A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22 százaléka.

A hazai kutatás eredményei szerint a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló. Az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók esetében is aggasztó a helyzet: az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak egy leheletnyivel jobb.

Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten: szinte az összes önkormányzat nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60 százalékuk pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor hitelből, vagy harmadik feles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást.

Korlátozott lehetőségek

Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

A legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára.

A WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője szerint vannak ugyanakkor sokkal szerencsésebb kezdeményezések is, amelyekhez ráadásul nem is kell nagy költségkeret: pályázati tanácsadás, oktatás a helyes tűzifahasználatról, vagy éppen a polgárőrség bevonása a tűzifa aprítására az idősek számára.

A távhő a legjobb megoldás?

A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40 százalék, de akár 60-65 százalékos energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation építőanyag-gyártó ügyvezető igazgatója.

Aszódy ugyanakkor hozzátette, hogy a távhő kiépítése lenne a legjobb megoldás a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni.

Jelenleg Magyarországon csupán 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer, míg Nyugat- és Észak-Európában a kistelepüléseken is jellemző. A felmérés keretében csaknem száz önkormányzat jelezte, hogy ha lenne pályázati forrás, akkor pályázna a helyi távhőrendszer kiépítésére.

A helyi levegőminőség kedvező befolyásolásán túl a távhő hatékony klímavédelmi eszköz is, elsősorban a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő-használat eredményeként – hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke.

Három szerencsés önkormányzat

A felmérést követően egy független értékelés során három helyi önkormányzat került kiválasztásra, akiket a partnerek támogatásával a WWF Magyarország konkrét energiamegtakarítási fejlesztésekkel és felmérésekkel segít.

Ennek eredményeképpen Kisnána Község Önkormányzata 500 ezer Ft értékű hőszigetelő anyagban részesül a Knauf Insulation Kft. jóvoltából, Mezőnyárád Községi Önkormányzatának korszerű fűtéstechnikai eszközöket ad a Robert Bosch Kft. 1,5 millió Ft értékben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének tagja, a Get-Energy Magyarország Kft. pedig Izsófalva Község Önkormányzatának középületeire készít majd egy energiamegtakarítási intézkedési tervet.

Munkatársunktól/WWF