Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információszabadság törvényt!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Minden településre ingyen wifit hozna az Európai Unió

Szeptember végén szavazta meg az Európai Parlament (EP), hogy a települések főterein, parkjaiban és múzeumaiban Európa-szerte nagysebességű és ingyenes internethálózatot épüljön ki. A projektre mintegy 120 millió eurót különített el az unió. A pályázatok pedig már 2018 elején megnyílhatnak.


Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta Európa közterületein ingyenesen használható vezeték nélküli internethálózat (wifi) kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját - közölte az EP sajtószolgálata.

Az Európai Unió ráadásul egy külön alappal is támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein. Az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja.

A tájékoztatás szerint a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak a támogatásra, hogy a települések főterein, parkjaiban, múzeumaiban, könyvtáraiban, vasútállomásain, kórházaiban elérhető legyen a nagysebességű és ingyenes wifi. Az erre elkülönített összeg 120 millió euró.

A pályázatok benyújtásának lehetősége már 2018 elején megnyílhat. A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább három évig állják a működtetés költségét, könnyen hozzáférhető, ingyenes és biztonságos hálózatot üzemeltetnek és a személyes adatokat nem használják kereskedelmi célokra.

Kiberbiztonságot az önkormányzatoknak

A döntéssel szinte párhuzamosan jelentette be Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos, hogy a kormány felülvizsgálja az ország kiberbiztonsági stratégiáját, megfogalmazza a szükséges intézkedéseket, a biztonságot szolgáló uniós szabályokat pedig jogharmonizációs eljárásokat követően átveszi a következő egy évben.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. etikus hekkelésről szóló konferenciáján Deutsch Tamás közölte: szükség van a személyes adatokat kezelő állami intézmények, önkormányzatok, szolgáltatók biztonságát szabályozó előírások kimunkálására, az IT-biztonságot erősítő képzésekre és továbbképzésekre, beruházási támogatásokra.

Deutsch ismertette, hogy a kiberbiztonságban Magyarország lemaradása nem jelentős, de az EU-tagállamok rangsorában csupán a középmezőny alján helyezkedik el. Szerinte a kiberbiztonságról szóló leírások sokszor az összeesküvés-elméletek szintjén mozognak, de nem túlzás azt állítani, hogy a hekkertámadások mögött sokszor komoly szervezettség áll.

Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a konferencián kiemelte, hogy a veszélyek növekedésével a biztonság iránti igény is egyre erősebb. Hangsúlyozta, hogy a számítógépes bűnözés hosszú távú hatásait nehéz megbecsülni, de bevétele már most meghaladja a drogkereskedelemét, emellett évente 300 millió felhasználó adataival élnek vissza.

Pachner Róbert, a Századvég operatív igazgatója az intézmény közvélemény-kutatását idézve ismertette: a magyar lakosság több mint fele nem látja veszélyforrásnak az internetet, csupán a megkérdezettek 17 százaléka érzi magát fenyegetve. Hozzátette, az Eurostat felmérése szerint a magyar vállalatok alig több mint tizede rendelkezik IT-biztonsági szabályzattal.

Facebook-függők a magyar fiatalok?

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő, naponta átlagosan 1,8 órát töltenek ezeken az internetes felületeken - derül ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából, amely a közösségi média és online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgálta a fiatalabb, Y és Z generáció, a 16-37 évesek körében.

Elsősorban a Facebookot, a Facebook Messengert és a Youtube-ot használják, főleg kapcsolattartási és tájékozódási céllal: 30 százalékuknak pedig, amint van néhány szabad perce az iskolában, vagy a munkahelyén, első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat, miközben 55 százalékukat idegesíti, ha ismerősei minden apróbb történésről beszámolnak.

A közlemény szerint az Y és Z generációs magyar felhasználók leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket néznek, és hetente átlagosan 22 órát interneteznek. Az Y és Z generációba tartozó internetezők 89 százalékának van saját okostelefonja, a 16-21 évesek 95 százalékának. Saját laptopja, vagy PC-je ezzel szemben csak 5-ből négy 16-37 évesnek van.

Egy nap átlagosan 3,1 órát töltenek internetezéssel az Y és a Z generáció tagjai, közülük a legtöbbet - 3,4 órát - a legfiatalabb korcsoport, a 16-21 évesek vannak a világhálón. Az internetezők zöme, 96 százaléka legalább heti rendszerességgel a közösségi oldalakat látogatja, de majdnem ugyanennyien, 91 százalékuk böngészik internetes oldalakat - nem híroldalakat.

A legnépszerűbb alkalmazások a Facebook - 93 százalékuk látogatja legalább hetente, a Facebook Messenger (89 százalék), a Youtube (89 százalék, a legfiatalabbak körében 95 százalék), az Instagram (44 százalék, de a legfiatalabbaknál 74 százalék) és a Viber, amelynek nagyjából egyforma, 37 százalékos a népszerűsége.

Az összes válaszadó 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál. Ez a szám a 16-21 évesek körében volt a legalacsonyabb, 56 százalék. A többség szívesebben követ márkákat (39 százalék), mint celebeket (29 százalék).

Munkatársunktól/MTI