Tanyafejlesztésre – 2010 és 2018 között - a két kormányzati ciklusban összesen 16,3 milliárd forint áll rendelkezésre - közölte a földművelésügyi miniszter november közepén tartott budapesti sajtótájékoztatóján.
Fazekas Sándor kiemelte: fontos döntése volt a nemzeti ügyek kormányának - korábban nem volt olyan fejlesztéspolitikai elképzelés, amelynek nyomán a tanyán élők helyzetét érdemben lehetett volna változtatni -, hogy minden évben legyen egy olyan pályázat, amely illeszkedik a tanyafejlesztési programhoz.
Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a tanyákon lakó emberek számára a gazdálkodás és a lakhatás körülményei javuljanak, bekapcsolódhassanak az ország gazdasági vérkeringésébe – mutatott rá később a földművelésügyi miniszter.
Háromszázan nyertek az idén
Hozzátette: az idén mintegy 300 pályázó nyerte el a mintegy 800 millió forintos keretet. A magyar tanyát az Országgyűlés határozata alapján az idei évtől kiemelt nemzeti örökségként kell kezelni, mivel az hungarikum. Eddig a tárca 1145 tanyai egyedi gazdaság fejlesztését tudta finanszírozni - mondta a miniszter.
Fazekas Sándor kitért rá: a 16,3 milliárd forintos forrás két fő elemet tartalmaz. Az egyik a tárca által gondozott tanyafejlesztési program - ami több részből áll -, a másik pedig a program eddigi tapasztalatai alapján kidolgozott villamosítási és vízellátási vidékfejlesztési tanyaprogram, amelyben 8 milliárd forintos keretre lehet pályázni.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy a tanyafejlesztési folyamat nem áll le, mert a jó minőségű, egészséges, a tanyákon előállított élelmiszerekre - amelyek már most is ott vannak a gazdapiacok és a boltok kínálatában is - továbbra is lesz igény.
Felesleges forrásfelhasználás
Gőgös Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője üdvözölte, hogy hungarikum lesz a tanya fogalma, ugyanakkor bírálta az ezzel kapcsolatos korábbi programokat, amelyek szerinte nem működnek, azaz felesleges forrásfelhasználás jellemzi őket.
Ráadásul a politikus jogtalan földhasználatnak és uniós forrásokra elkövetett csalásnak tartja azt, hogy életvitelszerűen Londonban tartózkodó emberek "legeltetnek marhákat" a Hortobágyon, és évente több milliós uniós támogatást vesznek fel földjeik után.
Az MSZP országgyűlési képviselője szerint két Londonban élő nő összesen mintegy 200 hektáron "állat nélkül és minden tevékenység nélkül" hektáronként évente 150 ezer forintos uniós támogatásban részesül négy éve elnyert legelői után.
Gőgös megdöbbentőnek nevezte, hogy az állam nem vizsgálja, a földpályázat nyertese hol él. A képviselő szerint a Hortobágyon összességében 2-3000 hektáron folyik a fentihez hasonló gyakorlat, egyesek úgy vesznek fel uniós támogatásokat, hogy ezért egy "szalmaszálat keresztbe nem tesznek".
Jövőre még több lesz a pénz
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára az idei Tanyafejlesztési program részleteit ismertetve elmondta: a nyertes pályázóknak vállalásaikat 2018. április 30-ig kell teljesíteniük, a beruházásokat eddig kell befejezni.
Az idén is, mint korábban, a legnépszerűbb pályázat a tanyagazdaságok fejlesztését szolgálta. Itt 142 pályázó részesült támogatásban. Saját tanyájának felújítására 31 pályázónak nyílik alkalma, olyanoknak, akik agrártevékenységet nem folytatnak – mutatott rá a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.
A másik népszerű terület a tanyagondnoki szolgálatok támogatása volt; itt 32 támogatott pályázat volt az idén. A tanyafejlesztés jövőre is folytatódik - mondta V. Németh Zsolt. Végül megjegyezte, hogy a tanyafejlesztésre fordítható összeg 2018-ban 50 százalékkal nő, és 1,2 milliárd forintra emelkedik.
Menet közben változtak a feltételek
Korábban a tanyás térségekben élőket érintő módosításokról - többek között a támogatásintenzitás növeléséről - döntött a Miniszterelnökség, aminek köszönhetően a tanyán élők még nagyobb arányban részesülhetnek a Vidékfejlesztési program tanyafejlesztési forrásából.
Annak érdekében, hogy a természetes személyek, a tanyai lakosok is könnyebben és kevesebb önrésszel megvalósíthassák beruházásaikat, a Miniszterelnökség a támogatási intenzitás, valamint az elszámolható költségek és hiánypótoltatható dokumentumok bővítését is érintő ügyfélbarát módosításról döntött.
Így többek között a támogatásintenzitás - járási besorolástól függetlenül - a jelenlegi 50-65 százalékról 95 százalékra növekedett - írta közleményében a Miniszterelnökség. A felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintnyi támogatást nyerhettek el.
Munkatársunktól/MTI
Csak nyeli a pénzt a Tanyafejlesztési program?
|
|
|