Iszkaszentgyörgy nyerte a Magyarországi Falumegújítási Díj pályázatot – jelentette be a település honlapján keresztül Gáll Attila polgármester. Az önkormányzat pár nappal karácsony előtt kapta a hírt, amely egyben azt is jelenti, hogy Iszkaszentgyörgy képviseli Magyarországot a 2018-as európai versenyen – emlékeztetett Gáll.

Pályázatában Iszkaszentgyörgy azt mutatta be, hogy 2006-ban, Benedek Imre polgármester alatt megkezdett beruházásokkal (szennyvízberuházás, bányaelkerülő út, sportpályafejlesztés, egészségház építése) egy olyan úton tudtak elindulni, amely erősíti a település helyi identitását, és amelynek segítségével a humán programok kerültek a fókuszba.

A polgármester megjegyezte, ezeket a célokat az olyan alapvető változások sem befolyásolták, mint például az, hogy 2013-tól az állam lett az általános iskola fenntartója. A pályázatban hangsúlyosan szerepelt még az óvoda folyamatos korszerűsítése, az általános iskolai programok, a kastély és az IKSZT művelődési kínálata, valamint a testvértelepülési kapcsolatok ápolása.

Bemutatták továbbá azokat az erőfeszítéseket is, melyeket a lokálpatriotizmus erősítése érdekében végez a település azért, hogy Iszkaszentgyörgy a „Székesfehérvár környéki települések között a legvonzóbb hely legyen”, megtartva jelenlegi lakóit, másokat pedig ide vonzani – írta Gáll Attila.

Reflektorfénybe kerülnek

A hetedik alkalommal meghirdetett pályázat célja az volt, hogy felkutassák, díjazzák és ezzel „reflektorfénybe állítsák” azokat a települési közösségeket, amelyek kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat – fogalmazott a pályázat leírásában a Belügyminisztérium (BM).

Hozzátették: az információk cseréjével javítani kívánják a falumegújítást végző községek eredményeit, a jó példákkal pedig el kívánják érni, hogy a falumegújítás mozgalommá szerveződjön. A pályázat az „Európai Falumegújítási Díj” kiírás követelményein alapult, amelyet az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség írt ki.

A pályázat mottója 2017-ben az „átfogóan gondolkodni” volt. Ez azt a tényt kívánja hangsúlyozni, hogy a döntéseknek és beavatkozásoknak messze ható következményei vannak. A falu- és vidékfejlesztés olyan kihívásokkal szembesül, melyek sem szűkös térbeli határok között, sem pedig szűklátókörű megoldásokkal nem válaszolhatóak meg.

Egy jelzés, hogy ideje a változó valóság talajára állni és kezdeményező fejlesztőkként előremutató, fenntartható folyamatokat beindítani. Meg kívánja szólítani mindazokat, akiknek településük, térségük fejlődéséhez közük van, vegyenek részt a helyi eseményekben, működjenek közre távlatos ötletek megfogalmazásában.

Zalai csodafalu is nyert már

A díj egyébként kétévente kerül kiosztásra és olyan korábbi győztesei vannak, mint a zalai csodafaluként emlegetett Nagypáli vagy az adóparadicsomként emlegetett zempléni Komlóska vagy éppenséggel a milliárdos idegenforgalmi adóbevétellel rendelkező Tihany – jegyezte meg Gáll Attila.

Hozzátette: a Belügyminisztérium által kiírt verseny zsűrije elismert szakemberekből áll, akiket részben a Belügyminisztérium, részben a Miniszterelnökség, illetve más szakmai szervezetek delegálnak. Tavaly a zsűri tagja volt például az Antal-kormány területfejlesztési minisztere, Keresztes Sándor is.

Az ünnepélyes díjátadóra Nagypáliban, a 2015 évi pályázat győztesénél került sor. Ezen Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár elmondta: a cél azoknak a települési közösségeknek a felkutatása volt, amelyek kimagasló színvonalon végzik munkájukat, és méltó módon képviselhetik hazánkat az Európai Falumegújítási Díj 2018 pályázaton.

Munkatársunktól/BM