Az országgyűlés lapzártánkat követően, október 3-án szavaz majd Csongrád megye Csongrád-Csanádra történő átnevezéséről. A parlament honlapjára felkerült napirend szerint összesen tizennyolc előterjesztésről határoz a parlament.

Ekkor várható döntés a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János megyeátnevezési javaslatáról is. A tárcavezető indítványa ugyanakkor meghagyná Szegedet megyeszékhelynek, az átnevezés határideje pedig 2020. június 4. lenne.

Lázár János indoklásában úgy fogalmazott, a földrajzi nevek a magyar nyelv és történelem számos emlékét őrizték meg, és a "történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni".

Alulról jött a javaslat

Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár azt mondta: alulról jövő kezdeményezésről van szó, amit a miniszter felkarolt. A helyi közösségektől indult a javaslat, és a megyei közgyűlésben majdnem egyhangúan fogadták el.

A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése korábban határozatban támogatta a névváltoztatást. Nógrád ugyanakkor még nem döntött erről a kérdésről, vizsgálják, Pest megye pedig a rá vonatkozó kérést nem támogatta - jegyezte meg.

Szimbolikus, hogy a változás 2020. június 4-én lép hatályba - mondta az államtitkár, hozzátéve: ez a dátum a legnagyobb traumája Magyarországnak. Ugyanakkor ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává is nyilvánították.

Kiüresítették a megyei önkormányzatokat

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka arról beszélt az országgyűlésben, hogy a kezdeményezést érti, nem mondja, hogy nincs helye, de szerinte arról is beszélni kell, hogy a kormány kiüresítette a megyei önkormányzatok működési mechanizmusát, jogosítványait, gittegyletté "varázsolta őket".

A megyei önkormányzatoknak nincs kézzel fogható hatáskörük, mondandójuk, valós, kézzel fogható problémák nem kapnak helyet az életükben; a fejlesztés kapcsán van bizonyos feladatuk, de ezek is részlegesek, formálisak, s lényegében csupán tájékoztatókat hallgatnak meg a közgyűlésekben - mondta.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik Magyarországért Mozgalom vezérszónoka a vitanap során közölte, az expozéban elhangzottakkal teljesen egyetértenek, azt ugyanakkor sajnálják, hogy a gesztusértékű módosítással nem élnek más megyék.

Pest megye nemet mondott

A Pest megyei önkormányzat június végén a honlapján jelentette be, hogy a képviselők egyhangúan úgy döntöttek: nem változik a megye neve. A közgyűlés április 28-i ülésén tárgyalta a megye nevének megváltoztatásáról szóló előterjesztést.

A megyei önkormányzat korábban felkérte a Pest Megyei Levéltárt, hogy történelmi szempontból vizsgálja meg a megye nevének változását. A levéltár az 1949 előtti országos és helyi lapok, az országgyűlési naplók digitálisan elérhető változata alapján megállapította, hogy a köznyelvben a hivatalosan elfogadott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyenév helyett az egyszerűbb Pest megye elnevezést használták.

Mindezek figyelembe vételével – a névváltozás pénzügyi hatásairól nem készült tanulmány, a köznyelvben több mint száz éve a Pest (vár)megye kifejezést használja a megye lakossága –, a közgyűlés nem támogatta a megye névváltozását.

Munkatársunktól/MTI