Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a hulladékról szóló törvény módosítását azzal indokolta, hogy az átalakult hulladékgazdálkodási rendszer miatt szükség van a közszolgáltatással kapcsolatos egyes kérdések tisztázására, emellett új fogalomként jelenik meg közszolgáltatói alvállalkozó fogalma.

Emlékeztetett, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jogszabályi környezete 2016 áprilisában változott meg és az akkor létrejött koordináló szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni a jogszabályokat a közszolgáltatás stabilitásának biztosítása, valamint a díjhátralék kezelésével kapcsolatos szabályok alkalmazhatósága érdekében.

A parlamenti államtitkár ismertetése szerint a koordináló szervnek hárommilliónál is nagyobb ingatlanhasználó adatait kell beszereznie, frissítenie, nyilvántartania. A járási hivatalok nagy száma miatt informatikai úton indokolt a személyes és lakcímadatok beszerzése a központi nyilvántartásból - tette hozzá.

Elmondta, a koordináló szerv a díjbeszedési, valamint a díjhátralék-kezelési feladatainak ellátásakor az adóhatóságnak átadja az adós nevét és az azonosításához szükséges adatokat. A jelenlegi szabályozás ezen adatok közlésének kötelezettségét csak részlegesen írja elő, ami jelentős mértékben nehezíti és lassítja a koordináló szerv feladatainak ellátását - mutatott rá.

Egyértelműsítik az adatszolgáltatást

A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a hulladékról szóló törvény vitájában egyebek mellett azt is elmondta, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatói alvállalkozókkal kapcsolatban a törvénymódosítás fő célja az adatszolgáltatási szabályok egyértelműsítése.

Nagy István kifejtette továbbá: a módosítással a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban alvállalkozóként közreműködő gazdasági szereplőket is adatszolgáltatásra tudja kötelezni, amelyek a szükséges adatokat ténylegesen birtokolják.

Erre a közszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos díjelőkészítői tevékenységéhez van szüksége - jegyezte meg. Definiálják, elkülönítik a nonprofit formában működő közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát a hulladékgazdálkodás egyéb alvállalkozóitól - közölte. Megjegyezte, az informatikai alvállalkozókra a nonprofit követelmény továbbra sem előírás.

Mentességet adhatnak bizonyos cégeknek

Az államtitkár szólt arról is, hogy a módosítás részben jogharmonizációt is tartalmaz az úgynevezett veszélyességi jellemzők esetében. Hozzátette: a törvény melléklete sorolja fel a veszélyességi jellemzőket, amelyekből a HP 14 környezetre veszélyes, ökotoxikus veszélyességi jellemző már régóta részletes szabályozást igényelt.

Nagy István elmondta, a tagállamok az engedélyezési kötelezettség alól mentességet adhatnak a vállalkozásoknak a saját nem veszélyes hulladékuk termelés helyén való ártalmatlanítása vagy hulladékhasznosítása esetén. A javaslat célja, megalkotni a mentességre vonatkozó szabályokat - mondta.

Hozzátette: olyan tevékenységek kerülhetnének a mentességi körbe, amelyek környezetvédelmi kockázatot nem hordoznak, de "az életszerűség jegyében" könnyítést jelentenek a hulladékgazdálkodás szereplőinek. Példaként az előkészítési műveleteket említette, amikor az üzletek a csomagolási papírhulladékot tömörítik.

Hatályon kívül helyezik a területi hulladékgazdálkodási tervekkel kapcsolatos előírásokat, mivel ezek elkészítése nem kötelező Magyarországnak, így azok felesleges adminisztrációs feladatot rónak az érintettekre. A kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszáról azt mondta, ezek esetén a termelő vagy a birtokos szándéka lesz a központi elem.

Környezetbarát rendszert szeretne a Fidesz

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka egyebek mellett kiemelte: gyors változások jellemzőek a területen, s azt szeretnék, ha minél inkább egy környezetbarát rendszer felé tolnák a mostani rendszert.

A hulladékgazdálkodás nagy kihívás, nem csak a hulladék mennyisége és hanem a minősége is változik. Fontos, hogy a javaslat segítse a mindennapi megvalósítást, és az előterjesztésben számos olyan pont van, ami az élethez igazítja a meglévő törvényt.

A Fidesz vezérszónoka a fenntarthatóság szempontjait is kiemelte, és azt mondta: ilyen pont a javaslatban például az ellenőrzés gyakorivá tétele, valamint a kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszának megteremtése.

Szabó Zsolt államtitkár szerint a rendszert azért alakították át, hogy egy hosszú távon fenntartható, magas színvonalú közszolgáltatás jöjjön létre. Hozzátette, meg akarják őrizni a rezsicsökkentés eredményeit, meg akarnak felelni az uniós előírásoknak és csökkenteni szeretnék a lerakott hulladék mennyiségét.

Katasztrofális rombolást vittek végbe

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, választókerületében, Szekszárdon és környékén lényegében leállt a hulladékszállítás. A képviselő kiemelte, számtalan alkalommal figyelmeztették a kormányzatot, hogy katasztrofális hatásokkal járhat a hulladékgazdálkodás szektorában véghezvitt rombolás.

A Szekszárd és a környező települések, valamint a szemétszállítás országos szintű összeomlásáról beszélt november utolsó napjaiban tartott sajtótájékoztatóján Hadházy Ákos, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke is.

Az ellenzéki politikus felidézte: korábban már beszélt arról, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. hogyan teszi tönkre a szemétszállítás rendszerét az egész országban, aminek szerinte egyik oka a szervezetlenség, másrészt viszont szándékosság is áll a háttérben.

Hadházy Ákos szerint azért akarják tönkre tenni a jórészt önkormányzati tulajdonú szemétszállító cégeket, hogy később ezeket "a miniszterelnökhöz közel álló" üzletemberek vásárolhassák meg.

"Úgy tűnik jóval hamarabb bekövetkezett az az állapot, amikor gyakorlatilag megindul a szemétszállítás összeomlása" - értékelt Hadházy, aki szerint a szekszárdi helyzet komoly intelem arra, hogy mi vár Magyarországra. "Gyakorlatilag el fogja lepni a szemét Magyarországot" - fogalmazott.

Nem akar működni a rendszer

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: sokadjára módosítják a törvényt, ez azt mutatja, hogy a rendszer, amit a kormány kitalált, "nem akar megfelelően működni". A törvénybe vetett bizalmat aknázza alá, ha sokszor kell módosítani - vélte.

Hozzátette: fontos lenne, hogy a hulladékgazdálkodás jól működjön. Szóvá tette szintén, hogy nem működik a számlázás, s úgy látta: összetákolt a rendszer. A pozitívumok közé sorolta az építési és bontási hulladékkal, a kitermelt földdel összefüggő változásokat.

Az azbesztmentesítésről azt mondta: az a kérdés, milyen áron, és hol találni olyan helyet, ahol el lehet az ilyen hulladékot helyezni. Bár az intézkedések egy része pozitív, a koncepcióval továbbra sem tudnak egyetérteni, ezért tartózkodni fognak.

Munkatársunktól/MTI