Elmondása szerint a stratégia elkészítése azért szükséges, mert a klímaváltozással együtt kell élni, ahhoz alkalmazkodni kell. Eddig megyei szinten készültek ilyen tervek, most a települések kezdték el a dokumentáció összeállítását.

A stratégiának tartalmaznia kell a természeti, gazdasági, társadalmi adatokat, veszélyeztetettséget, üvegházhatású gázokat kibocsátó szervezetek felsorolását, és lehetőségeket is fel kell vázolni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

Fegyveres-Fiskál Gábor elmondása szerint a leírás mellett elemzést kell készíteni a feladatokról, jövőképet, célokat kell megfogalmazni, ehhez feladatokat, embereket, és forrást kell rendelni.

Közölte továbbá, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 20 millió forintig lehet majd pályázni a feladatok végrehajtásának támogatására, a dokumentáció még ebben az évben megjelenik, először a megyei jogú városok és Budapest kerületei által beadott pályázatokat bírálják el.

Veszélyeztetett Magyarország

Magyarország az éghajlatváltozás következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet módszertan kidolgozásával kívánja segíteni a településeket, hogy megalkothassák az éghajlatváltozáshoz kötődő klímastratégiájukat.

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) igazgatója, Fancsik Tamás elmondta, hogy az országban régiónként, de akár településenként is eltérhetnek az éghajlatváltozás következményei, ezért fontos egy települési szintre lebontott, átfogó felkészülési és alkalmazkodási stratégia megalkotása.

Az egyes települések klímastratégiájában központi szerepet kell játszania az alkalmazkodásnak, a megelőzésnek és a szemléletformálásnak is – sorolta az igazgatóhelyettes. Az egyes stratégiák azonban csak akkor lesznek sikeresek, ha egy nemzeti klímastratégia célrendszerébe ágyazódnak be.

A felkészülésben kiemelkedő szerepük és felelősségük van az önkormányzatoknak.

Klímabarát Települések Szövetsége

A szövetség tagjai sokszínű földrajzi, demográfiai, gazdasági, kulturális adottságokkal rendelkeznek. Találunk közöttük párszáz fős falvakat, kistelepüléseket, fővárosi kerületeket és megyei jogú városokat is az ország minden részéről, tágabban pedig a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről.

Ezek a települések különbözőségeik és hasonlóságaik, helyi lehetőségeik, értékeik és korlátaik ismeretében fogtak össze, hogy egymást segítve és egymásnak példát mutatva lokálisan vegyék ki részüket az éghajlatváltozást fokozó antropogén hatások globális visszaszorításában.

Céljuk egy fenntartható, a jövő generációk számára is élhető és szerethető környezet kialakítása. Prioritásuknak tekintik azokat a lépéseket, amelyek saját erőforrásaikhoz, lehetőségeikhez mérten mérsékelik az éghajlatváltozás káros hatásait és segítik a település és a lakosság klímaadaptációját.

Felelős közösségként a közigazgatásuk alá eső területek klímabarát átalakításáért és a lakosok környezettudatos szemléletváltásáért munkálkodnak. A megkezdett és a jövőben tervezetett és megvalósított beruházásoknál szempont annak klímabarát és fenntartható volta. A lakosok számára rendszeresen szerveznek szemléletformáló akciókat.

Ezek segítségével a helybéliek is megismerkedhetnek az éghajlatváltozás érzékelhető és előrelátható hatásaival, a megváltozott éghajlati jellemzőkhöz való alkalmazkodás módjaival, valamint azzal is, hogy hogyan kell környezettudatosan vezetni életüket ahhoz, hogy fenntartható környezetben, a természettel harmóniában élhessenek.

Segít a tudomány is

A Klímabarát Települések Szövetségének megbízásából az MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ klímastratégiai módszertanok tudományos megalapozását és módszertani útmutatókat dolgozott ki. Az útmutatók térségi és helyi klímastratégiák készítéséhez használhatók.

A munka két fő elemből állt: a tudományos megalapozás és a módszertani fejlesztés feladatokból. Az első feladat célja volt, hogy tudományos alapokon, kutatási eredményekre, tanulmányokra támaszkodva adjon háttérinformációkat az egységes klímastratégiai módszertanok tartalmi fejezeteinek kidolgozásához. Ezen kívül hozzáférhető tudásbázist biztosít, amely alkalmas a leendő térségi és helyi klímastratégiák egységes szemléletű kidolgozásához.

A második, módszertani fejlesztési feladat célja volt, hogy közérthető, egységes szempontrendszer alapján kidolgozott stratégiai tervezést támogató módszertani útmutatók készüljenek az önkormányzatok részére, hiszen a klímaalkalmazkodásra – és ahhoz kapcsolódóan a klímaváltozás mérséklésére – irányuló tervezésre vonatkozóan jelen pillanatban Magyarországon nincs egységesen elfogadott módszertan.

A projekt eredményei hosszú távra biztosítják a települések és térségek számára a stratégiakészítéshez az egzakt tervezés-módszertani hátteret. A tudományos megalapozó dokumentumok és az útmutatók 2017 első felében készültek el.

Munkatársunktól/MTI