A fideszes Répássy Róbert az általa és frakciótársa, Gulyás Gergely által benyújtott törvényjavaslatról azt mondta, olyan helyzet állt elő, hogy egyes állami szervek még nem tudják az e-ügyintézésnek azt a szintjét biztosítani, hogy az állampolgárok biztonságosan intézhessék ügyeiket.

Emlékeztetett arra, hogy a most módosítás előtt álló jogszabály az elektronikus ügyintézés általános jelleggel kötelezővé tette azoknál a szervezeteknél, ahol ehhez a feltételek rendelkezésre állnak.

Hozzátette: vannak azonban olyan szervezetek, amelyek önhibájukon kívül akadályozottak abban, hogy az e-ügyintézés feltételeit biztosítsák.

Répássy Róbert közölte, azt javasolják, a kormány rendeletben határozhassa meg azokat az elektronikus ügyintézést biztosító szerveket, amelyek a törvényben foglalt feltételeket önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni.

Ez nem örökérvényű lenne - folytatta - , csak átmeneti jelleggel határozhatja meg a kormány ezeket a szerveket. A kormányrendeletben az akadályozottság időtartamát is meg kell határozni - jegyezte meg.

Kormány: a kormány egyetért a javaslattal

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta, a kormány egyetért a javaslattal és helyesnek tartja, hogy az állami szervek felkészültségének szintjét felmérjék.
Emlékeztetett arra, hogy 2018. január 1-jétől indul meg az elektronikus ügyintézés. A természetes személyek jogosultak, a gazdálkodó szervezetek kötelezettek lesznek az elektronikus kapcsolattartásra - részletezte.

Hozzátette: a jogszabály széles körben határozza meg az elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett szerveket, ide tartoznak a többi között az államigazgatási szervek, az önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészségek, a közjegyzők, a köztestületek, a végrehajtók, az ombudsman, a jegybank.

Pogácsás Tibor közölte, az eltérő költségvetési helyzet, a felkészülés egyedi sajátosságai miatt előfordulhat, hogy egyes fejlesztések, beszerzések nem lesznek meg határidőre.

Fidesz: az ügyfelek érdekében van szükség erre a módosításra

Vas Imre (Fidesz) szerint az e-ügyintézés feltételei nagy részben biztosítottak, vannak azonban olyan szervek, amelyek önhibájukon kívül "nem érték még el azt a szintet, amely alapján az állampolgárok ügyeit az új rendszerben kiegyensúlyozottan képesek lennének kezelni"
Hozzátette: az ügyfelek érdekében szükség van egy olyan kormányrendeletre, amely egyértelművé teszi az állampolgároknak, mely szervezetek azok, amelyeknél még nem elérhető az elektronikus ügyintézés.

MSZP: elégtelen előkészítő munka eredménye a javaslat

Józsa István, az MSZP vezérszónoka elégtelen előkészítő munkának tulajdonította, hogy egyes szervezeteket kormányrendelettel mentesítenek az elektronikus ügyintézés kötelezővé tétele alól. Értékelése szerint a rendszer hamarabb megbukott, minthogy bevezették volna.

Az ellenzéki politikus "szerecsenmosdatásnak" nevezte, hogy a határidő előtt kivesznek egyes szereplőket. Ezt ahhoz hasonlította, mint amikor valaki nem tanul meg kézenállni és felmentik tornából.

Úgy vélte: a kormány nem adott pénzt, időt és eszközt az átállásra. Józsa István visszautasította azt az indoklásban szereplő mondatot is, miszerint a szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások készen állnának.

A KDNP támogatja a módosítást

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: noha 2018. január 1-jétől az emberek jogosultak, a gazdálkodó szervezetek, jogi képviselők pedig kötelezettek lennének az elektronikus kapcsolattartásra, nem garantálható, hogy minden szervezet zökkenőmentesen át tud állni. Megjegyezte: az e-ügyintézés biztosításához szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások készen állnak.

A kormánypárti politikus ismertette, hogy az önhibájukon kívül nem kész szerveket a kormány rendeletben közzéteszi, esetükben egyelőre nem lesz lehetőség elektronikus kapcsolattartásra.
Jelezte: a KDNP támogatja az indítványt.

Jobbik: másként kellett volna megoldani az áttérést

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka nyilvánvalónak nevezte, hogy minden ekkora lépésnél vannak hibák, de értékelése szerint nem így kellett volna megoldani az áttérést.

Egyetértett azzal a céllal, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen az ügyintézés, azonban azt javasolta, hogy csak akkor történjen meg az átállás, ha minden feltétel fennáll és az ügyintézők is megkapták a megfelelő képzést.

Az ellenzéki politikus azt is megjegyezte: 2018. január 1-jétől a megfogalmazott célok nem fognak teljesülni. Olyan szintre kell elérni, hogy országosan flottul működjön minden - mondta.

MTI