Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.




Újjáéled a Nagy-tó és újra látogatható az Árpád-kori falurekonstrukció Tiszaalpáron

Nagy területű, nyílt vízfelszínnel és költőszigettel éled újjá a tiszaalpári Nagy-tó, emellett újra látogatható a település Árpád-kori falurekonstrukciója - jelentette be Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a helyszínen tartott sajtótájékoztatón kedden.


Ugró Sándor kiemelte: a Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a nyílt ártéren. Évente több száz pár madárnak - nagykócsagnak, vörösgémnek, bakcsónak, kanalas gémnek - ad otthont, de oda járnak élelemért a környéken költő rétisasok is. A tó a vonulási időszakban is fontos táplálkozó- és pihenőhely.

A tiszaalpári Nagy-tó revitalizációját a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 358 millió forintból valósította meg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében elnyert pályázatnak köszönhetően - tette hozzá.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a Nagy-tó egy csatorna révén egykor összeköttetésben volt a szomszédos tiszaalpári Holt-Tiszával. A terület feliszapolódása miatt azonban egy idő után megszűnt a szabályozott vízáteresztés lehetősége. A tavat a jó vízellátású években is gyakran fenyegette a kiszáradás, vize rendszeresen túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű szerves üledék miatt az utóbbi időben inkább egy sekély vizű mocsár volt, mint nagy tó.

Hozzátette: a fejlesztés eredményeként mozaikos élőhely jött létre héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol mindig tartani lehet a minimum egyméteres vízmélységet. Ez nem csak táplálkozó helyet biztosít az itt élő madarak számára, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is.

A mederből kikotort szerves anyagból kialakítottak egy kéthektáros költőszigetet, amelyen növényesítés után sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak majd a költéshez.

A projekt részeként felújították továbbá a tavat és a holtágat összekötő csatornát, illetve a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel oldva meg a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbányatóból több száz gumiabroncsot hordtak ki, valamint kapcsolatot teremtettek közte és a Nagy-tó között egy csatornával és áteresszel, ahol nemcsak a víz, de a halak is átjárhatnak.

Ugró Sándor beszélt arról is, hogy Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától bizonyítottan lakott volt. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának állapota az évek során nagyon leromlott, szükségessé vált a felújítása és a terület újrarendezése. Az apró skanzen a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

A Lisztes János és az Errejó Kft. tervei alapján felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: a félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű berendezésével, a külső kemence, a vesszőfonatos karámok, a vesszőbéléses kút és a gabonatároló vermek.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának saját forrásból megvalósított felújítása során nemcsak ezek épültek újjá, de kültéri bútorzattal kiegészítve a jövőben interaktív bemutatók tartására is lehetőség nyílik.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője az eseményen elmondta: a környezetátalakítás és a túlfogyasztás következménye szerte a világban az elsivatagosodás, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás. Jól érzékelhető, hogy mit jelentettek az elmúlt évtizedekben és évszázadokban az erdőirtások, a feltört legelők, a folyószabályozások, a lecsapolások.

Hangsúlyozta: az egykori ártéri gazdálkodás a természettel való együttműködést jelentette, és ahol ez jól működött, ott jólétet, kultúrát és műveltséget eredményezett, ugyanakkor bizonyította azt is, hogy az emberi civilizáció nemcsak rombolni, hanem védeni és gazdagítani is képes a természet sokszínűségét, a biodiverzitást.

Mint kiemelte, természeti értékeink védelmére az alaptörvény szavai is köteleznek mindenkit. A tiszaalpári Nagy-tó és az Árpád-kori falurekonstrukció védelme felelőssége és feladata is egyben az itt élő közösségeknek, az önkormányzatnak, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak és a térség országgyűlési képviselőjének. Mindkettő nagyban hozzájárul ugyanis, hogy Tiszaalpár a turisták vonzó és keresett célpontjává váljon, az idelátogató iskolás csoportok pedig egy kirándulás keretében élményszerűen ismerhessék meg egykori őseink mindennapi életét.

A sajtótájékoztató végén Tiszaalpár önkormányzata és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága együttműködési megállapodást kötött a skanzen közös üzemeltetéséről, a fenntartási és karbantartási feladatok ellátásáról.

MTI