt az igazgatók oszthatják el – ám ez nem valódi motivációs rendszer, hiszen kis összegről van szó, és ráadásul a másoknak is beígért béremelés rovására, így ez leginkább feszültségeket szülhet a tantestületekben.

A magyar oktatás minősége folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben romlik (bizonyítják ezt – többek között – a 2015. évi PISA eredmények).

Egyre több diák folytatja, nemcsak a felső-, hanem a közép-, sőt alapfokú tanulmányait is külföldön, mivel a családok nem bíznak a hazai oktatás színvonalában.

Vészesen nő a korai iskolaelhagyók aránya: tíz évvel ezelőtt a 15-16 évesek szinte valamennyien iskolában tanultak, ma már csak a 90 százalékuk. Így kerülnek egyre többen gyerekként, nagy valószínűséggel egész életükre a közmunka csapdájába.

Az iskolákból szinte teljesen eltűnt az innováció. Érdemes eltöprengeni azon, hogy vajon hová tűntek az újításra kész tanárok. Egy magyarázat lehet erre, hogy a pedagógusoknak szinte semmi szabadságuk nem maradt, a tantervek megkötik a kezüket, a szakmai autonómiának nyoma sincs az iskolában.

Az iskolaigazgatók kinevezése során a szakmai szempontok helyett a hatalmi logika érvényesül - a Civil Közoktatási Platform.

Munkatársunktól/MTI/HVG